Óriás anemóna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriás anemóna
Az óriás anemónán egy rózsa anemonahal (Amphiprion perideraion)
Az óriás anemónán egy rózsa anemonahal (Amphiprion perideraion)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Alosztály: Hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
Rend: Tengerirózsák (Actiniaria)
Alrend: Nyantheae
Alrendág: Thenaria
Család: Stichodactylidae
Nem: Heteractis
Faj: H. magnifica
Tudományos név
Heteractis magnifica
(Quoy & Gaimard, 1833)
Szinonimák
  • Radianthus ritteri Kwietniewski, 1898
  • Radianthus mabrucki (Carlgren, 1900)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriás anemóna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás anemóna témájú kategóriát.

Az óriás anemóna (Heteractis magnifica) a virágállatok (Anthozoa) osztályának a tengerirózsák (Actiniaria) rendjébe, ezen belül a Stichodactylidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás anemóna az Indiai-óceán és a Csendes-óceán határán él. A korallzátonyok lakója, előfordul a Vörös-tengertől egészen Szamoáig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy termetű tengerirózsa-faj, átmérője természetes élőhelyén elérheti akár az egy métert is. A szájkorongját számos tapogatókar veszi körül. Ezek halálos mérgű csalánsejteket tartalmaznak, melynek segítségével ejti el a karjai közé tévedő gyanútlan áldozatot.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás anemóna egyaránt táplálkozik gerincesekkel és gerinctelenekkel; köztük halakkal és rákokkal. Mindezek ellenére ez az anemóna szimbiózisban él, több bohóchallal (Amphiprion) is, köztük: fahéjszínű bohóchal (Amphiprion melanopus), Clark-bohóchal (Amphiprion clarkii), közönséges bohóchal (Amphiprion ocellaris), Amphiprion nigripes, narancs bohóchal (Amphiprion percula) és rózsa anemonahal (Amphiprion perideraion). A fiatal domino sügér (Dascyllus trimaculatus) korállszirtihalak is az óriás anemóna tapogatókarjai közé bújnak el. A vele együtt élő halak titka, hogy a mérge ellen ellenanyagot termelnek és a testfelszínükön egy kocsonyás védőréteg képeznek, melynek segítségével már bátran mozognak a más fajoknak halált okozó karok között. Ez az együtéllés mindkét fajnak jó, hiszen így segítik egymást a zsákmányszerzésben.

Tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár ennek az állatnak az akváriumban való tartása igen nehéz, azért akadnak akik mégis tartják. Erős fényre és kaotikus vízmozgásra van szüksége az akváriumi élethez. Ha jók a fogságban a körülmények, akkor az óriás anemóna hamar nővekszik. Nem tűri el viszont a nitriteket és nitrátokat.

Filmekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás anemóna a „Némó nyomában(Finding Nemo) című 2003-as amerikai számítógép-animációs filmben a főszereplők otthona.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dapne G Fautin, Gerald R Allen: Anemonenfische und ihre Wirte, Tetra-Verlag (1994), ISBN 3-89356-171-4
  • Die Prachtanemone im Meerwasser-Lexikon
  • Die Prachtanemone im Seewasserlexikon
  • Heteractis magnifica (angol nyelven). Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2012. február 1.)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heteractis magnifica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]