Árvay József (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árvay József
Született1916. június 28.
Brassó
Elhunyt1975. január 16. (58 évesen)
Sepsiszentgyörgy
Állampolgárságaromán
Foglalkozásanyelvész,
helytörténész,
levéltáros
SablonWikidataSegítség

Árvay József (Brassó, 1916. június 28.Sepsiszentgyörgy, 1975. január 16.) magyar nyelvész, helytörténész.

Életútja[szerkesztés]

A kolozsvári egyetemen tanult, pályáját ugyanott a Magyar Nyelvtudományi Intézetben kezdte: a térszíni formák barcasági és kalotaszegi elnevezéseiről írt tanulmányai a Magyar Népnyelv c. évkönyv 1942-es és 1943-as kötetében, kisebb közleményei az Erdélyi Múzeumban jelentek meg. 1945-től Sepsiszentgyörgyön múzeumi igazgatóőr, 1947-től középiskolai tanár, 1953-tól az Állami Levéltár fiókjának igazgatója; itt talált rá Kemény Zsigmondnak az Apor család levéltárában rejtőző, elveszettnek hitt naplójára.

Háromszék múltjával a Népi Egység, Előre, Korunk, Megyei Tükör és az Aluta hasábjain foglalkozott. Munkája: A barcasági Hétfalu helynevei (Kolozsvár, 1943). Hátrahagyott kéziratai közt Réty, a Nyikó-mente s a Gyergyói-medence történeti személy- és helységnévanyaga s Bajkó Elek A vándor huszár c. múlt századi önéletírásának kiadásra készített szövege szerepel, erről számolt be Egy székely paraszt emlékirata c. alatt a Korunk 1957/8-as számában.

Irodalom[szerkesztés]

  • Kemény Zsigmond Naplója. Közzéteszi Benkő Samu. 1966. 209.
  • Imreh István: Emléksorok a levéltárosról, a helytörténészről. Utunk, 1975/20.

Források[szerkesztés]