Ágaskopoltyús kérészek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ágaskopoltyús kérészek
Leptophlebia marginata
Leptophlebia marginata
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Főtörzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Kérészek (Ephemeroptera)
Alrend: Furcatergalia
Alrendág: Lanceolata
Öregcsalád: Leptophlebioidea
Család: Ágaskopoltyús kérészek (Leptophlebiidae)
(Banks, 1900)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ágaskopoltyús kérészek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ágaskopoltyús kérészek témájú kategóriát.

Az ágaskopoltyús kérészek (Leptophlebiidae), a rovarok (Insectia) osztályába, kérészek (Ephemeroptera) rendjébe, ezen belül a Furcatergalia nevű alrendbe tartozó család. Mintegy 600 fajával, a kérészek rendjének egyik legnépesebb családja.
Fajaik világszerte elterjedtek, lárváik elsősorban folyókban, patakokban élnek, de megtalálhatók tavak parti zónájában is.
A nőstények, petéiket a vízbe rakják. A lárvák általában kúszó típusúak, de vannak lapos testű, áramlást követő fajok is. Közös jellemzőik még az elágazó tracheakopoltyúk, melyek a nimfák légzőszervei. Erről kapták magyar nevüket is.
Kövek alatt és az üledékben élnek, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak, de vannak fajok, melyek a halikrákat is elfogyasztják.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ágaskopoltyús kérészek testének hossza többségében 0,8-1 cm, de 0,4-től, egészen 1,5 cm-ig is terjedhet a testhossz. A fajok többsége sárgásbarna színű, de előfordulnak sötétebb, akár fekete fajok is. Szárnyaik hosszanti erei sötét színezetűek, a második pár szárny kicsi.
A hímek szeme jellegzetesen nagy és két részből áll, egy felfelé tekintő nagyobból, és egy lefelé tekintő kisebből. Potrohuk végén mindig három nyúlvány látható. (Két fartoldalék (cercus) és egy végfonál (filum terminale))

Rendszerezésük[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család fajait 3 alcsaládban illetve számos nembe sorolhatjuk be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft., Grafo Kft. ISBN 963 9090 441