„Kahovkai-víztározó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A tározó nagy gazdasági jelentőséggel bírt. Energetikai szerepe is jelentős volt, mivel a 350 MW teljesítményű vízerőmű mellett az 5,7 GW-os [[zaporizzsjai atomerőmű]] és a 3,6 GW-os [[zaporizzsjai hőerőmű]] hűtését is biztosította.<ref>{{CitLib |tit=Каховське водосховище |url=https://esu.com.ua/article-11146 |isbn=978-966-02-2074-4 |sernr= |aut=А. В. Яцик |aut2=В. А. Яцик |accd=2024-03-30}}</ref> Mezőgazdasági szerepét az [[Észak-krími-csatorna|Észak-Krími-csatorna]] és a [[Dnyeper-Krivij Rih-csatorna]], valamint a krasznoznamjankai és a kahovki öntözőrendszer vízellátása jelentette, de halgazdaságot is alakítottak ki rajta. Létrehozásával mélyvízi útvonalat alakítottak ki a Dnyeperen felhajózó teherhajók számára, emellett számos kikötőt is kialakítottak rajta, pl. [[Nyikopol]] vagy [[Enerhodar]] mellett.<ref>{{Cite web |title=КАХОВСЬКЕ ВОДОСХОВИЩЕ |url=https://leksika.com.ua/11500905/ure/kahovske_vodoshovische |work=leksika.com.ua |accessdate=2024-03-30}}</ref> |
A tározó nagy gazdasági jelentőséggel bírt. Energetikai szerepe is jelentős volt, mivel a 350 MW teljesítményű vízerőmű mellett az 5,7 GW-os [[zaporizzsjai atomerőmű]] és a 3,6 GW-os [[zaporizzsjai hőerőmű]] hűtését is biztosította.<ref>{{CitLib |tit=Каховське водосховище |url=https://esu.com.ua/article-11146 |isbn=978-966-02-2074-4 |sernr= |aut=А. В. Яцик |aut2=В. А. Яцик |accd=2024-03-30}}</ref> Mezőgazdasági szerepét az [[Észak-krími-csatorna|Észak-Krími-csatorna]] és a [[Dnyeper-Krivij Rih-csatorna]], valamint a krasznoznamjankai és a kahovki öntözőrendszer vízellátása jelentette, de halgazdaságot is alakítottak ki rajta. Létrehozásával mélyvízi útvonalat alakítottak ki a Dnyeperen felhajózó teherhajók számára, emellett számos kikötőt is kialakítottak rajta, pl. [[Nyikopol]] vagy [[Enerhodar]] mellett.<ref>{{Cite web |title=КАХОВСЬКЕ ВОДОСХОВИЩЕ |url=https://leksika.com.ua/11500905/ure/kahovske_vodoshovische |work=leksika.com.ua |accessdate=2024-03-30}}</ref> |
||
== Az orosz invázió hatása == |
|||
Az [[orosz–ukrán háború]] döntő hatással volt a vízkészletre és a vízügyi infrastruktúrára.<ref>{{Cite journal|title=Impact of the Russia–Ukraine armed conflict on water resources and water infrastructure|url=https://www.nature.com/articles/s41893-023-01068-x|journal=Nature Sustainability|date=2023-05|issn=2398-9629|pages=578–586|volume=6|issue=5|doi=10.1038/s41893-023-01068-x|language=en|first=Oleksandra|last=Shumilova|author=Klement|coauthors=Alexander}}</ref> |
|||
2022. november elejétől, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően Oroszország megnyitotta a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, és a tározó vízszintje ezzel az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére csökkent, veszélyeztetve az öntözési és ivóvízforrásokat, valamint a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.<ref>{{Cite news|title=Russia is draining a massive Ukrainian reservoir, endangering a nuclear plant|url=https://www.npr.org/2023/02/10/1155761686/russia-is-draining-a-massive-ukrainian-reservoir-endangering-a-nuclear-plant|coauthors=Geoff Brumfiel, Connie Hanzhang Jin, Jacob Fenton, Meredith Rizzo, Julian Hayda,|language=angol|work=National Public Radio}}</ref> A vízszint 2022. december 1. és 2023. február 6. között további 2 métert csökkent. 2022. december 1. és 2023. február 6. között a leeresztés célja tisztázatlan volt, felmerült ugyan az ukrán mezőgazdaságban való szándékos károkozás, de az érintett mezőgazdasági területek nagy része 2023 elejétől Ukrajna oroszok által ellenőrzött részeihez tartozott. 2023 elején a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság felvetette, hogy az indíték részben az lehetett, hogy elárasszák és elmocsarasítsák a víztározótól délre fekvő területet, hogy megakadályozzák az ukrán erők átkelését a Dnyeper folyón. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2024. március 31., 22:21-kori változata
| Kahovkai-víztározó (Каховське водосховище) | |
 | |
| Ország(ok) | Ukrajna |
| Elsődleges források |
|
| Elsődleges lefolyások | Dnyeper |
| Hosszúság | 230 km |
| Szélesség | 23 km |
| Felszíni terület | 2155 km2 |
| Legnagyobb mélység | 26 m |
| Víztérfogat | 18,18 km3 |
| Tszf. magasság | 44 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kahovkai-víztározó
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 47° 30′, k. h. 34° 15′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 34° 15′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kahovkai-víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kahovkai-víztározó (ukránul: Каховське водосховище) nagy méretű mesterséges tó volt Ukrajna déli részén, a Dnyeper folyón található víztározók közül a folyásirány szerinti utolsó tag. A kahovkai vízerőmű építésével jött létre 1956-ban, amikor az új gáttal elrekesztették a folyót Nova Kahovka városánál. A gát az orosz–ukrán háború során 2023. június 6-án átszakadt, ezt követően a tározó közel teljesen kiszáradt, míg az alsóbb szakaszokon az árvíz súlyos pusztítást okozott.
Földrajza
A víztározó összesen 2155 km2-en terül el a Herszoni, Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területeken. A tározó 240 km hosszú és 23 km széles, mélysége 3 és 26 m között változik, átlagos mélysége 8,4 m, a teljes víztérfogata 18,2 km3. A gátépítés következtében a Dnyeper természetes vízszintje 16 méterrel emelkedett meg.[1] A helyiek a víztározót néha Kahovkai-tengerként emlegetik, mivel a folyó partjának másik oldalát egyes pontokon nem lehetett látni.[2]
A tározó nagy gazdasági jelentőséggel bírt. Energetikai szerepe is jelentős volt, mivel a 350 MW teljesítményű vízerőmű mellett az 5,7 GW-os zaporizzsjai atomerőmű és a 3,6 GW-os zaporizzsjai hőerőmű hűtését is biztosította.[3] Mezőgazdasági szerepét az Észak-Krími-csatorna és a Dnyeper-Krivij Rih-csatorna, valamint a krasznoznamjankai és a kahovki öntözőrendszer vízellátása jelentette, de halgazdaságot is alakítottak ki rajta. Létrehozásával mélyvízi útvonalat alakítottak ki a Dnyeperen felhajózó teherhajók számára, emellett számos kikötőt is kialakítottak rajta, pl. Nyikopol vagy Enerhodar mellett.[4]
Az orosz invázió hatása
Az orosz–ukrán háború döntő hatással volt a vízkészletre és a vízügyi infrastruktúrára.[5]
2022. november elejétől, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően Oroszország megnyitotta a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, és a tározó vízszintje ezzel az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére csökkent, veszélyeztetve az öntözési és ivóvízforrásokat, valamint a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.[6] A vízszint 2022. december 1. és 2023. február 6. között további 2 métert csökkent. 2022. december 1. és 2023. február 6. között a leeresztés célja tisztázatlan volt, felmerült ugyan az ukrán mezőgazdaságban való szándékos károkozás, de az érintett mezőgazdasági területek nagy része 2023 elejétől Ukrajna oroszok által ellenőrzött részeihez tartozott. 2023 elején a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság felvetette, hogy az indíték részben az lehetett, hogy elárasszák és elmocsarasítsák a víztározótól délre fekvő területet, hogy megakadályozzák az ukrán erők átkelését a Dnyeper folyón.
Jegyzetek
- ↑ Shamina, Tetyana: The consequences of the Russian terrorist attack on the Kakhovka Hydroelectric Power Plant (HPP) for wildlife (brit angol nyelven). Ukrainian Nature Conservation Group, 2023. június 7. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ „Ukraine dam: What we know about Nova Kakhovka incident”, 2023. június 6. (Hozzáférés: 2024. március 30.) (brit angol nyelvű)
- ↑ А. В. Яцик – В. А. Яцик: Каховське водосховище. ISBN 978-966-02-2074-4 Hozzáférés: 2024. március 30.
- ↑ КАХОВСЬКЕ ВОДОСХОВИЩЕ. leksika.com.ua. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
- ↑ Shumilova, Oleksandra, Alexander (2023. május 1.). „Impact of the Russia–Ukraine armed conflict on water resources and water infrastructure” (angol nyelven). Nature Sustainability 6 (5), 578–586. o. DOI:10.1038/s41893-023-01068-x. ISSN 2398-9629.
- ↑ „Russia is draining a massive Ukrainian reservoir, endangering a nuclear plant”, National Public Radio (angol nyelvű)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kakhovka Reservoir című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
