„Szabadság és Közvetlen Demokrácia” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Párt infobox | név = Szabadság és Közvetlen Demokrácia | elnök = Tomio Okamura | alelnök =…” Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. február 27., 17:38-kori változata
Szabadság és Közvetlen Demokrácia | |
Adatok | |
Elnök | Tomio Okamura |
Alelnök | Radim Fiala Jaroslav Holík Radek Rozroval Radovan Vích |
Alapítva | 2015 május 5. |
Tagok száma | 5799 |
Ideológia | közvetlen demokrácia nacionalizmus bevándorlásellenesség iszlámellenesség jobboldali populizmus euroszkepticizmus |
Politikai elhelyezkedés | szélsőjobboldal |
Hivatalos színei | kék |
Csehország politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadság és Közvetlen Demokrácia témájú médiaállományokat. |
A Szabadság és Közvetlen Demokrácia (csehül Svoboda a přimá demokracie) egy csehországi politikai párt[1][2], melyet 2015 tavaszán alapított meg egy japán származású cseh vállalkozó, Tomio Okamura.[3]
A párt euroszkeptikus[4], üldözi a homoszexuális embereket, ellenzi a bevándorlást és a kivándorlást, illetve támadja a csehországi kissebségeket.
Története
A párt a 2017-es parlamenti választásokon 10,64 százalékot szerzett és a negyedik helyen végzett. A választások után 22 mandátumot szerzett a 200 fős cseh parlamentben.
Választási eredmények
Választás éve | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Parlamenti státusz |
---|---|---|---|---|
2017 | 538 574 | 10,64% | 22 | ellenzék |
Választás éve | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma |
---|---|---|---|
2019 | 216 718 | 9,14% | 2 |
Jegyzetek
- ↑ Brennan, Jason (2016. szeptember 1.). „Democracy and Freedom”. Oxford Handbooks Online. DOI:10.1093/oxfordhb/9780199989423.013.15.
- ↑ Michael L. Smith: The uneasy balance between participation and representation: local direct democracy in the Czech Republic. 2011. 33–53. o. ISBN 978-3-531-18250-6 Hozzáférés: 2020. február 27.
- ↑ Noboru Toda – Tomio Okamura: Responsiveness of Isolated Veins to Vasoactive Substances. 1993. 1–8. o. ISBN 978-4-431-68387-2 Hozzáférés: 2020. február 27.
- ↑ Euroscepticism. ISBN 978-1-137-00968-5 Hozzáférés: 2020. február 27.