Újhelyi Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újhelyi Nándor
Született1888. március 17.
Budapest
Elhunyt1933. július 29. (45 évesen)
London
ÁlneveFranz Cammerlohr
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Újhelyi Nándor, néhol Ujhelyi, írói álnevein Franz Kammerlohr, Ferdinand Ujhelyi (Budapest, 1888. március 17. – London, 1933. július 29.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait szülővárosában végezte. 1909-től jelentek meg elbeszélései és kritikái a Huszadik Század,[1][2] valamint az Új Idők című folyóiratban.[3] 1913-ban humoros novellája jelent meg az Élet című folyóiratban,[4] 1914-ben az A Toll című folyóirat közölte Aforizmák magyar politikusokról című írását.[5] Publikált a Magyar Figyelő című folyóiratban is, például Tabán című regénye 1914-ben folytatásokban itt jelent meg,[6] és a folyóirat 1916-ban is közölte egy elbeszélését.[7]

1917. decemberben az Otthon Kör rendes tagja lett.[8]

Első bemutatott színpadi darabja az Őfensége kalapja című vígjátéka volt, amelynek bemutatója 1917. május 12-én volt a Magyar Színházban.[9] A bemutató elismerő kritikát kapott.[10] Ugyancsak a Magyar Színházban mutatták be 1917-ben a Cserebere című darabját.[11] 1918-ban az Intim Kabaré mutatta be A bunda című egyfelvonásos vígjátékát.[12] 1919. december 18-án mutatta be a Madách Színház az 1.000.000.000 című komédiáját Péchy Blankával a főszerepben.[13] 1921. májusban az Apolló Kabaré mutatta be Gyöngyvirág című vígjátékát,[14] 1922. decemberben az Andrássy úti Színházban volt a Vízpróba című bohózatának bemutatója Kökény Ilona és Kabos Gyula főszereplésével,[15] és ugyanebben a hónapban mutatták be a Tetemrehívás című bohózatát is.[16]

Legnagyobb sikereit az 1920-as években érte el. Egy 1923-as könyvtári felmérés szerint a 30. legolvasottabb szerző volt, a magyar szerzők között a hetedik legnépszerűbb (Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Bíró Lajos és Beniczkyné Bajza Lenke után).[17]

Írásainak erotikus tartalma miatt először 1918-ban került összetűzésbe a törvénnyel amikor az Egy férfi szerelmei című könyvét „nyomtatvány útján elkövetett szemérem ellen való vétség” miatt az államrendőrség elkobozta, és a kiadónál, valamint a nyomdánál levő összes példányt lefoglalta.[18] A könyv miatt vád alá helyezték, azonban a könyv lefoglalásáról szóló határozatot visszavonták.[19] Erotikus könyvei miatt ezt követően is többször perbe fogták és elítélték. 1923-ban A nők ura című regénye miatt istenkáromlásért és közszemérem ellen való vétségért félévi fogházbüntetésre ítélték.[20] 1924. novemberben a Mire a leányból asszony lesz című regénye miatt ítélték el szemérem elleni vétségért háromhavi fogházra.[21] 1924. decemberben először betiltották, majd engedélyezték az „A miről beszélnek és a miről hallgatnak” című előadását a Zeneakadémián.[22] 1925. márciusban újabb kétheti fogházbüntetésre ítélték.[23] A büntetések letöltése elől Ausztriába menekült,[24] majd Berlinben, Párizsban és Londonban élt. 1929-ben emiatt elfogatóparancsot adtak ki ellene, a körözés szerint „különös ismertetőjele, hogy feltűnően kövér, egyik szeme bandzsal és monoklit visel”.[25] Karinthy Frigyes a neves írók, művészek, politikusok jellemzése során őt egy falusi plébánoshoz hasonlította.[26]

1930-ban a magyar körözés alapján a bécsi rendőrség letartóztatta,[27] majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték,[28] és pár hónappal később Ausztria megtagadta a kiadatását.[29] Magyarországon fellebbviteli tárgyalást tartottak az ügyében, ahol felmentették, a körözést visszavonták, priuszát törölték.[30]

Franz Kammerlohr álnéven készített színművei nagy sikernek örvendtek Nyugat-Európában, főleg Németországban, a korabeli szóbeszéd szerint különböző nevek alatt egyszerre három színművét is játszották Berlinben. Számos színművét Budapesten is játszották.

1933-ban Londonba költözött, ahol új filmjét kezdték forgatni. Itt halt meg váratlanul cukorbajból eredő savmérgezésben.[31] Londonban a Hendon-parki temetőben temették el. Temetésén részt vett Bárdossy László akkori londoni követségi tanácsos, későbbi miniszterelnök, valamint Lengyel Menyhért és Bíró Lajos is.

Halála után, 1933-ban mutatták be az Őfensége kalapja című darabja alapján készült német filmet Barátom a milliomos címmel.[32]

1944. májusban A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása című 10.800/1944 M.E. számú rendelet alapján műveit a forgalomból kivonták és megsemmisítették.[33]

1952-ben az életműve szinte teljes egészében rákerült az „Elavult könyvek listájára”. Műveit a rendszerváltásig csak a külön engedéllyel rendelkezők olvashatták az Országos Széchenyi Könyvtárban.[30]

Művei[szerkesztés]

  • Arisztokratizmus (elb., Budapest, 1914);
  • 1914 (r., Budapest, 1914);[34]
  • Őfensége kalapja (komédia, Budapest, 1917);
  • Cserebere (bohózat, Budapest, 1917);
  • Távozás a halott városból (1917)[35]
  • A bunda (kabaré, Budapest, 1918);
  • Egy férfi szerelmei (r., Budapest, 1918);
  • 1.000.000.000 (komédia, Budapest, 1919)
  • A. B. C. (detektívregény, 1921);
  • Gyöngyvirág (vígjáték, Budapest, 1921)
  • Akit a férfiak szeretnek (r., Budapest, 1921);
  • Aladdin lámpása (r., Budapest, 1921);
  • Egy szerelmes ifjú története (r., 1921);
  • Jack Fun császársága (r., Budapest, 1921);
  • Egy Don Juan, akit megszállott az ördög (Budapest, 1921)
  • A három detektív (r., Budapest, 1922)
  • A kétneműek (r., Budapest, 1922)
  • A hercegnő (r., Budapest, 1922)
  • Nyári vihar (színdarab, 1922)
  • Vízpróba (bohózat, 1922)
  • Tetemrehívás (bohózat, 1922)
  • Az asszony, aki nem öregszik (1923)
  • A nők ura (r., Budapest, 1923);
  • Mire a leányból asszony lesz (1923);
  • Hogyan gazdagodtam meg én? (1923)
  • Szerelem forradalma (1923)
  • A Dzsin (r., Budapest, 1923)
  • Akit a nők szeretnek (1924);
  • Feleségem, feleséged: feleségünk (1924);
  • Európai Egyesült Államok Részvénytársaság (1925);
  • Szenzációs regény (1925);
  • Pesti cirkusz (1925)
  • Korunk szenvedélyei (regényciklus, 1925–1926): Pénzt és nőt (1925); Színésznő dicsősége és szerelme (1926); Minden gyönyört (1926)
Német nyelvű színdarabjai (Franz Kammerlohr néven)
  • Bargeld lacht
  • Tempo über Hundert
Fordításai
  • Marès Jolanthe: Egy asszony, aki úgy él, mint a férje (Dela Steinthal) (1925)
  • Bettauer Hugó: Asszonyvásár (1925)
  • Marès Jolanthe: Szenvedély, amely öl (1925)
  • Heller Frank: 1002 éjszaka (1925)

Film forgatókönyvei[szerkesztés]

  • A nászdal (1917)
  • Die große Abenteuerin (1928)
  • Mein Freund, der Millionär (1932)
  • Készpénz nevet (rendezője Korda Zoltán) (1933)[36]

Publikációi[szerkesztés]

  • Szanin (Huszadik Század, 1909. 1. szám, 281. oldal)
  • Just Zsigmond irodalmi arcképe (Magyar Figyelő, 1911. 12. szám)[37]
  • Egy levél (Új Idők, 1912. 38. szám 285. oldal)
  • Anatole France: A fehér kövön. Epikuros kertje (ismertetés, Nyugat, 1912. 1071. lap)
  • Giovanni Papini: A beteg úriember utolsó látogatása (Nyugat, 1912. 471. lap)
  • Lavotta visszatérése (Új Idők, 1913. március)[38]
  • Aranyásó kalandja oroszlánbőrben (Új Idők, 1916. 16. szám 381. oldal)
  • Aranyásó és Virginia (Új Idők, 1916. 21. szám 500. oldal)
  • A mindentudó ötkoronás (Új Idők, 1916. június 18.)[39]
  • A spittlecountry-i rejtély (Új Idők, 1916. 35. szám 196. oldal)
  • Szerelmi emlény Polinéziából (Új Idők, 1916. szeptember)[40]
  • Lady Kentucky csodálatos szokásai (Új Idők, 1916. 46. szám 468. oldal)
  • Rózsadomb (Új Idők, 1917. 6. szám 139. oldal)
  • Aranyásó, mint diplomata (Új Idők, 1917. 13. szám 300. oldal)
  • Őfensége kalapja (részlet a komádiából: Új Idők, 1917. 21. szám 469. oldal)
  • Zsuzsa férjhez adja a mamáját (Új Idők, 1918. 47. szám 425. oldal)
  • Himfi szerelmei (Új Idők, 1919. 3. szám 56. oldal)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ujhelyi Nándor (1909). „Szanin”. Huszadik Század (1), 281–284. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  2. ↑ Ujhelyi Nándor (1909). „Boszorkányos esték. (Kosztolányi Dezső novelláskönyve. Jókai nyomda kiadása, 1909)”. Huszadik Század (2), 226–227. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  3. ↑ Ujhelyi Nándor (1912). „Egy levél (elbeszélés)”. Új Idők 18. (38.), 285–287. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  4. ↑ (1913. február 23.) „(Élet.)”. Budapesti Hírlap 33. (47.), 21.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  5. ↑ (1914. május 24.) „(A Toll.)”. Budapesti Hírlap 34. (121.), 17.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  6. ↑ (1914. július 2.) „(Magyar Figyelő.)”. Budapesti Hírlap 34. (154.), 15.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  7. ↑ (1916. augusztus 3.) „(Magyar Figyelő.)”. Budapesti Hírlap 36. (214.), 12.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  8. ↑ (1917. december 4.) „(Az Otthon-körből.)”. Budapesti Hírlap 37. (298.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  9. ↑ (1917. április 25.) „Irodalom és művészet. (Magyar Színház.)”. Budapesti Hírlap 37. (108.), 8.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  10. ↑ (1917. május 13.) „Irodalom és művészet. (Őfensége kalapja.)”. Budapesti Hírlap 37. (123.), 13–14.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  11. ↑ (1917. szeptember 29.) „Cserebere”. Népszava 45. (243.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  12. ↑ (1918. április 23.) „(Az Intim Kabaré.)”. Budapesti Hírlap 38. (96.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  13. ↑ (1919. december 14.) „(Bemutató a Madách Színházban)”. Budapesti Hírlap 39. (139.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  14. ↑ (1921. május 15.) „Az Apolló-Kabaré új műsora”. Budapesti Hírlap 41. (105.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  15. ↑ (1922. december 7.) „(Pénteken, december 15-én)”. Budapesti Hírlap 42. (280.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  16. ↑ (1922. december 16.) „Bemutató az Andrássy úti Színházban”. Budapesti Hírlap 42. (287.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  17. ↑ Láng Péter (1970). „A Horthy-korszak munkáskönyvtárai”. Budapest 8. (6.), 33.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  18. ↑ (1918. szeptember 12.) „Elkobzott regény”. Budapesti Hírlap 38. (213.), 9.. o. [2016. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  19. ↑ (1918. december 11.) „Az elkobzott regény”. Budapesti Hírlap 38. (290.), 10.. o. [2016. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  20. ↑ (1923. november 30.) „Félévi fogházra ítéltek egy írót”. Budapesti Hírlap 43. (271.), 5.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  21. ↑ (1924. november 27.) „Szeméremsértő regény”. Budapesti Hírlap 44. (253.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  22. ↑ (1924. december 13.) „Újhelyi Nándor”. Budapesti Hírlap 44. (266.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  23. ↑ (1925. március 22.) „Újhelyi Nándortktheti fogházra ítélték”. Budapesti Hírlap 45. (67.), 21.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  24. ↑ Hoch István (1973). „Szigeti emlékek”. Budapest 11. (9.), 24.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  25. ↑ (1929. március 31.) „Elfogatóparancsot adtak ki Ujhelyi Nándor író ellen”. Budapesti Hírlap 49. (73.), 24.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  26. ↑ Karinthy Frigyes (1924). „Minek gondolná az ember?!”. Színházi Élet (4.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  27. ↑ (1930. május 13.) „Újhelyi Nándort letartóztatták”. Budapesti Hírlap 50. (107.), 10.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  28. ↑ (1930. május 18.) „Újhelyi Nándort szabadlábra helyezték”. Budapesti Hírlap 50. (112.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  29. ↑ (1930. augusztus 15.) „Ausztria nem adja ki Újhelyi Nándort”. Budapesti Hírlap 50. (185.), 15.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  30. ↑ a b Kelecsényi László (2002). „Egy erotikus emigráns”. HOLMI 14. (8.), 1026–1036.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  31. ↑ (1933. július 30.) „Újhelyi Nándor hirtelen meghalt Londonban”. Budapesti Hírlap 53. (171.), 17.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  32. ↑ (1933. november 28.) „Magyar vígjátékból – német film”. Budapesti Hírlap 53. (270.), 10.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  33. ↑ (1944. május 7.) „A m. kir. minisztérium 10.800/1944. M. E. számú rendelete. A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása.”. Belügyi Közlöny (19.), 589–592. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  34. ↑ (1914. december 20.) „Nevezetesebb újdonságaink az idei karácsonyra”. Budapesti Hírlap 34. (322.), 28.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  35. ↑ Az Éjfél című, magyar írók misztikus novellái gyűjteményes kötetben)
  36. ↑ (1933. március 24.) „Új magyar film készül”. Budapesti Hírlap 53. (68.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  37. ↑ (1911) „Vegyes közlemények. A Magyar Figyelő”. Dunántúli Protestáns Lap 22. (25.), 218.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  38. ↑ (1913. március 16.) „(Új Idők.)”. Budapesti Hírlap 33. (65.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  39. ↑ (1916. június 18.) „(Új Idők.)”. Budapesti Hírlap 36. (168.), 20.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  
  40. ↑ (1916. szeptember 17.) „(Új Idők.)”. Budapesti Hírlap 36. (259.), 23.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Újhelyi Nándor. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 20.
  • Takács István: Ujhelyi Nándor. Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 20.)
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001, 284. p.
  • Kelecsényi László (2002). „Egy erotikus emigráns”. HOLMI 14. (8.), 1026–1036.. o. (Hozzáférés: 2016. február 20.)  

További információk[szerkesztés]

  • HU BFL – VII.18.d – 05/0652 – 1924
  • HU BFL – VII.18.d – 05/0383 – 1923
  • Takács István: Ujhelyi Nándor. Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 20.)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Ujhelyi Nándor. In Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Budapest], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Párisi Futár; 1932/9. (Nádas S.)
  • Amerikai Magyar Világ ; 1968/48. (Fábián S.)
  • Szép Ernő: Kucséber-kosár – Nyugat, 1911. 17. szám
  • Kosztolányi Dezső: Ujhelyi Nándor – Nyugat, 1914.
  • Kosztolányi Dezső: 1914 – Nyugat, 1915. 6. szám
  • Turcsányi Elek: Ujhelyi Nándor – Nyugat, 1921.
  • Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon / IV. kötet – OSZNY Kiadása, 1931.
  • Berend Pál: Kis emlékezés Ujhelyi Nándorról – Délibáb, 1933. 41. sz. / 22p.
  • Nekrológja a Pesti Naplóban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újhelyi_Nándor&oldid=26648120”