Ádám Zsigmond (pedagógus, 1906–1962)
| Ádám Zsigmond | |
| Született | 1906. június 19. Egyek |
| Elhunyt | 1962. május 25. (55 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fodor Erzsébet (h. 1939–1962) |
| Gyermekei | egy gyermek: Éva |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Debreceni Tudományegyetem (–1947, bölcsészettudomány) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Farkasréti temető (41-2-45/1)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ádám Zsigmond (Egyek, 1906. június 19.[3] – Budapest, 1962. május 25.)[4] magyar pedagógus, az első magyarországi gyermekváros megszervezője és vezetője.
Életútja[szerkesztés]
Ádám Mihály cserépedénykereskedő és Schwarcz Betti fiaként született zsidó családban. Ötéves korában elvesztette édesapját. Elemi iskoláját szülőfalujában végezte, majd a tiszafüredi polgári iskolába került. 1926-ban Budapesten tanítói oklevelet szerzett. Három évvel később magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelét kapott a Tanárképző Főiskolán. 1931-ben az Apponyi Kollégiumban pedagógia–filozófia szakos tanítóképző-intézeti tanári oklevéllel gazdagodott, és novemberétől a Csurgói Magyar Királyi Állami Tanítóintézetben kapott helyettes tanári állást.[5]
A következő évtől a Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség Tanítónőképző-Intézetében többek között magyar nyelvet, történelmet, test- és élettant, valamint neveléstant tanított.[6] Ekkoriban publikált először a Gyermekvédelem című folyóiratban. 1937-től az Országos Izraelita Tanítóképző-Intézet alkalmazásában állt, előbb mint helyettes tanár, majd 1938-ban rendes tanári kinevezést kapott.[7] Tagja volt a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének, az Országos Izraelita Tanítóegyesület központi választmányának és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak. 1939-ben feleségül vette Fodor Erzsébet, aki általános iskolai tanárnőként dolgozott. A második világháború alatt tizenkilenc hónapot töltött munkaszolgálatosként Ukrajnában, ahol elvesztette öccsét. Húgát Auschwitzba deportálták, ahol meghalt.
Gyermekotthonok[szerkesztés]
A háború után céljának tekintette az elhagyott gyerekek összegyűjtését, akik számára bentlakásos iskolákat szervezett. 1946 és 1949 között gyermekvárost szervezett és vezetett Hajdúhadházon. 1947-ben a Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1949 és 1950 között a budapesti Ady Endre utcai Tanítóképző Intézet igazgatójaként dolgozott. 1950–1951-ben a Közoktatásügyi Minisztérium munkatársaként a pedagógiai tárgyak országos szakfelügyelője és a gyermekotthoni ügyek előadója, 1952–1954-ben az Országos Tervhivatal munkatársa, a közoktatás országos felelőse, 1954–1956-ban a Bőripari Tanulóotthon igazgatója, 1957–1958-ban az Országos Gyermekvédelmi Tanács vezetője volt. 1958-ban megbízást kapott a soponyai gyermekváros megszervezésére és vezetésére. A nagylángi Zichy-kastélyt alakították át a gyermekváros céljaira, iskolát és gyermekotthont rendeztek be benne. Az intézmény 1959-től 1984-ig működött, azóta a kastély üresen áll. Írásai megjelentek a Magyar Pedagógiában, az Embernevelésben és a Pedagógusok Lapjában. Öngyilkos lett, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Főbb művei[szerkesztés]
- A problematikus gyermek (Budapest, 1942)
- Milyen iskolát vár tőlünk a föld népe? Röpirat. (Budapest, 1945)
- Az első magyar gyermekváros (Embernevelés, 1947)
- A nevelés elméletének és gyakorlatának kapcsolatai a gyermekvárosban (Magyar Pedagógia, 1947)
- Kallódó gyermekek. Röpirat. (Hajdúhadház, 1948)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése az egyeki polgári születési akv. 164/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 91/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Iskolai értesítők, Csurgó - Tanítóképezde, 1931
- ↑ Iskolai értesítők, Miskolc - Izraelita Hitközség Tanítóképző-intézete, Miskolc, 1932
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1938. július 15. (46. évfolyam, 14. szám)
Források[szerkesztés]
- Veress József. „Emlékezés Ádám Zsigmondra (1906-1962), a hazai gyermekvárosok atyjára”. Neveléstörténet (Magyarország) 9 (1-2), 132-140. o. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- Kozák Péter: Ádám Zsigmond. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- Gordosné Szabó Anna: Ádám Zsigmond. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 24. p.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk[szerkesztés]
- Emlékkötet Ádám Zsigmond gyermekvédő pedagógusról. Debrecen, 1990.