Ácscincér

Ácscincér
	Ácscincér nősténye
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Öregcsalád:	Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea);
Család:	Cincérfélék (Cerambycidae);
Alcsalád:	Csőszcincérformák (Prioninae);
Nemzetség:	Ergatini;
Nem:	Ergates;
Faj:	E. faber;
Tudományos név
	Ergates faber; Linnaeus, 1761
Szinonimák
	Armiger ferox (Voet, 1778); Cerambyx faber (Linnaeus, 1761); Ergates faber alkani (Demelt, 1968); Ergates faber m. hartigi (Demelt, 1952); Ergates serrarius ((Panzer) Audinet-Serville, 1832); Prionus bulzanensis (Laicharting, 1784); Prionus crenatus (Fabricius, 1801); Prionus faber (Linnaeus) Fabricius, 1787); Prionus obscurus (Olivier, 1795); Prionus serrarius (Panzer, 1793);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ácscincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ácscincér témájú médiaállományokat és Ácscincér témájú kategóriát.

Az ácscincér (Ergates faber) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az ácscincér Közép-Európa keleti részén található meg. Korábban, az elterjedési területe jóval messzebb húzódott nyugat felé, ma az Elba vonalától nyugatra már ritka. Nálunk a nyugati határszél fenyveseiben él.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ácscincér 6 centiméteres hosszúságával egyik legnagyobb és legismertebb cincérünk. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb.

Életmódja[szerkesztés]

Az ácscincér kiterjedt erdeifenyvesekben él, ahol idős fák is vannak.

Szaporodása[szerkesztés]

A bogarak júliustól szeptember végéig a szürkületi órákban repülnek virágokra és öreg erdeifenyőkre. A nőstény a kéreg alá rakja le 200-300 tojását, melyek közül kevés éri el a bogárállapotot, mivel kifejlődésük 4 évet igényel. A lárvák akár 8 centiméter hosszúra is megnőnek. A farészekbe járatokat fúrnak. A lárvák a fa rostjaival táplálkoznak.

Források[szerkesztés]

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Greenfo.hu^{[halott link]}
A taxon adatlapja a Biolib.cz-n

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap