Kisnánai vár
| Kisnánai vár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Kisnána |
| Épült | 11–12. század |
| Elhagyták | 1596 (törökök lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | birtokközpont, főúri vár |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Kisnánai vár
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 51′ 05″, k. h. 20° 08′ 39″47.851389°N 20.144167°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 05″, k. h. 20° 08′ 39″47.851389°N 20.144167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisnánai vár témájú médiaállományokat. | |
A kisnánai vár, a Mátra-vidék egyik kimagasló látványossága Heves vármegye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll. A magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke.[1]
Története
[szerkesztés]Építése a 11–12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka (más források szerint[2]) családot teszik meg építtetőnek.
Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után (1301) Károly Róbert ellen fordult (Csák Máté-féle párt), így a későbbi király a területet elvette tőle, s ugyane nembéli Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, aki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fiúra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.
1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta. 1940 körül Nána község leventéi gyakorlóterepet alakítottak ki benne, és feltárták a gótikus vártemplom belsejét.
A 20. század közepén némi állagmegóvást hajtottak végre rajta, de csak a 2010-es években került sor a teljes felújítására. Ennek során megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején egyedülálló panorámával toronyterasz létesült.
A vár tövében 1880–90 között épült szlovák parasztház, melyet 1971-ben restauráltak. A tájház, berendezési tárgyaival, a korabeli paraszti életet mutatják be.[3]
Móré legendája
[szerkesztés]A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai napig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.[4]
Tulajdonosai
[szerkesztés]
Okiratokban rögzített gazdái időrendi sorrendben:[5]
- 1312. Csobánka családtól Kompolthy Péterhez kerül
- 1325– Domoszlay Gergely
- 1415– Kompolthy László
- 1468– Kompolthy Miklós
- 1543–1545 Móré László
- 1596. Oszmán Birodalom
- 1606. Nyári Pál
- 1648. Vámossy István
- 1693. Vay Ádám
- 1742. Nyári család
- 1800. Károlyi család
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 120. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ forrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 121. o. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ forrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az elte.hu oldala a kisnánai várról.. [2010. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
Források
[szerkesztés]- Várépítészetünk. Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975 ISBN 963-10-0861-4, 182-189. oldal
