Kisnánai vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisnánai vár
Kisnána1.jpg
Ország  Magyarország

Épült 11. század-12. század
Elhagyták 1596
(törökök lerombolták)
Állapota rom
Típusa birtokközpont, főúri vár
Építőanyaga
Kisnánai vár (Heves megye)
Kisnánai vár
Kisnánai vár
Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47° 51′ 05″, k. h. 20° 08′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 05″, k. h. 20° 08′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisnánai vár témájú médiaállományokat.

A kisnánai vár, a Mátra vidék egyik kimagasló látványossága, Heves megye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll. A magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke.[1]

Története[szerkesztés]

Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka (más források szerint[2]) családot teszik meg építtetőnek.

Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után (1301) Károly Róbert ellen fordult (Csák Máté-féle párt), így a későbbi király a területet elvette tőle, s ugyane nembéli Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, ki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fióra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.

1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után, több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta. 1940 körül Nána község leventéi gyakorló terepet alakítottak ki benne és feltárták a gótikus vártemplom belsejét.

A 20. század közepén némi állagmegóvást hajtottak végre rajta, de csak a 2010-es években került sor a teljes felújítására. Ennek során megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején egyedülálló panorámával, toronyterasz létesült.

A vár tövében, 1880-90 között épült szlovák parasztház, melyet 1971-ben restauráltak. A tájház, berendezési tárgyaival, a korabeli paraszti életet mutatják be.[3]

Móré legendája[szerkesztés]

A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai szerelemnapig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.[4]

Tulajdonosai[szerkesztés]

Légi felvétel a várról

Okiratokban rögzített gazdái időrendi sorrendben:[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 120. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  2. forrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm
  3. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 121. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  4. forrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm
  5. Az elte.hu oldala a kisnánai várról.

Forrás[szerkesztés]

  • Várépítészetünk. Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 182-189. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés]