Zugpókfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zugpókfélék
Második petegubót készítő nagy zugpók
Második petegubót készítő nagy zugpók
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Alrendág: Neocribellatae
Osztag: Entelegynae
Öregcsalád: Agelenoidea
Család: Zugpókfélék (Agelenidae)
C. L. Koch, 1837
Diverzitás
Agelenidae-fajok listája
41 nem, 500 faj
Nemek

Lásd a szövegben

Elterjedés
Distribution.agelenidae.1.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zugpókfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zugpókfélék témájú kategóriát.

Zugpók tölcsérhálója

A zugpókfélék (Agelenidae) a pókok (Araneae) rendjébe, a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe tartozó család. 40 nem mintegy 500 faja tartozik közéjük.

A közönségesebb réti zugpók (Tegenaria agrestis), hegyi zugpók (Malthonica ferruginea) mellett említésre érdemesek az Agelena nem félig társas (szemiszociális) életmódot folytató pókjai, melyek Afrikában élnek, komplex közösségi hálókban. A legismertebb ezek közül az Agelena consociata. A társas életmód ezeknél a pókoknál odáig terjed, hogy közösen építik és használják a hálókat, együttműködve vadásznak és nevelik fel a kicsinyeket. Nem tették meg azonban a végső lépést a valódi társas életmód (euszocialitás) felé, mint egyes Hymenoptera-taxonok, hiszen nincsenek dolgozók vagy katonák (kasztok) és minden nőstény képes szaporodni.

A zugpókfélék többsége meglepően gyors helyváltoztatásra képes, ez a hálójukban elérheti a 2 km/h-t (kényelmes séta sebessége). Ez képessé teszi őket arra, hogy kizárólagosan gyorsaságukra hagyatkozva cserkésszék be prédájukat; a hasonló családoktól, pl. a farkaspókoktól (Lycosidae) megkülönbözteti, hogy a zsákmány elfogásához véletlenszerűen elhelyezett, a pók méretének százszorosát is elérő hálókat készítenek, amik tölcsérszerűen a pók szűk fészkébe vezetnek – innen a zugpók elnevezés.

A zugpókfélék általában a lábaikat nem beleszámítva 12–20 mm hosszúak, a legnagyobb fajok a lábakat is beleértve 50 mm körüliek.

A zugpókféléket méltatlanul gyanúsítják azzal, hogy marásuk az emberre veszélyes lenne. Valamennyi nemük közül valószínűleg még a Tegenaria-fajok mérge a legerősebb, de még ezek marása is igen ritkán okoz csak orvosilag kezelendő problémát.

Nemek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]