Zselju Zselev
| Zselju Zselev | |
 | |
| Zselju Zselev | |
| Bulgária 2. elnöke | |
| Hivatali idő 1990. augusztus 1. – 1997. január 22. | |
| Előd | Petar Mladenov |
| Utód | Petar Sztojanov |
| Bulgária | |
| Született | 1935. március 3. Veszelinovo, Bulgária |
| Elhunyt | 2015. január 30. (79 évesen) Szófia, Bulgária |
| Sírhely | Central Sofia Cemetery |
| Párt | Demokratikus Erők Szövetsége |
| Házastársa | Maria Zheleva |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem |
| Vallás | ortodox keresztény |
| Díjak |
|
 | |
| Zselju Zselev aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zselju Zselev témájú médiaállományokat. | |
Zselju Zselev (bolgár nyelven Желю Митев Желев) (Veszelinovo, 1935. március 3. – Szófia, 2015. január 30.) bolgár politikus, 1990 és 1997 között Bulgária elnöke.
Élete[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait Szófiában végezte filozófia szakon. 1964-ben politikai okok miatt elutasították doktori disszertációját. Kizárták az egyetemről, a kommunista pártból is. 1966-ban száműzték Burgasz megye egy kis falujába, Gvozdenba.
Hét év után térhetett vissza a fővárosba, ahol az amatőr művészetek intézetének lett a munkatársa. 1974-ben újra beiratkozott doktorátusra, de más témát kellett választania. 1975-ben a Bolgár Tudományos Akadémia kulturális intézetében kezdett dolgozni tanácsadóként. 1978-ban szerezte meg végül a doktori címet.
A fasizmus című könyvét 1982-ben, a megjelenése után három héttel betiltották. A bolgár totalitarizmus elleni mozgalmak egyik vezető alakja volt. A rendszerváltás és Todor Zsivkov kommunista elnök bukása után ő lett az ellenzék vezetője. 1989 decemberében megalapította a Demokratikus Erők Szövetsége jobboldali pártot, és annak elnöke lett.
A bolgár parlament 1990. augusztus 1-jén köztársasági elnökké választotta, majd 1992-ben, az első közvetlen elnökválasztáson is újra megválasztották.
1997 januárjában alapítványt hozott létre a fiatalok demokratikus szellemű nevelése céljával.
Magyarországon 1991 áprilisában járt hivatalos látogatáson. Találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével.
Források[szerkesztés]
- Nekrológja a nepszava.hu-n Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Index nekrológja
