Zombori István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zombori István
Született 1949. március 29. (71 éves)[1]
Szeged
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái József Attila Tudományegyetem (1968–1973)
Kitüntetései Széchényi Ferenc-díj (2008)

Zombori István (Szeged, 1949. március 29.) magyar történész, muzeológus, egyetemi tanár, szerkesztő. A Magyar Katolikus Püspöki Kar egyháztörténeti bizottságának tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Zombori István és Rácz Ágnes. 1963–1967 között a Ságvári Endre Gimnázium diákja volt. 1968–1973 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-francia szakos hallgatója volt. 1973-2011 között a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozott, mint történész-muzeológus; 1978–2007 között a Történelmi osztály vezetője, 2007–2011 között a múzeum igazgatója volt. 1979-ben doktorált a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1980–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Történésztudományi Intézetében aspiráns volt. 1981-ben az USA-ban, 1982-ben Madridban, 1994-ben Rómában és Bécsben, 1995-ben Párizsban volt ösztöndíjas. 1987–1991 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történész Tanszékének oktatója volt. 1991–1997 között a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok felelős szerkesztője volt. 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Ph.D. fokozatot szerzett.

1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Reneszánsz-Barokk Kutatócsoportjának tagja. 1979-től a Magyar Történész Társaság tagja. 1986-ban a Magyar Történészek Világszövetségének alapító tagja volt. 1989-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szegedi alapítója, 1989–2006 között titkára, 2006 óta elnöke.

Kutatási területe Pusztaszer és Szeged története, a középkori lovagrend valamint a magyar–spanyol kapcsolatok. A 16–18. századi magyar történelem, művelődés- és egyháztörténet kutatója.

Magánélete[szerkesztés]

1987-ben házasságot kötött Velcsov Márta jogásszal. Három gyermekük született: Áron (1987), Patricia (1991) és Laura (1992).

Kiállításai[szerkesztés]

  • Vasvirágok. A szegedi lakatos-kovács művesség (Móra Ferenc Múzeum, 1973/85)
  • Tűzön-vízen át él Szeged. Az 1879-es szegedi nagyárvíz (Képtár, 1979/80)
  • Szeged múltja, jelene, jövője (Szegedi Vár, 1981/98)
  • Mátyás kori kincsek. Egyházműv. kiállítás (Móra Ferenc Múzeum, Fekete ház, 1987)
  • Barokk kincsek (1988)
  • Szeged-Csanád egyházmegye múzeum és kincstár (Püspöki Palota, 1995, állandó)
  • Szt. István emlékezete faliszőnyegeken (Móra Ferenc Múzeum, Fekete ház, 2000)
  • A magyar kereszténység ezer éve (Vatikáni Múzeum, Róma, 2001; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2002)
  • „..És látta Isten, hogy jó”. 5 évszázad bibliai témájú műkincsei (Móra Ferenc Múzeum, 2008, kurátor)

Művei[szerkesztés]

  • Szer monostorától Ópusztaszerig (Trogmayer Ottóval, Budapest, 1980.)
  • Ópusztaszer, Nemzeti Emlékpark (Trogmayer Ottóval és Juhász Antallal, 1981.)
  • Csongrád és Csanád megye leírása. Írta Bél Mátyás. Ford. Lakatos Pál és Téglásy Imre. Sajtó alá rendezte, tanulm., jegyz. Szeged, 1984.)
  • A mo-i értelmiség a 17–18. században (1984)
  • Az értelmiség Mo-on a 16–17. században (1988)
  • Lovagok és lovagrendek (Budapest, 1988)
  • Magyar cserkészet, világcserkészet (Szeged, 1989)
  • Ópusztaszer - Nemzeti Történeti Emlékpark (Trogmayer Ottóval, Budapest, 1989)
  • A szegedi zsidó polgárság emlékezete (1990)
  • Szeged. Fekete ház (Budapest, 1991)
  • A katolikus egyház Magyarországon (Somorjai Ádámmal, 1991)
  • Régi szegedi látképek (1991)
  • A szerbek Magyarországon (1991)
  • A gróf Károlyi család hódmezővásárhelyi uradalma a 19-20. században (Budapest, 1994)
  • Szeged, Reök palota (1994)
  • Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete (1995)
  • Igazságot szeretettel. Glattfelder Gyula élete és munkássága (Szeged–Budapest, 1995)
  • A szeged-algyői szénhidrogénmezők kutatási -művelési története 1965-1990. (1995)
  • Templomcím a magyar helységnevekben (11-15. század) (1996)
  • Friedensbewegung Katholischer Priester in Ungarn, 1950–1956. Írta Orbán Gyula József (1996)
  • Magyar egyháztörténeti bibliográfia, 1980–1990. Szerkesztette: Várszegi Asztrikkal (Budapest, 1997)
  • Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez (1997)
  • Hermann Egyed emlékkönyv (Sümegi József, 1998)
  • Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
  • Ópusztaszer (szerkesztette: Blazovich László, Budapest, 2000)
  • Rengey-Aigner Ferdinánd és kora. Írta Habermann Gusztáv (Sajtó alá rendezte, Szeged, 2000)
  • A Szeged-Csanádi Püspökség. Egyházmegyei múzeum és kincstár (2000)
  • Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata 1920–2000 (szerkesztette, Budapest, 2001)
  • „Él magyar, áll Buda még!” Történelmi muzeológiai tanulmányok (szerkesztette, 2001)
  • Szent István emlékezete falikárpitokon 1938–2000 (szerkesztette, előszó, Szeged, 2001)
  • A szegedi székesegyház (szerkesztette: Ábrahám Istvánnal; előszó, 2001)
  • Katolikus múzeumok és kincstárak Magyarországon (szerkesztette, utószó. Budapest, 2001)
  • A magyar kereszténység 1000 éve. A vatikáni kiállítás katalógusa (szerkesztette: Cséfalvi Pállal és M. A. Angelis-el, 2001)
  • A bécsi Pázmáneum (szerkesztette, 2002)
  • A múzeumalapító. Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (szerkesztette, BudapestSzeged, 2002)
  • A legmakaibb makai. Tanulmányok a 75 éves dr. Tóth Ferenc tiszteletére. Szerkesztette: Marosvári Attilával, SzegedMakó, 2003)
  • Két évszázad zászlói (szerkesztette, Budapest-Szeged, 2003)
  • Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból (Budapest, 2004)
  • A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (szerkesztette: Kaján Imrével, BudapestSzeged, 2004)
  • Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében (szerkesztette, előszó, Budapest, 2004)
  • A szegedi püspöki palota (Vadászi Erzsébettel, Szeged, 2005)
  • Historicus Societatis Iesu. Szilas László emlékkönyv (szerkesztette: Molnár Antallal és Szilágyi Csabával, 2007)
  • Szathmári Pap Károly erdélyi országgyűlési képviselő arcképcsarnoka 1842. (szerkesztette: Sümegi Györgygyel, 2008)
  • Mórahalmi ki kicsoda. Szerkesztette: Bodrits Istvánnal, Szeged, 2009)
  • A Szegedi Királyi Biztosi Hivatal iratai 1880-1883 (szerkesztette: Kaján Imrével, 2010)
  • Magyar történész-muzeológus ki kicsoda (szerkesztette: Bodrits Istvánnal, BudapestSzeged, 2010)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)

Források[szerkesztés]

  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Magyar katolikus lexikon
  • Magyar történész-muzeológus ki kicsoda 2010. Szerkesztette: Bodrits István, Zombori István. Budapest-Szeged, Magyar Nemzeti Múzeum-Móra Ferenc Múzeum, 2010.

További információk[szerkesztés]

  • A Móra Ferenc Múzeum 125 éve (Szeged, 2008)
  • A hagyomány szolgálatában. Szerkesztette: Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002.
  • Ki kicsoda a magyar könyvszakmában. Főszerkesztő: Kiss József. Budapest, Kiss József Könyvkiadó, 2005.