Zaránd vármegye
| Zaránd megye | |
|---|---|
| Adatok | |
| Megyeszékhely: | Körösbánya |
| Népesség: | 63 382 (1870) |
| Népsűrűség: | 49,1 fő/km² |
| Terület: | 1291 km² |
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Nevének eredete
Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[1]
Fekvése
A vármegye nagyrészt a mai Romániában, nagyjából a mai Arad megye északi felén feküdt.
Története
Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zarándvár (Zaránd) központtal.[2]
Későbbiekben a székhelyét Pankotára helyezték át. Az idők folyamán Zaránd visszakapta vármegyeszékhelyi rangját, de hamarosan a település jelentőségét vesztette, így Körösbányát jelölték ki az új (és utolsó) székhelyéül. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, legnagyobb részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegye területéhez csatolta.
Hivatkozások
- ↑ Nagy Géza (1890): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
Források
- Baternay Imre 1876: A Zaránd vármegyei oláh lázadás 1848. március 15–1849. június végéig. 1–5. Történeti Lapok 1876/3, 33–37.