Zöld szemesostoros
| Zöld szemesostoros | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Euglena viridis | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Euglena viridis | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zöld szemesostoros témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld szemesostoros témájú médiaállományokat és Zöld szemesostoros témájú kategóriát.
|
A zöld szemesostoros (Euglena viridis) egy mikroszkopikus vízi egysejtű az eukarióták kládjából. Az ostoros moszatok típusfaja.
A vizek öntisztulásában van a legnagyobb szerepe, de egy korábbi elképzelés szerint ősi fajaitól származtathatók a mai növény- és állatkládok is. Későbbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy plasztisza másodlagos.[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A zöld szemesostoros az édesvizek és azok vízpartjainak lakója. Egy invázós faj, hiszen az egész Földön nagy számban elterjedt.
Testfelépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajnak nincsen sejtfala, ezért citoplazmáját a rugalmas sejtmembrán határolja el a külvilágtól. A sejthártya nem változtatja meg a test alakját, emiatt a növényi egysejtű alakja állandó. Helyváltoztatás céljából ostorukat (flagellum) használják, mely segítségével ellökik magukat a vízben és ezzel mozognak. Az ostorra hasonlító sejtszervecske a sejtszájon keresztül a sejtgaratban végződik.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Táplálkozás, kiválasztás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A zöld szemesostorosok társas élőlények, csoportokat képeznek. Autotróf életmódot folytatnak, klorofill színtestek (főleg A és B színanyagok) segítségével fotoszintetizálnak. Igyekszik a világosabb, fényes részeket felkeresni a vízben, hogy zöld színtestjeivel fotoszintézist végezzen. Sötét részeken nem tud fotoszintetizálni, ezért a sejtszáján keresztül képes más sejteket és kémiai anyagokat felvenni (heterotrófia). A táplálék végig halad a sejtgaraton, amit majd az emésztő űröcskéje segítségével tud lebontani először savas, majd lúgos kémhatás közben. A bomlástermékek eltávolítását a lüktető űröcske végzi, végül a salakanyag a külvilágban végzi.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Zimorski V, Ku C, Martin WF, Gould SB (2014. december 1.). "Endosymbiotic theory for organelle origins". Current Opinion in Microbiology. Growth and development: eukaryotes/ prokaryotes (angol nyelven). 22: 38–48. doi:10.1016/j.mib.2014.09.008. ISSN 1369-5274. PMID 25306530.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "eukarióta egysejtűek". SlideServe. Hozzáférés: 2022. szeptember 18..