Heterotrófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Heterotróf az az organizmus, amely szerves anyagokat használ a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. A heterotrófokat konzumenseknek is nevezik a táplálékláncban, mert autotrófokat vagy más heterotrófokat fogyasztanak el hogy szerves szénforráshoz jussanak. Minden állat heterotróf a legtöbb gombával és sok baktériummal egyetemben. Néhány állat, például a korall szimbiotikus kapcsolatot építenek ki autotrófokkal és így jutnak hozzá a szerves szénhez. Vannak olyan parazita növények is, melyek részben vagy teljesen heterotróffá váltak. Léteznek húsevő növények, melyek állatokat fogyasztanak ezzel pótolva a nitrogénhiányt, ezek azonban autotrófok.

Ahhoz, hogy egy fajt heterotrófnak nevezzünk a szenet szerves molekulákból kell nyernie. Ha a nitrogént szerves forrásból nyeri, de az energiát nem, autorófnak minősül. Ha egy faj szerves forrásból nyeri a szenet akkor két altípus egyikébe tartozik:

  • fotoheterotróf – Az energiát fényből nyeri, de a szénforrása szerves anyag
  • kemoheterotróf – Az energiát szerves vagy szervetlen molekulák fogyasztásából nyeri és organikus forrásból szerzi a szenet.

A heterotrófia szó a görög heterosz (ἕτερος = más) és trofé (τροφή = étel) összetételéből származik.[1]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 61. o. ISBN 963 8334 96 7