William H. Prescott
| William H. Prescott | |
 | |
| Született | 1796. május 4.[1][2][3][4][5] Salem[6] |
| Elhunyt | 1859. január 28. (62 évesen)[2][7][8][9] Boston[6] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Gyermekei | Elizabeth Lawrence |
| Szülei | Catherine Greene Prescott William Prescott Jr. |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései | American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Sírhelye | Mount Auburn Cemetery[10] |
 | |
| William H. Prescott aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz William H. Prescott témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
William Hickling Prescott (Salem, Massachusetts, 1796. május 4. – Boston, 1859. január 28.) amerikai jogász, aki miután elvesztette egyik szeme világát átpártolt a történelem (azon belül Mexikó és Peru spanyol hódításainak) tanulmányozására.[11] Kollégái a nemzet első „szaktörténésze” megnevezéssel illeték a kéziratos források használata és írásainak stílusa miatt, amivel megalkotta tudományos területének irodalmát.[12][13]
Életútja
[szerkesztés]Nagyapja, William Prescot ezredes volt az Amerikai függetlenségi háborúban, apja neves ügyvédként tevékenykedett. William H. Prescott felsőfokú tanulmányokat a Harvard Egyetemen folytatott 1811-14 közt. Egyetemista korában súlyosan megromlott a látása baleset miatt, a diákmenzán egy társa zsemlemorzsákat dobott a szemébe.
1815-1817 közt Európában volt tanulmányúton az európai irodalom és történelem tanulmányozása céljából. Legtöbb idejét a spanyol történelem kutatásával töltötte. Korábban az Egyesült Államokban Washington Irving népszerűsítette a spanyolok történelmét. Prescott első jelentős történelmi munkája is a spanyolokhoz kapcsolódik, megírta a két katolikus uralkodó, Ferdinánd és Izabella történetét három kötetben, a kötetek 1837-ben jelentek meg. 1840-ben beválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences) tagjai közé, 1845-ben a Porosz Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Prescot további kutatásai során megvizsgálta a spanyol gyarmatok szerepét az Újvilágban, 1843-ban megjelent kötete Mexikó, 1847-ben Peru meghódításáról. Munkásságának utolsó harmadában II. Fülöp részletes életrajzának megírásával foglalkozott, haláláig három kötet jelent meg ebből, befejezni már nem tudta, 62 éves korában agyvérzés következtében meghalt.
Történelmi munkássága nagy jelentőségű nemcsak az adatok alapos feltárása miatt, hanem a leírás stílusa miatt is, ezért nemcsak a történelmi kutatás szempontjából jelentősek munkái, hanem az amerikai irodalomban is számon tartják azokat.[14] Életrajzát régi barátja, George Ticker[15] írta meg 1864-ben. Összegyűjtött műveit 1870-1874 közt adták ki 16 kötetben.
William H. Prescott műveinek későbbi kiadásai megtalálhatók a magyarországi közkönyvtárakban is leginkább német fordításban.[16]
1864-ben az arizonai Prescott város – ami 1867-ig a tagállam fővárosa volt – róla kapta hivatalos nevét.[17]
Fő művei
[szerkesztés]
- The History of the Reign of Ferdinand and Isabella the Catholic (1837)
- History of the Conquest of Mexico (1843)
- A History of the Conquest of Peru (1847)
- History of the Reign of Phillip II (1856–1858)
Magyarul megjelent művei[18]
[szerkesztés]- Mexicó Miksa császárig (a német kiadás után közli: Szokoly Viktor, Pest, 1866)
- V. Károly császár lemondása és végnapjai a szt. yusti kolostorban; ford. P. Szathmáry Károly;[19] Ráth, Pest, 1866
- II. Fülöp. H. Prescott nyomán írta Szász Károly; Franklin, Bp., 1887 (Olcsó könyvtár)
- Mexikó és Peru meghódítása; vál., utószó, jegyz. Boglár Lajos, ford. Kosáry Domokos; Gondolat, Bp., 1967
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 30.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Прескотт Уильям Хиклинг, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Megszületett William Hickling Prescott amerikai történész, mult-kor.hu - 2004. szeptember 13.
- ↑ Edward Gibbon, Francis Parkman, William H. Prescott, Theodore Roosevelt: The Modern Library Essential World History 4-Book Bundle: The Decline and Fall of the Roman Empire (Abridged); Montcalm and Wolfe; History of the Conquest of Mexico; The Naval War of 1812; Random House Publishing Group - 2012. február 27.
- ↑ Arthur Hobson Quinn: The Literature of the American People: An Historical and Critical Survey (519., 528. oldal); Ardent Media - 1951.
- ↑ David Levin: History as Romantic Art. Stanford University Press; Stanford, California, 1959.
- ↑ George Ticker: Life of William Hickling Prescott, Boston, 1864.
- ↑ Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) nyomán.
- ↑ A Brief History of Prescott expandable section Archiválva 2015. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben prescott-az.gov (hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története s könyvészetében (IV. Különféle nemzetek s népek történetei magyar nyelven 88. oldal; V. Élet- s jeliemrajzok 89. oldal) - 1878. (archive.org)
- ↑ Vasárnapi Újság 40. évf. 16. sz. (1893. április 16.) (Irodalom és művészet 271. oldal) epa.oszk.hu
Források
[szerkesztés]- C. W. Ceram: A régészet regénye (Gondolat Kiadó, Budapest, 1965)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a William H. Prescott című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
