Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-04-12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

tengerimalac[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy --178.48.237.94 (vita) 2017. április 12., 09:34 (CEST)[válasz]

Azt én is szeretném tudni. :( ιυlιυѕ aegιdιυѕ Csak szépeket! 2017. április 12., 09:50 (CEST)[válasz]

Itt elég sokat írnak róla: tengerimalac. Mire vagy kíváncsi? – Vépi vita 2017. április 12., 09:56 (CEST)[válasz]

3. és 4. fokú egyenlet megoldása szögfüggvény és ívmérő függvény nélkül[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A 3. fokú egyenlet megoldóképletében ha 3 valós gyök van, valódi komplex számból kellhet 3. gyököt vonni. Ehhez szöget kell harmadolni: kiszámítani a szöget: ívmérő (arcus) függvény kell, ezt harmadoljuk, majd ebből szögfüggvénnyel számoljuk vissza. A 4. fokú egyenlet megoldóképlete is 3. fokúra van visszavezetve. Megoldható egyáltalán csak + - * / 2. gyök 3. gyök függvényekkel? Komplex szám négyzetgyökét lehet, de köbgyökénél, ha felírom hogy (a+bi)^3 = c+di, ahol c, d ismert, szintén 3. fokú egyenletet kapok, amihez kellene a megoldóképlet, ahhoz a 3. fokú egyenlet: kör van. Köszönöm.
--Normális vita 2017. április 12., 11:13 (CEST)[válasz]

Eszembe jutott valami: körzővel, vonalzóval lehet négyzetgyököt vonni, de szöget harmadolni nem. Ha lehet köbgyököt vonni, és ki lehet fejezni képlettel a szögharmadolást, akkor lehetne szöget is harmadolni: de nem lehet, így ha lehet köbgyököt vonni, akkor nem fejezhető ki képlettel. Csakhogy a geometriai szerkesztések szócikkben az van hogy köbgyök 2 már nem szerkeszthető, úgyhogy ez nem megoldás. Normális vita 2017. április 12., 18:34 (CEST)[válasz]

Érdekes kérdés, vizsgálatra érdemes. Szalakóta vita 2017. április 12., 20:45 (CEST)[válasz]

A gyökképletes dolog nem működik, Rolle és a négyzetmentes tényezőkre bontás nem mindig működik. Ellenpélda: egy polinom, aminek minden gyöke különböző és irracionális, ezeket csak a gyökképlettel lehetne pontosan megszerkeszteni, ami nem lehet csak körzővel és vonalzóval. Szalakóta vita 2017. április 12., 21:45 (CEST)[válasz]

Miért?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mire jó a Wikipédia? Megkérem szépen válaszát egy powerpointos vagy prezi bemutatóban adja meg.
--Santa Monika vita 2017. április 12., 19:08 (CEST)[válasz]

Itt mindenre nagyon rendesen válaszolnak, de a házi feladatodat nem fogják megcsinálni neked, bocs. Komolyan nem várhatod, hogy majd a wikipédiások csinálnak neked powerpoint prezit és elküldik??? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.200.20 (vitalap | szerkesztései)

Vasúti félfülke[szerkesztés]

Sziasztok! Regényben találkoztam a "vasúti félfülke" kifejezéssel, azt kérdezném, ez miben más, mint egy rendes vasúti fülke. I. világháború előtt játszódik a regény. Köszönöm előre is. 86.101.200.20 (vita) 2017. április 12., 19:20 (CEST)[válasz]

Szia! Én arra gondolnék, hogy olyan fülke, ahol nincs szemben ülő sor. ιυlιυѕ aegιdιυѕ Csak szépeket! 2017. április 12., 19:44 (CEST)[válasz]

Válasz

Ez a szó a coupe (kupé) magyarítása. A fülkék a vasúti kocsinak egyik oldalán vannak. Nincs róla teljes értékű wikipédia-cikk, csak ez: Kupe (egyértelműsítő lap).MZ/X vita 2017. április 14., 12:52 (CEST)[válasz]

Köszi! Ezek szerint volt olyan is, ahol az egész kocsit elfoglalta a fülke, tehát nemcsak az egyik oldalt volt? 86.101.200.20 (vita) 2017. április 14., 15:54 (CEST)[válasz]

Lehet! Hiába próbálok visszaemlékezni régi vasúti szerelvények ábrázolására, a közlekedési múzeumban sem jártam... Ha jól rémlik, az első vasúti kocsik előkelőbb változatai az úri hintót utánozták. Ezt lehetségesnek tartom, például azért, mert kicsi volt a tengelytávjuk, na meg azért, mert „természetes” volt, hogy az úri utasok kényelme nem csorbulhat! Meg az is lehetséges, hogy egy tengelypáron nem egy (úri) fülke volt, hanem több is, egymás mögött, de egymástól teljesen elválasztva. A fülkék a kocsi teljes szélességét elfoglal(hat)ták, az utasok közül - menet közben - csak a merészebbek tudhattak átmenni-átmászni külső padozaton az egyik fülkéből a másikba.
Ha ez az okoskodásom helyes, akkor tovább„vízionálok”: a vasúti félfülke a másodosztályú kocsikon lehetett. Itt a vasúti kocsi végig járható a belsejében, s bent vannak kialakítva zárt fülkék, miként manapság az első osztályon. Ezek természetesen szűkebbek, mert nem teljes szélességben foglalják el a vasúti kocsit, vagyis félfülkék. Mivel utasaik kénytelenek elviselni a szomszédos (fél)fülkék utasainak közellétét, járás-kelését, azért így utazni nem olyan előkelő...
Vajon, milyen régen játszódik a regény cselekménye? Azóta már látom, benne van a kérdésben: az I. világháború előtt... vitorlavita 2017. április 15., 16:31 (CEST) Emlékszem, Jókainak a Baradlay-fivérekről szóló regényében a szabadságharc leverése után a huszárból civillé vált fivér harmadosztályon utazik Bécsbe. Vagyis egyterű vasúti kocsiban. Ezekre ma másodosztályú jegyeket váltunk - a (magyar) vasúti személyszállításból rég eltűntek az előkelő fülkék...[válasz]
vitorlavita 2017. április 15., 10:20 (CEST)[válasz]
Adalék

A nosztalgiavonat cikk szerint két három személyes félfülkéből alakítottak ki egy társalgó fülkét MZ/X vita 2017. április 20., 21:28 (CEST)[válasz]

És még egy találat: vasútgépészet MZ/X vita 2017. április 20., 21:30 (CEST)[válasz]