Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-04-09

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Anon rossz helyen kér segítséget[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A kérdező itt kért segítséget, nem tudom, hol lenne a legjobb helyen a kérése, kicsit tanácstalan vagyok, de nem hagyhattam elkallódni.
--nyiffi csillagkapu 2012. április 9., 00:18 (CEST)[válasz]

A kérdés egy a Wikipédiába való témára vonatkozik, de még nincs cikkünk róla, tehát idevaló, köszönöm, hogy szóltál. Ide is másoltam az alábbi szakaszba.

--Karmela posta 2012. április 9., 08:00 (CEST)[válasz]

1921: magyar gyermekek üdültetése Belgiumban és Hollandiában, gyermekvonat[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Bocs hogy a magyart amit irok nem kitünö. Édesanyám magyar volt és 1921-ban belgiumban jött (a gyerekvonaton). Itt belgiumban találkozott a nevelöszülökkel (Bouchout-ba, Antwerpen környéken). Most mindenütt keresek valamit információt, de sajnos nem tálálok sokat arról. A http://www.vjrktf.hu/honisme.htmhttp://www.vjrktf.hu/honisme.htm találtam amit itt irok:

A belga/hollandiai magyar gyermeküdültetés az 1920-as években Számosan élnek közöttünk, akik hallottak már a gyermekvonatokról. Testvérük, édesanyjuk, édesapjuk, nagyszüleik, esetleg szomszédaik közül valaki annak idején, akár már 1920-ban, ott ült a Hollandiába tartó Liga vonatán. 1922. január 22-én, az akkor 10 éves nagymamámat, Baranyi Ilonát is kikísérte édesanyja a Keleti pályaudvarra, hogy az Országos Gyermekvédő Liga XV. transzportjával elindíthassa a messzi Hollandiába. Nagymamám több mint két évet töltött az amszterdami – ahogy Ő emlegette – „hollandi papi és mami” házában, ahol felerősödött, megtanulta a nyelvet, iskolába járt, barátokat, valamint az egész további életére kiható élményeket szerzett. A dobozra, melyben hollandiai levelezését és emlékeit őrizte, a következőket írta rá: „Az 1922–23 és 24-ik év eleje, gyermekkorom legboldogabb időszaka. Örök hála és köszönet Hollandia népének. Ha nagyon szomorú voltak és vagyok gondolatban mindig ide térek vissza.” Nagymamán egy volt, a közül a több tízezer gyermek közül, akiket 1920 és 1930 között, Hollandián kívül Belgiumba, Svájcba, Angliába, Svédországba, sőt Finnországba is elvittek, hogy ott pár hónapra, vagy akár évekre, nevelőszülők gondjaira bízzák őket. Az első, Hollandiába tartó Liga vonat 1920. február 8-án indult el a Keleti pályaudvarról, melyet többek között Huszár Károly miniszterelnök is elbúcsúztatott. Hazánk ekkoriban az első világháború egyik veszteseként, éppen a megkötendő béke feltételeit várta, melynek átvételére már el is indult az Apponyi Albert vezette küldöttség Párizsba. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal Magyarország elvesztette területének mintegy kétharmadát, gazdasági erőforrásainak, rétjeinek, erdőterületeinek, kiépített vasútvonalainak nagy részét. Az országban infláció, munkanélküliség és lakásínség alakult ki. Hollandia trónján az 1920-as években az Orániai-ház leszármazottja, Wilhelmina királynő ült. A holland állam az első világháborúban meg tudta őrizni semlegességét, így gazdasági ereje, lakosainak életszínvonala sem változott különösebben a háború előtti időszakhoz képest. A holland római katolikus családok már az első világháború kezdete, vagyis 1914 óta fogadták a szomszédos Belgiumból érkező elesett gyermekeket. 1917-ben már az első német, és egy évvel később pedig az első osztrák gyermekvonat is megérkezett Hollandiába.

Remélem hogy valaki tud segíteni, hogy több információt találok. Nagyon köszönöm!

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.227.144.167 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 8., 23:24‎ 94.227.144.167 (CEST)

Remélem, hogy kedvet kap valaki a cikkíráshoz erről a témáról. Nekem is volt egy jó ismerősöm (sajnos már meghalt), aki sok hálával és szeretettel emlékezett hollandiai vendéglátó gazdáira, és a két család harmadízig tartotta is a kapcsolatot.
Addig is, amíg valaki belefog egy cikkbe, itt lehet gyűjteni a lehetséges forrásokat.
Az esetleg csak később befutó válaszok miatt időnként nézd meg majd ezt a címet: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-04-08#1921: magyar gyermekek üdültetése Belgiumban és Hollandiában, gyermekvonat.
--Karmela posta 2012. április 9., 08:00 (CEST)[válasz]
A kérdező által megadott link hibás, többszörösen! Az első hiba nyilvánvaló: duplán írta fel, egybefüggően, a http://www.vjrktf.hu/honisme.htm linket.
Sajnos, a kettéválasztott link sem működik! A kezdőoldal linkje sem hibátlan: a http://www.vjrktf.hu/ internetcím - a Google találati listája szerint - a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara (ami bizonyára ugyanaz - a mai átszervezéses korszak folytán ebben nem vagyok tájékozott) internetes oldalára vezet. Pontosabban: vezetne! Gondolom, a kérdező linkje egy régebbi állapotot tükröz.
Próbálkoztam a kérdező szövegéből kiragadott karaktersorozat Google-keresésével, hogy megtaláljam, ő valójában honnan informálódhatott.
A lényeg mégis az, hogy találhatók információk a témában az interneten - és úgy tűnik, első látásra is, hogy ezek nem egymás Copy-Paste módon megsokszorozódott másolatai!
vitorlavita 2012. április 9., 10:56 (CEST)[válasz]

Itt is olvashatni erről: HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítvány – Hermán M. János: Gyermekmentés Belgiumban (1923—1930) Elhangzott 1998. augusztus 26-án, a doktorok kollégiumán, és a szöveg végén bőséges irodalomjegyzék található. --Karmela posta 2012. április 9., 23:00 (CEST)[válasz]

A szent ludak mikor és mitől védték meg Rómát?[szerkesztés]

Megválaszolva.

eggyszer a szentludak védték meg rómát
Azt szeretném megtudni, hogy
--84.2.222.2 (vita) 2012. április 9., 21:26 (CEST)[válasz]

[1]. – Pagonyfoxhole 2012. április 9., 22:31 (CEST)[válasz]