Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-02-27

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2012. 2. 24. « 2012. 2. 25. « 2012. 2. 26. « 2012. 2. 27. » 2012. 2. 28. » 2012. 2. 29. » 2012. 3. 1.

Egy XI. kerületi vízfolyás neve

Kedves szerktársak! Remélve, hogy valaki ki tud segíteni: térképet (a BKV e tekintetben indokolatlanul részletes viszonylattérképét) böngészve találtam egy vízfolyást Budán, amely forrásától a torkolatáig a XI. kerületben található. A forrást a térkép a Nagyida utca és a Gazdagréti út találkozásánál jelöli, ezután a víz a Hosszúréti út vonalát követve lefolyik a dombról, az Egérút és a Poprádi út közti területen legalább három ágra szakad, amelyek azonban a Balatoni útnál egyesülnek (itt a műholdképeken egyébként valamilyen, két medencével bíró vizes létesítmény is van.) Őrmező déli részén, a hajdani keserűvíz-telep környékén mintha újabb forrás csatlakozna be, ráadásul megint szétválik, hogy aztán az Egérúttól kezdve nyílegyenesen kelet felé futva (a Károly Iréneusz József utcával párhuzamosan még szabadon, a Tétényi és Fehérvári út között befedve, onnan a Kondorosi út mentén a Dunáig ismét szabadon) a Dunába jusson.

Kérdésem: van ennek a vízfolyásnak neve, és ha igen, micsoda? Egyáltalán: mi ez? Csupán csapadékelvezető csatorna vagy kiépített medrű patak? Sajnos hiába keresgéltem a neten, egyedül a Hosszúréti-patakról esik szó.– Mathae Fórum 2012. február 27., 00:58 (CET)

Válasz

Ez az oldal foglalkozna vele: A http://www.kdvkovizig.hu/vgt_terkepek.html de üres. Itt lehet az illetékes szakhatóságot elérni: Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Segíthet még:

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség --Rodrigó ⇔ 2012. február 27., 16:00 (CET)

Köszi a tippet. De reméltem, hatóságok nélkül is megoldható a dolog. – Mathae Fórum 2012. február 29., 17:12 (CET)

dugóhúzó eszköz működési elve

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--81.17.178.54 (vita) 2012. február 27., 21:24 (CET)

dugóhúzó - A dugónak a palackból való kihúzására szolgáló szerkezet, mely a legegyszerűbb változatában egy alkalmas fogóval ellátott fém(drót)spirál. A spirál ideális hosszúsága kb. 6 cm, átmérôje kb. 8 mm. Forrás: http://www.dura.hu/wein/sz-szotar1.html http://www.deluxe.hu/dugohuzo-teszt/20110114

Vt6605 ^vita 2012. február 28., 17:12 (CET)

Tulajdonképpen ez egy emelő. Szalakóta ^vita 2012. február 28., 19:42 (CET)

A spirál az Arkhimédészi csavar technikájával rögzül a dugóban. Forgató mozgással halad befelé.

Sajnos csak én négyféle dugóhúzót ismerek, ezért többet is szívesen tudnék meg a kérdés tárgyáról. A legegyszerűbb dugóhúzónak úgyszólván nincs elve: belecsavarjuk a dugóba, aztán megpróbáljuk a kettőt egyidejűleg kihúzni, továbbá legalább lábon kihordani az ezzel járó vértolulást. Főleg ha csak a dugóhúzó jön ki.

A második fajta (balra) annyival bonyolultabb, hogy egy hengeres jellegű tárgy a szárat körülvéve az üveg nyakára támaszkodik, így a fogantyút tekerve lassan kijön a dugó. Ez az egyszerű gépek közül az ékre vezethető vissza. A spirális szárra egy hosszú ék van csigavonalban feltekerve, és a fogantyú elfordításával a spirálnak a kifelé eső oldala nekifeszül a parafának. Mivel a csigavonal elfordul, az ék érintóirányban elmozdul, felfelé, tehát a nyílás felé gyakorol erőt a dugóra. A parafa egy mértékig tömörödéssel elnyeli az ék elmozdulását, de amikor a további tömörítéséhez szükséges erő már nagyobb, mint amennyit az üvegfal és a parafa közötti tapadási súrlódási erő kitesz, a dugó kifelé mozdul. Ez szakaszokban ismétlódik, és a dugó kicsúszik. (A dugót bent tartó erőhöz hozzájöhet egy abból eredő erő is, ha az üveg nyaka nem henger, hanem esetleg a nyílás felé enyhén szűkülően kúpszerű.

A szár elfordulását a fogantyú elfordításával érjük el. A fogantyút és a szárat vehetjük egyetlen merev testnek, amelyet elfordítunk, de a kifejtett erő és a mozgás jellege két darab, egymással átellenben, azonos forgási irányban működő egykarú emelőre vezethető vissza, nagyon kis méretű teherkarral, ezek a szárra merőleges irányúak. De lehet, hogy a szárat egy kis, elemes villanymotor forgatja meg, ennek a mechanizmusa valószínűleg nem érdekes most.

A harmadik fajtában a spirált végig be kell hajtani a dugóba, ezzel csak rögzítjük egymáshoz a kettőt, és egy vagy két kar elmozdításával fejtjük ki a kimozdításhoz szükséges erőt. Lehet egykarú emelőként leírható ez a mechanizmus, ha a dugóhúzóról kihajtható kis támaszték a nyak peremére támaszkodik, és a szerszám nyele a másik irányban kinyúlik, egy meghosszabbított erőkart létrehozva a dugó közepe és az üvegnyak pereme között levő teherkar ellen.

Ugyanennek a másik ismert variánsa a második változathoz hasonlít abban, hogy a nyak peremére egy henger szája támaszkodik, de ez esetben a szár a hengeren belül, tengelyirányban el tud mozdulni. A spirál becsavarása, tehát a dugó és a szár összerögzítése során a szár előrefelé, befelé mozog. Majd két kiálló kart kell lenyomni (ld. itt). Ezek rendszerint egy fogaskerékkel vannak a szár fogazott részéhez kapcsolva, és a fogaskerék egy megtöbbszörözött kétkarú emelőként működik ez esetben, a fogantyú erőkarára gyakorolt erőt a másik irányban egy sokkal rövidebb teherkarra továbbítva. Az utóbbi elmozdulása kisebb, az így kialakuló erő viszont ezzel arányosan nagyobb, és így legyőzve a parafa és a nyak üvege közötti tapadási súrlódási erőt, a dugú kifelé fog elmozdulni.

A negyedik változat hajtógázzal működik. Egy erős, üreges tűt át kell szúrni a dugón, és a tűn keresztül egy patronból egy szeleppel nagy nyomású gázt engedünk az üvegbe. A nedű nem nyomódik össze, tehát a bepréselt gáz egy viszonylag szűk térben marad. Ahogy a nyomása növekszik, a gáz a tér falára egyre nagyobb erőt gyakorol. Ilyen szempontból a dugó szintén a teret körbezáró fal alkotórésze, és a dugót benntartó súrlódás ereje sokkal kisebb, mint amennyi az üvegfal megrepesztéséhez szükséges. Tehát amikor a nyomóerő eléri a szükséges mértéket, a dugó a gáz nyomásának engedelmeskedve kifelé mozdul. A gázt magába foglaló térrész térfogata ezzel megnő, tehát arányosan csökken a gáz nyomása, de folytatva a hajtógáz bepréselését a nyomás fenntartható, és a dugó végül az üvegből kicsúszik.

Az üvegben a nedű feletti zárt térben általában nagyjából egy atmoszférányi nyomás található, amely ellensúlyozza a kinti levegő nyomását. Ám ha a dugót kihúzzuk, a dugattyúszerű elmozdulás révén az üveg belső tere megnő, amelyet csakis a nedű felett levő gáz tud nyomáscsökkenéssel követni. Amikor a dugó eltávozik, az üvegben létrejött kisebb nyomású térbe levegő áramlik. Az üvegnyak pereme körül a gyorsan beáramló levegő gyűrűszerű örvényfrontot hoz létre, amely végül az üvegből kifelé haladó nyomáshullámmal talákozik. Mindez a levegőben rezgésként terjed tovább, létrehozva egy jellegzetes "pöh" hangot. A hangot műszeresen analizálva kiderül, hogy a hang egy változó hangmagasságú, igen rövid síphang, hasonló ahhoz, amit az üveg nyaka fölötti elfújással is létrehozhatunk.

Ha a dugót hajtógázzal, tehát a belső nyomás növelésével távolítjuk el, akkor a felgyűlt hajtógáz nyomása a dugó eltávozásakor kifelé áramolva egyenlítődik ki a külső levegő aktuális nyomásával, és ez a folyamat egy magasabb frekvenciájú, közkedvelt "pukk" hangot képez.

A hajtógázas üvegnyitáshoz szükséges megjegyeznünk, hogy a sűrített gázt (levegőt, nitrogént, valamilyen nemesgázt, de semmiképpen nem szén-dioxidot) tartalmazó patronban a nyomás a gáz üvegbe átengedése során csökken. Amikor ez a nyomás eléri az üvegben levő levegő és hajtógáz együttesének nyomását, akkor az áramlás leáll, és az üvegnyitási kísérlet valamilyen rövid, érzelmet kinyilvánító hanggal társulva, eredménytelenül zárul.

Ha az üvegben a nedű, például pezsgő felett levő gáz nyomása jelentékeny mértékben haladja meg a kinti levegő nyomását, akkor ennek ereje hozzájárul a dugó és az üvegfal közötti tapadási súrlódási erő leküzdéséhez.

Mivel ez esetben csak a benti és a kinti nyomás különbsége számít, megközelíthető a probléma a kinti légnyomás csökkentésével is, például egy kéznél levő légszivattyú felhasználásával. Ha akár egy kis barokamrában, akár csak a dugó feletti térrészben csökkentjük a nyomást, az üvegben levő gáznyomás elérheti a dugó megmozdításához, majd az említett "pukk" hang megszólaltatásához szükséges különbözetet, és a dugó az üvegből úgyszólván kilövődik. Űrhajón ugyanez elérhető annyival is, ha az üveg nyakát egy másodpercre kinyújtjuk az ablakon. Ez esetben a dugó tehetetlenségi pályán repülve a Föld állandó kísérőjévé válik. - Orion 8 ^vita 2012. február 29., 00:30 (CET)

Orion 8! Gratulálok! A téma teljes értékűen kidolgozott! Tartalom: jeles, forma: jeles! (Bizony, ez a dolgozat egy fizikus hallgatónak is becsületére válik! ...) - vitorla^vita 2012. február 29., 09:49 (CET)

Annak idején a "Matlap"-ban kaptunk néha kicsit hasonlóan gyakorlatias feladatokat, végső soron ilyen "dolgozatokkal" azt is demonstrálni lehetne, hogy a fizika nem egy üres és haszontalan tantárgy, hanem a fizika mindenhol ott van körülöttünk. - Orion 8 ^vita 2012. február 29., 18:41 (CET)

Megjegyzés

Űrhajón ugyanez elérhető annyival is, ha az üveg nyakát egy másodpercre kinyújtjuk az ablakon. Otthon ezt ne próbálja ki senki, mert a világűr vákuuma az italozó társaságot könnyedén kiszippanthatja. --Rodrigó ⇔ 2012. február 29., 10:04 (CET)

Úgy van, ezért képezi az űrhajós-kiképzés fontos részét annak a reflexszé rögzítése, hogy üvegnyitáskor erősen meg kell kapaszkodni a székbe, továbbá ezért sem vesznek fel űrhajósnak olyat, akinek parókája van. Egyébként az általad vizionált balesetnél még drámaibb lenne, ha az ital egy része löttyenne ki a világűrbe, hiszen ekkor egy űrhajósnak űrruhát rántva egy űrsétát kellene tennie, hogy egy űrpohárral begyűjtse az értékes anyagot. - Orion 8 ^vita 2012. február 29., 18:41 (CET)