Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-01-20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyermeküdültetés 1975-ben[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy pedagógusként építőipari dolgozók (budapesti ) gyermekeit üdültettem- akkor 20 éves főiskolásként a Balaton déli partján, hol lehetett ez pontosabban , és mikor! Aki tud segítsen nekem, köszönöm.
--84.3.205.75 (vita) 2012. január 20., 10:19 (CET)[válasz]

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)
(Az e-mail cím törölve, de a laptörténetből továbbra is hozzáférhető. --Karmela posta 2012. január 20., 16:10 (CET))[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Tanár Úr!
Azt szeretném megtudni, hogy az -Anikó- névnek van-e valami köze az -Anna- névhez. Tudniillik egy unokahúgomat Anikó-nak szólítom.Különben őt Annabellának hívják, és mindenki másképpen szólítja:Anna, Anikó, Annuska.Egyikünk felháborodott, és azt mondta , hogy Anikónak ne szólítsuk, mert az Anna névnek semmi köze az Anikóhoz. Hát ha így áll a dolog , akkor szerintem az Anna megszólítás sem állja meg a helyét Annabella helyett. Kérném segítségét kedves Tanár Úr.
köszönettel M. István
--84.3.169.142 (vita) 2012. január 20., 11:07 (CET)[válasz]
válasz1

A kérdésben szereplő linkek megadják a választ. 92.194.211.155 (vita) 2012. január 20., 18:05 (CET)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után)

válasz2:

Forrásaink a következőket írják:
  • Ladó János Magyar utónévkönyv (hatodik kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 05 3599 8) művének 23-25, 72., 89. és 96. oldalán az Anda, Anett, Anetta, Aniella, Anikó, Anilla, Anina, Anita, Anna, Kisanna, Nanetta, Panna rokon nevekről szóló szakaszokat elolvasva a következőket állapíthatjuk meg:
  • Mindegyik névnek van köze az Annához: belőle származnak: francia, magyar, olasz, székely, szláv becéző alakok változatlan vagy magyarosított formái. Az Annabella és az Annamária kicsit más eset: két név egyesítéséből keletkeztek, de az Anna mindkettőben jelen van!
  • Szinte mindegyik névnek van Anikó alakú magyar becézése (kivétel - természetesen - maga az Anikó; továbbá nem szerepel Anda, Aniella, Anita, Annabella, Annamária, Nanetta, Panna beceneveinek felsorolásában...)
  • Bőséges a választék becenevekben. Mindegyik egy kicsit más, mégis megfigyelhető köztük bizonyos egyformaság: a közös eredetből kifolyólag... Mindazonáltal a jól ismert, régen is használt névváltozatok esetében sok becenevet sorol fel a szerző, Lássuk pl. az Anna beceneveit:
Anca, Anci(ka), Ancsa, Ancsi(ka), Ancsó(ka), Ancsu(ka), Ancsura, Ancsuri, Ancsurika, Ancsurka, Ancsus(ka), Ani(ka), Anicska, Anicsó, Anikó, Annus(ka), Anuca, Anuci, Manci(ka), Manyi(ka), Nanni(ka), Netti(ke), Pancsa, Pancsi(ka), Panda, Pandó(ka), Panka, Panna, Panni(ka), Pannica, Pannus(ka), Panóka, Panyi(ka).
A vizsgált Annabella (eredetére két lehetőség: 1. az Anna és a Sibilla vegyülése. 2. az Amabel név skót módosulata) beceneveiként ennyit sorol fel a mű: Anna, Anni(ka), Annus(ka), Bella, Bellácska, Belluci, Bellus(ka).
Vagyis: ott van köztük Anna, Anni, Annus(ka) - miért ne lehetne köztük Anikó is?!
  • Az Utóneveink (1700 név eredete és jelentése) (Szerkesztette: Laik Ágnes, Bibliotéka Kiadó, Budapest, évszám nélkül) 60-61., 83., 91. és 95. oldalán az alábbi nevek szerepelnek a fentiek közül:
Anett (héber-francia), Anetta (héber-latin-olasz), Anikó (héber-székely), Anita (héber-spanyol), Anna (héber), Annabella (latin-angol-skót), Annamária (héber-görög-latin), Kisanna (héber-székely), Nanett (héber), Panna (héber)
Ez a mű a neveknek (az eredetükön kívül) csak a jelentését/jelentéseit adja meg, etimológiával nem foglalkozik. A jelentésekre mindegyik név esetében ebből a szókészletből kapunk válogatást:
báj, bájos, finomság, Isten kegyelme, kecsesség, kedves, kegyelem, kellem, nyájasság, szeretetreméltó
vagyis: nyilvánvalónak tartja a közös eredetet.
A források azt tanúsítják, hogy nincs megkötés abban, melyik becéző (és nem-becéző) alak melyik névhez tartozik!
A véleményem egyébként az, hogy a becéző alakok teljesen saját használatúak is lehetnek! Ha Annabella nevű ismerősöd elfogadja, hogy te őt Anikónak becézzed, az a kettőtök magánügye.
vitorlavita 2012. január 20., 19:24 (CET)[válasz]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

(áthozva Edus0420 szerkesztői lapjáról)
Melyik sportágban nyert olimpiát egy Shakespeare vezetéknevű sportoló?

Köszönöm! Edus

A hozzászólás szerzője Edus0420 (vitalap •  szerk) 2012. január 18., 10:23‎

válasz:

Edus megkapta már a választ! Itt olvasható: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-01-17#sport
vitorlavita 2012. január 20., 17:05 (CET)[válasz]