Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával

Az Anna[1] női név közvetlenül a héberből átvett név, héber formája Channá, Hanná (חַנָּה). Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.[2][3] A héberben jövevény, a kánaáni Anat istennő nevén keresztül a hettita Hannahannah anyaistennőre vezethethető vissza, a föld és termékenység istennőjére. (ḫannaš = „anya”, ḫannaḫannaš = nagyanya)[4]


Rokon nevek[szerkesztés]

Anaisz, Anda, Anélia, Anica, Anika, Anilla, Anina, Anka, Annaléna, Annaliza, Annarita, Annaróza, Annavera, Anni,

  • Kisanna:[1] erdélyi becenévből önállósult[5]
  • Kisó:[1] erdélyi becenév, a Kisanna további becézése[5]
  • Nanett:[1] önállósult francia becenév[6]
  • Nanetta:[1] a Nanett olaszosított formája, egyben a Giovanna (Johanna) és a Mariana becézője is[6]
  • Nina:[1] a legtöbb nyelvben az Anna ill. származékainak a beceneve, de lehet az -ina végű más nevek (Katarina, Anotonina) beceneve is.[7]
  • Ninell:[1] a Nina továbbképzése[7]
  • Ninett:[1] a Nina francia eredetű továbbképzése, illetve a Jeannine (Johanna) önállósult beceneve[7]
  • Ninetta:[1] a Nina olasz kicsinyítőképzős változata[7]
  • Ninon:[1] a Nina francia alakváltozata[7]
  • Panka:[1] magyar becenévből önállósult[8]
  • Panna:[1] magyar becenévből önállósult[8]
  • Panni:[1] magyar becenévből önállósult[8]
  • Ani:[1] az Anna önállósult becézője.
  • Annika:[1] az Anna önállósult becézője.
  • Ania:[1] az Anna orosz formájának alakváltozata.

Anikó, Anita, Anett, Anetta, Anéta, Hanna, Johanna, Annabella, Annabell, Annabel, Annamária, Annamari, Marianna, Mariann, Julianna, Zsuzsanna, Uljána, Kíra, Anabell.

Gyakorisága[szerkesztés]

Az Anna Magyarországon az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át a legnépszerűbb női nevek közé tartozott, a 16-18. században az egyik leggyakoribb női név, majd fokozatosan visszaszorult. 1967-ben a 18. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig már nem szerepelt az első 25-ben.[3] Az 1990-es években újból igen gyakori lett, a 2000-es években pedig a leggyakoribb női név.[9][10][11]

Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években pedig nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között az Annavera, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Ninell, Ninett, Ninetta, Ninon, Panka és a Panni.[9][9][9][5][6][7][8][9][10][11]

Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években a 25-42. leggyakoribb női név volt a Panna.[8][10][11]

Névnapok[szerkesztés]

Július 26-ai szokás volt megtartani az Anna-bált, a termés betakarítása után.

Idegen nyelvi változatok[szerkesztés]

  • angol: Ann, Anne, Ana, Anna
  • latin, lengyel, olasz, orosz, szlovák: Anna, Аня
  • bolgár, spanyol, román: Ana (becézve: Nuca)
  • holland: Anna, Anne, Annet
  • svéd: Ann, Anna, Annika
  • ír: Áine
  • német: Anne, Änne, Annika
  • héber: חנה (Channá)

Híres névviselők[szerkesztés]

Annák[szerkesztés]

Magyarok[szerkesztés]

Külföldiek[szerkesztés]

Férfi keresztnévként[szerkesztés]

Uralkodók és családtagjaik[szerkesztés]

Kisannák, Kisók[szerkesztés]

Nanettek, Nanetták, Ninák, Ninellek, Ninettek, Ninetták, Ninonok[szerkesztés]

Szinyei Merse Pál nővére, Ninon

Pankák, Pannák, Pannik[szerkesztés]

  • Czinka Panna (Cinka Panna, 1711–1772) magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, prímás

Egyéb Annák[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

Ritkán, de előfordul családnévként: Anna, Annók, Annos, Anóka formában.[3]

Földrajzi névként[szerkesztés]

A művészetekben[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Film, képregény[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

A névről[szerkesztés]

Kosztolányi Dezső írja hősnőjének, Édes Annának nevéről:

„Jólesett mondogatnom, leírnom. Talán ezért tudtam vele annyi szeretettel foglalkozni. Én az Anna nevet régóta szeretem. Mindig a mannát hozta az eszembe, azonkívül egy kacér és nagyon nőies feltételes módot is. A vezetéknév, mely ösztönösen társult melléje, nem egyéb, mint e hódolatom kifejezése.”[3]

Népnyelvben[szerkesztés]

  • csórépanna: a meztelen gyerek csúfneve az Alföldön[3]
  • csatarapanna: a nyelves nőszemély neve az ország más vidékein[3]
  • hadara-panna: gyors beszédű, hadaró ember[3]
  • heterepanna: meggondolatlan, szeleburdi, kapkodó ember[3]
  • büdöspanna, büdöspanni: több poloskaféle neve, főleg a gyümölcspoloskának. Egyes helyeken úgy tartják, azért keserű a gyümölcs, mert büdöspanni a kanalával megette[3]
  • Föltette Szent Anna kontyát: ezt mondták régen arra a nőre, aki túl sokat ivott[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. Ladó-Bíró, 143. old.
  3. ^ a b c d e f g h i j Fercsik-Raátz, 54-58. old.
  4. Hary A Hoffner, Gary M Beckman: Hittite Myths, Scholar Press, 1990. pp 28–31.
  5. ^ a b c d Ladó-Bíró, 198. old.
  6. ^ a b c d Ladó-Bíró, 218. old.
  7. ^ a b c d e f g h i j k Ladó-Bíró, 220. old.
  8. ^ a b c d e f Ladó-Bíró, 226. old.
  9. ^ a b c d e f g h Bíró Ágnes, Ladó János. Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó, 344. o.. ISBN 9789633030721 (2016) 
  10. ^ a b c Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  11. ^ a b c Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250