Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-09-01

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-05, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-03 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-04 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-05 Ma

2010. 8. 29. « 2010. 8. 30. « 2010. 8. 31. « 2010. 9. 1. » 2010. 9. 2. » 2010. 9. 3. » 2010. 9. 4.

Kérdések a Kincskereső kisködmönben

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a kincskereső kisködmönben mik a kérdésekre a válaszok?

--89.133.81.185 (vita) 2010. szeptember 1., 09:43 (CEST)

Sok kérdés van abban a könyvben, melyikre gondolsz? Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 1., 09:58 (CEST)

1930-as foci-vb

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tegnap előtt elhunyt a legelső foci-vb egyetlen olyan játékosa, aki még élt a döntőben résztvevők közül. Az érdekelne, hogy van-e még olyan focista, aki részt vett a tornán. Elvileg a belga Alexis Chantraine még él, de ő nem lépett pályára, csak kerettag volt. Köszönöm ha valaki tud segíteni. – Warmuz ¤ vita 2010. szeptember 1., 12:04 (CEST)

Utánanéztem, Chantraine sem él már, csak ismeretlen a halálozási dátuma. Furcsa is lett volna, mert 1901-ben született. – Warmuz ¤ vita 2010. szeptember 1., 14:33 (CEST)

Minden góllövő, valamint a francia játékosok is elhunytak már.– Nbcee ^vita 2010. szeptember 1., 14:55 (CEST)

Tehát a franciák közül már nem él senki, a döntő résztvevői közül se (Argentína és Uruguay). Nagyon úgy néz ki, hogy Francisco Varallo volt az utolsó ember, aki még játszott az első vb-n. „Százéves korában elhunyt Francisco Varallo, aki még játszott az 1930-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében. Ő volt az utolsó, aki még élt a sportág első vb-fináléjának résztvevői közül.” Az első vb-finálé alatt akkor nem a döntőt, hanem a tornát értik? – Warmuz ¤ vita 2010. szeptember 1., 15:36 (CEST)

„Argentine footballer Francisco Varallo, the last surviving player from the inaugural FIFA World Cup, dies at the age of 100.” Úgy néz ki, megvan a válasz. Már mindenki halott azok közül, akik szerepeltek az első vébén. [1] – Warmuz ¤ vita 2010. szeptember 2., 17:04 (CEST)

Mi az a phd

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== Mi az a phd ? ==

--84.224.17.196 (vita) 2010. szeptember 1., 13:34 (CEST)

válasz:

(1) Olvasd el PhD szócikkünket!

(2) PHD Global - egy nemzetközi marketing(?)-cég - magyar leányvállalata: PHD Hungary (számomra nem derült ki, hogy minek a rövidítése a „PHD” a cégek nevében)

vitorla^vita 2010. szeptember 1., 14:24 (CEST)

Buzsák

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy régen mint pl.Buzsákon milyen eszközöket tartottak a kamrában?Köszönöm!Üdv:T.Laura Cloe

--Laura Cloe ^vita 2010. szeptember 1., 14:31 (CEST)

válasz:

Ezt írtam a Google Keresőbe: Buzsák kamra - íme,a találati lista.

A buzsáki parasztházról az összes találat ugyanazt a pár mondatot ismételgeti, gyakorlatilag kihagyás nélkül. Ebben csak megemlítik a kamrát, amikor a ház típusát említik (szófukar módon: szoba-konyha-kamra), de a kamráról több szó nem is esik, sehol. A képgalériák sem mutatják a kamrát.

A Népművészet « Balatoniqum web-oldal közepén egy kicsit más szöveg található:

Érdemes megtekinteni a Népművészeti Tájház épületegyüttest is, ahol a múlt század paraszti építkezésmódjának és életének emlékeit őrzik. A nádfedeles paraszti porta helységei között megtaláljuk az ívelt oszloptornácos lakóházat, a gabonáskamrát, a boltíves pincét, a fészert, istállót, gémeskutat, galambdúcot. A lakóházon belül megtaláljuk a falusi élet sok más emlékéti, a szövőszéktol a pásztorélet jellegzetes fafaragásaiig. A tájház előtt egy kis pásztorfiú szobra emlékeztet az egykori mindennapokra.

Szerintem legcélszerűbb a kérdésedet a buzsáki Tájház web-oldalán található e-mail címére elküldened! Talán választ is kapsz!

vitorla^vita 2010. szeptember 1., 16:19 (CEST)

Politikai oldalak

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Üdv. Biztos egyértelmű a dolog, én mindenesetre én nem tudom. Szóval mi alapján dől el, hogy egy párt balos, jobbos, vagy centrum? – Madridista ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2010. szeptember 1., 21:27 (CEST)

A baloldaliak általában a változások szorgalmazói, míg a jobboldaliak ragaszkodnak a hagyományokhoz és csak a lassú változások hívei. A szélsőbalról lásd kommunizmus és anarchizmus, míg a szélsőjobbról fasizmus. Ezenkívűl még létezik a nemzeti radikalizmus, amely a klasszikus jobboldal és a szélsőjobb között foglal helyet. – Szabi237 ^vita 2010. szeptember 1., 21:47 (CEST)

Nem, egyáltalán nem olyan egyértelmű. A balos–jobbos felosztás a francia forradalom idejére vezet vissza, amikor a konzervatívak a parlament jobb oldalára, a köztársaságpártiak a bal oldalra ültek. Csakhogy a konzervatívok abban a helyzetben a monarchia, arisztokárcia és a egyházi hatalom rendjének visszaállítását követelték, a baloldaliak pedig az arisztokráciától megtisztított, a nép saját szavazati jogaira alapuló köztársaságot akarták megtartani.

Nyilvánvaló, hogy a hasonló fogalmaknak még lehet értelme, mondjuk, Angliában, de Franciaországban egy jobboldali nézetű polgár sem valószínű, hogy királyságot akarna. Mint ahogy egészen másféle a királyság politikai és általános státusza például Angliában és Svédországban. Már akkor, a fogalom kialakulásakor sem volt a világ ilyen egyszerűen felosztható, mert a királypártiak között is voltak, akik alkotmányos monarchiát akartak, és a republikánusok között is nagyon sokan központosított államhatalmat akartak, Napóleon polgártárs, később császár irányítása alatt. És már abban az időben is voltak eltérő világnézeti és politikai nézetek, amelyeket már akkor sem tudtak elhelyezni a monarchia vagy köztársaság viszonylag egyszerű kérdése mellé besorolva.

Nálunk még ennél is kevesebb értelme van a jobbozásnak-balozásnak. Erről egész könyvet lehetne írni. Ha csak a vezérelveket nézzük, a számottevő pártokat nem lehet egyetlen vonalon szétosztani, hanem egy többdimenziós térben kellene elhelyezni őket, amelyben az egyik dimenzióban egy balos párt kerülne "jobbra", szóval a helyzet elég zavaros. Sokan a "balos" vagy "jobbos" szóval intéznek el egy véleményt egy pártról vagy politikai csoportról, de ők nem gondolkodnak el azon, hogy egyetlen szóval nem lehet ma egyik pártot sem jellemezni. Az egyszavas összegzések csak címkék, amelyeket a sztereotípia alapján ragasztgatnak sokan másokra. Tulajdonképpen sokaknál úgy működik a megfigyelésem szerint, hogy ha én jobbosnak tartom magamat, akkor ha valaki nem tetszik, az számomra balos lesz. Esetleg fasiszta, kommunista vagy rákosista, horthysta, ki mit tud vagy hisz ilyen irányzatokról.

Nézzük például a fasizmust. "a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája, amelyet vad terjeszkedés, más népek leigázása, a faji gyűlölet szítása jellemez." (Idegen szavak és kifejezések szótára, 1984) "(különösen az I. vh. után kialakult) soviniszta, tekintélyuralmi, legszélsőségesebb változatában fajelmélet alapján álló politikai mozgalom, ill. parancsuralmi rendszer". (Értelmező kéziszótár, 2003) Már a két definíció között is van lényegi eltérés. Az imperialista finánctőke uralma például megfigyelt módon a liberális baloldal címkével megjelölt SZDSZ-től kapta a legerősebb támogatást, de a szintén baloldalinak nevezett MSZP is a külföldi tőke szabad érvényesülését támogatta nálunk, vagyis a fasizmus egyik fő ismérvével látszanak egyezni. A konzervatív, "jobboldali" Fidesz például az IMF befolyásának végéről nemrég tett kijelentésével gyengíteni akarja a külföldi nagytőke pozícióját az országban. A fasizmust egy szélsőségesen jobboldali politikai iránynak szokás nevezni.

Más dolgokban viszont található egyezés is. A konzervatív pártok erős államot akarnak, a liberális pártok – lám, itt a liberalizmus lett a baloldal címkéje – általános szabadságot, tehát úgyszólván irányítás nélküli országot, amely beleolvad a világ többi országának közösségébe. De a baloldal a franciáknál a köztársaságot követelte, nálunk a köztársaságot a jobboldal (is) védelmezi, a baloldal pedig inkább a köztársaság feloldódását látná egy globalizmusban.

A fasizmus szinonimájaként – súlyos tájékozatlanságról árulkodó módon – emlegetett nácizmus egyik jellegzetessége volt a (német) nemzet dicső múltjának megőrzése és az ősi állam védelme, ami ma a konzervatív oldal egyik törekvése. Ugyanakkor a nácik, a nemzetiszocialisták az állampolgárok egyenlőségét célozták meg, ami teljesen egybeesik a kommunizmus egyik alapelvével, másrészt a kizsákmányolás megszüntetését és a társadalmi feladatok egyenletes elosztását, valamint a nemzet tagjairól való feltétlen gondoskodás kötelességét hirdették, amely a szocializmussal cseng egybe, nem véletlen az ideológia nevében a szocializmus szó. Az MSZP, mint "a" szocialista párt, egyszerre munkálkodott a dolgozók társadalmi érdekének képviseletén és a kizsákmányolás megszüntetésén, és a nagytőke gazdasági és politikai hatalmának erősítésén. Szocialista és fasiszta, baloldali és jobboldali egyidejűleg. A "szélsőbalos" Magyar Kommunista Munkáspárt a kommunizmus állapotának megközelítését szerette volna elérni – és egy szót szenteljünk annak, hogy Magyarországon soha nem volt kommunizmus, csak szocializmus, és a kettő között óriási különbség van –, amely egységes elosztást, egységes munkavállalást és erős, gondoskodó államot jelent, ami valójában a szélsőjobbos nácizmusra emlékeztet, mellette pedig a dolgozók munkavállalásának támogatását, a szociális biztonságot, ellátásokat szeretné elérni, amely szocialista célkitűzés, és a jobboldali Fidesz is pontosan ezeket a célokat nevezte meg.

A demokrácia már csak hab a tortán. Azt mindenki a maga módján értelmezi. De nézzük meg, hogy a jelenleg legdemokratikusabb országként sokszor emlegetett USA két vezető pártjának mi a neve: demokraták és köztársaságpártiak. A kettő ezek szerint szétválasztható. És melyik a legimperialistább, a külföldi befolyás megerősítéséért a legtöbbet küzdő ország? Ugyanez az USA, ahol ráadásul még mindig probléma a bőrszín, a faji megkülönböztetés, ez pedig a fasizmus két ismérve volt az előbb olvashatókban.

Szóval nem érdemes azzal vesződni, hogy egydimenziós felosztást képzelünk el a jelenlegi pártok között, amelyeken belül ráadásul eltérő nézetek, olykor egymást keresztező célok is vannak. Mint ahogy a konzervativizmus és liberalizmus sem egymást kizáró fogalmak. A konzervatívok például szeretnék a nemzeti történelmi emlékek megbecsülését látni, régebbi, "békebeli" működési elemeket visszahozni az ország szerkezetébe, és úgynevezett klasszikus értékek továbbadását az oktatás szemléletében, csak példaképp. A liberalizmus reakcionizmusnak nevezi a történelmi emlékek tiszteletben tartását, és a múlt helyett a jövőt nézi, amelyben az egyén egyre inkább megkapja a saját szabadságának gyakorlásához szükséges eszközöket és lehetőségeket. Egyes dolgokban én is konzervatív gondolkodású vagyok, más dolgokban viszont kifejezetten liberális. És mégsem "középutas", mert bennem számos kérdésben egyértelműen elbillen a mérleg valamerre. Hol erre, hol arra. Szóval én, mint liberális konzervatív, nem tudom, melyik oldalra kell majd ülnöm a parlamentben. Lehet, hogy úgy járok, mint a viccben Szabó, aki Belgiumba disszidált, és behívták katonának. A sorakozó után szólt a parancs, hogy erre az oldalra álljanak a vallonok, a másikra a flamandok. Szépen kettéválik a társaság, csak Szabó álldogál még mindig középen. Óvatosan felteszi a kérdést: "Tessék mondani, és hová álljanak a belgák?" Hát ennyi értelme van a szoros kategorizálásnak a politikai nézetek terén. - Orion 8 ^vita 2010. szeptember 2., 03:04 (CEST)

Nagyon nehéz objektíve eldönteni egy pártról, hogy balos, jobbos, vagy centrumos-e.

1. A jelenlegi magyar gyakorlat azt mutatja, hogy az erős társadalmi beágyazottsággal rendelkező pártok esetében az önmeghatározás a döntő, míg a kisebb pártok esetében a nagyobb pártok ideológusai és médiája végzi el a "felcímkézést." Természetesen az uralmon lévő pártok mindig valamennyire centrumban állónak hirdetik magukat.
2. Tovább nehezíti a dolgot, hogy az idelógiáknak általában legalább négy dimenziója, állapotjellemzője van: 1). nemzetkép 2) gazdasági 3) jogi/szociológiai 4). spirituális
3. További nehezítés, hogy a pártok vizsgálhatóak ideológia és gyakorlati szempontból is. Elvileg ugyan az lenne az értelmes, hogy ez a két dolog konvergenciát mutasson, azonban posztmodern korunkban, a "médiademokráciává" váló társadalmakban ez legalábbis kérdéses.

Mármost - a 2. pontot tekintve a következőket mondhatjuk: 1). minél kevésbé fontos a nemzetfogalom egy ideológia/párt számára, annál baloldalibb; 2). minél inkább híve a piac ellenőrzésének, annál baloldalibb 3) minél inkább a jogok kiterjesztésének híve, annál baloldalibb 4) minél kevésbé fontos ideológiájában a vallás, annál baloldalibb.

A paradoxon persze az, hogy ez a négy állapotjellemző nem mindig korrelál. Elvileg elképzelhető például egy marxista keresztény szekta, amely mondjuk uralomra jut, teszem azt, Latin-amerikában, erősen nacionalista és a páli útmutatásra hagyatkozva korlátozza a melegjogokat, valamint elveszi a fehérektől a földet és az indiánoknak adja; továbbá a legkeményebb etatista államkapitalizmust vezeti be: na most jó kérdés, hogy ez egy baloldali vagy egy fasiszta formáció-e.

A 3. pontot tekintve, a tipikus példa az mszp ennek a dolognak a működésére, amely a populista baloldali szólamokat kőkemény autoriter és elitista irányítással egyesítette, ugyanakkor 2.3.-at tekintve a balszélre manőverezte magát. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 4., 00:18 (CEST)