Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-08-27

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Infrapanel[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
a cegek altal kozolt adatok szerint csak pozitiv hatasai vannak semi karos hatas errol szeretnek megtudni valamit ha lehetseges tisztelettel s koszonom sklodi janos marosvasarhely
--79.116.65.216 (vita) 2010. augusztus 27., 11:12 (CEST)[válasz]

Nem hallottam még erről az infrapanelről, ezért a neten nézelődtem kicsit. Itt egy cikk, amelyben egy kicsit magyaráznak a dologról. A lényeg, az alapján, amit olvasok, az, hogy a mennyezetről lefelé irányított infravörös sugárzással fűtenek. Az infravörös sugárzás egy viszonylag széles tartománya az elektromágneses sugárzásoknak, de az tény, hogy maga a közönséges meleg, a hősugárzás is ezek közé tartozik. Nem tudom, hogy a panelban használt sugárzás hullámhossz-tartományáról van-e valami érték megadva, de az az igazság, hogy meleget villanyárammal előállítani úgy a legegyszerűbb ilyen esetben, hogy felizzítanak valami hőálló vezetéket. Úgy, mint az elektromos fűtőtestekben, a vasalókban, a merülőforralókban meg mindenhol. Sosem hallottam arról, hogy ezeknek az eszközöknek lenne bármiféle káros hatása azon kívül, hogy megégetheti velük magát az ember, és hogy elég sok áramot fogyasztanak. Az így előállított hősugárzásnak elég szélesen elterülő hullámhossz-tartománya van, mert tulajdonképpen a hullámhossz ilyen helyzetben teljesen mindegy.

Ha valahol azt hallja, hogy az infrapanelben egyszerűen csak kis elektromos fűtőelemek, izzószálak vannak, amelyeknek a melegét ez a panel csak hatékonyan irányítja a padló felé, az ezek szerint semmivel sem veszélyesebb egy közönséges hősugárzónál vagy egy villanykörténél, amelynek szintén jelentős hőleadása, azaz infravörös sugárzása van, haszontalanul elpazarolva az energia egy jelentékeny részét.

Magánvéleményemet még hadd mondjam el a panelről, anélkül, hogy valaha is találkoztam volna vele. A fűtőhatását feltehetően úgy fejti ki, hogy a sugárzás a levegőn viszonylag hatástalanul áthatol, majd a padlót, bútorokat, más tárgyakat elérve azokat kissé felmelegíti, és az így keletkezett hő felfelé áramolva a fali fűtőelemeknél jóval hatékonyabban fűti át a szoba belső terét. Viszont az a sejtésem, hogy egy ilyen panel alatt megállva lehet az embernek kellemetlen közérzete amiatt, hogy a fejét a padlónál erősebb hősugárzás éri, ami lehet kicsit olyan is, mintha napon állnánk. Vagyis mindenképpen érdemes normális mennyezeti magasságban működő mintamodellt kipróbálni, alatta álldogálni, ülni egy kis ideig, hogy meglegyenek a szükséges benyomások. Üdvözlettel: Orion 8 vita 2010. augusztus 27., 20:50 (CEST)[válasz]

A Drasche Kőszénbánya és Téglagyár Társulat tulajdonosának leszármazottai[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a DRASCHE KŐSZÉNBÁNYA'S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT egykori tulajdonosának van-e még élő leszármazotja?
--94.44.78.12 (vita) 2010. augusztus 27., 17:02 (CEST)[válasz]
Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Qwert1234 vita 2010. augusztus 28., 13:23 (CEST)[válasz]

Drasche Kőszénbánya és Téglagyár Társulat működése[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a DRASCHE KŐSZÉNBÁNYA'STÉGLAGYÁR TÁRSULAT MELYIK ÉVEKBEN MŰKÖDÖTT,ÉS HOL?
--94.44.78.12 (vita) 2010. augusztus 27., 17:12 (CEST)[válasz]

válasz:

--- Mettől meddig: ---
„1847 körül kezdte meg működését a Drasche Henrik féle téglagyár, ami 1868-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és 1932-ig itt műkött, amikor is csődbe ment.”
--- Hol: ---
A mai budapesti Pasarét területén/helyén.
Forrás: Pasarét#Története
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Qwert1234 (vitalap | szerkesztései) 2010. augusztus 27., 20:45

Mennyibe kerül egy 500 g tömegű 35x35x35 cm-es doboz feladása, postán, Miskolcra?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mennyibe kerül egy csomag feladása, amelynek tömege kevesebb, mint fél kilogramm, mérete kb 35*35*35cm. A csomag Miskolcra menne, Budapestről.
--Qwert1234 vita 2010. augusztus 27., 20:27 (CEST)[válasz]

válasz:
Mivel a csomag vastagságáról nem adott meg méretet, nem tudhatom, hogy az akadálya-e annak, hogy a csomagot levélként adja fel, 2000 grammig ez ugyanis elvileg lehetséges. Kérem, tanulmányozza a Posta erre vonatkozó oldalait itt és itt.

A Wikipédia egyébként egy enciklopédia, egy lexikon, és a tartalma ennek megfelelően nem terjed ki ilyen adatokra. - Orion 8 vita 2010. augusztus 27., 20:56 (CEST)[válasz]

Mindhárom méretet megadta; a csomag kocka alakú, minden él hossza 35 cm. De ha csak a súlya számít, akkor levélként feladható. Szalakóta vita 2010. augusztus 27., 21:56 (CEST)[válasz]

Bocsánat, valóban, én csak 35*35-nek néztem. Mostanában valamiért figyelmetlenebbül olvasok, mint régebben. Majd nézem a Dr. House-t, hátha abból megtudom, hogy milyen szindrómám van. Vagy csak öregszem. :-) De az első link ezek szerint hasznos, mert az csomagokról szól. - Orion 8 vita 2010. augusztus 27., 22:07 (CEST)[válasz]
A laptörténetből visszakereshető, hogy a harmadik méret megadása az első változatban még valóban hiányzott, annak megadása csak az első válasz után történt meg. [1]CsGábormegbeszélés 2010. december 5., 00:54 (CET)[válasz]

válasz, vitorla:

A Magyar Posta honlapja (http://www.posta.hu/) menürendszerben kínál navigálási lehetőséget.
BELFÖLDI POSTAI DÍJAK (kivonat) Érvényes: 2010. július 1-től - a bal felső sarokban lévő táblázatot kell tanulmányozni...
De ha be akarod biztosítani magadat, hogy mennyi pénz legyen nálad, ha mégsem adhatod fel levélként, akkor használd a Csomagdíj-kalkulátort!
vitorlavita 2010. augusztus 28., 01:03 (CEST)[válasz]
(Csak most fedeztem fel, hogy ugyanezeket a linkeket Orion 8 vita már megadta... Bocs! - vitorlavita 2010. augusztus 28., 13:31 (CEST)[válasz]

Az iwiw elérhetősége[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az iwiw ügyfélszolgálatának, vagy szerkesztőknek (természetesen hivatalos) elérhetősége érdekelne. Telefon és/vagy email. a fax címet tudom, arra nem reagáltak.
--Qwert1234 vita 2010. augusztus 27., 23:53 (CEST)[válasz]

válasz:

Az iWiW ezt a linket adta meg elérhetőségként:
Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.
1117 Budapest Gábor Dénes u 2. Térkép
fax: (+36 1) 371 3425
A faxra nem válaszoltak? Ha a címre tértivevényes levelet írsz, akkor legalább azt megtudod, hogy a postás megtalálta...
vitorlavita 2010. augusztus 28., 00:40 (CEST)[válasz]

Ezzel már másoknak is volt problémájuk, olvashattuk. 80.98.183.118 (vita) 2010. augusztus 28., 01:35 (CEST)[válasz]

Tudom. Ahogyan arról is tudok, hogy az iWiW-tagok - lévén én is tag - arról panaszkodnak, hogy az ún. Gépház 'Úr hangja'-ként viselkedik: csak imádkozni lehet hozzá... oszt' vagy meghall(gat)ja, vagy nem! Ezért tettem a pikírt megjegyzést a tértivevényes levélről (mert a posta - legalább a tértivevényt - visszaküldi)...
Ha az iWiW adminja az elérhetetlenség ködébe burkolózik, akkor mi sem tudunk többet tenni...
vitorlavita 2010. augusztus 28., 12:23 (CEST)[válasz]

Töröld magad onnan a francba, gyere a facebookra :) Majd ha kihal az egész oldal, akkor rájönnek, hogy nem így kellett volna. Alensha 2010. december 5., 01:13 (CET)[válasz]