Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-23

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Talált rigófiókát mivel kell etetni[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy talált rigó fiókát mivel kell etetni?
--188.157.125.95 (vita) 2010. május 23., 13:13 (CEST)[válasz]

Szerintem ha kimész a kertbe és kiásol pár gilisztát, majd összevágva odaadod neki az megfelelő lesz. Pilgab üzenet 2010. május 23., 14:33 (CEST)[válasz]

Persze, pici gilisztát egyben is képes lenyelni...
Itt egy cikk, ami ötleteket adhat, hogy mivel etetheted még... kb. egyhónapos koráig, azután önállóvá válik...
A mi Fekete_rigó szócikkünk mutat néhány érdekes fényképet róluk (fészek, fiókák stb.)...
vitorlavita 2010. május 23., 15:44 (CEST)[válasz]

Mi a különbség a DVD-írási sebességek között[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Vannak különböző DVD írási sebességek. Ha pl. 4×-esre állítom a 16×-os helyett, akkor romolhat valami minőség (pl. képek), vagy ugyan olyan lesz, csak lassabban írja rá?
--86.101.240.198 (vita) 2010. május 23., 13:43 (CEST)[válasz]

A képeid minőségére ez nincs hatással. Az írási sebesség változtatása főleg az írási hibák kialakulásának valószínűségét változtatja. Pilgab üzenet 2010. május 23., 14:32 (CEST)[válasz]

Illetve ha a sebességet nagyobbra állítod, mint amennyi a lemezen feltüntetett maximális sebesség, akkor az írás közben széttörik a lemezed - Prücsök Panaszkönyv 2010. május 23., 16:40 (CEST)[válasz]

A lemez annyira könnyen azért nem törik szét, különben a gyártó perek ezreit kockáztatná. Viszont a hibák valószínűségére gyakorolt hatás tény, ahogy Pilgab is írja. Itt a kérdező a kisebb sebességre kérdezett rá, amit én is előnyösnek tartok. Azért, mert biztosabbá teszi az írást, kevésbé valószínűvé az írási hibákat. Méghozzá az utólagos hibákat is, mert a lemez például a hőtágulás vagy a tokból való kiemelés miatt enyhe mechanikai terhelésnek van kitéve, ami a jelhordozó folyadékréteg egészen apró elmozdulásait okozhatja, és ha a jelek felírásának pontossága a nagy írási sebesség miatt nagyobb szórású lett, akkor a későbbi torzulás egy-egy bitet megváltoztathat, márpedig egy programfájlban vagy egy ZIP (ARJ, RAR stb.) archívumban kritikus hibát okozhat. Egyszer írható lemeznél én nem szoktam a névleges érték felénél magasabbra menni. De volt olyan eset, hogy egy csomag 16x-os lemeznél (sajnos már nem emlékszem, milyen márka volt) 8x és 4x sebességgel hiba nélkül ment az írás, a 6x sebesség pedig több lemez írásakor is rossz fejlécet írt a lemezre, aztán az írás megszakadt.

Videófájloknak nagyobb a hibatűrésük, mert ha nem belső szerkezeti adatot ér a hiba, akkor legfeljebb 2-4 másodpercig tartó képhiba lesz a következmény. Programlemezeknél, más, 1 bit hibát sem tűrő anyagok tárolásánál érdemes rászánni azt a 20 percet egy 4x-es sebességgel, és egy normális, elfogadott márkájú (Verbatim, TDK, Maxell) lemeznél ezt én biztonságosnak tartom. Fuji lemezt ne használjon, az hosszabb idő alatt bebarnul, ami kockáztatja az olvashatóságot.

Ha biztos akar lenni abban, hogy a lemezen tárolt anyag nem sérült, akkor ha megteheti, a felírás előtt készítsen a lemezre írandó fájlokról egy CRC hibaellenőrző fájlt, amit szintén írjon a lemezre a fájlokkal együtt. Ez a kis méretű hibaellenőrző fájl olyan adatokat tartalmaz, amelyek segítségével később kb. 1:400000000 valószínűséggel meg lehet győződni arról, hogy az adatokhoz tartozó fájlokban nincs egy bit elváltozás sem. Hibaellenőrző fájlt sokféle programmal lehet készíteni, én a Total Commanderre bízom a dolgot, amely SFV kiterjesztéssel hozza létre az ellenőrző fájlt, és később bármikor le is lehet vele ellenőrizni a hibákat. Tehát ha a lemezen tárolt programfájlról szeretné tudni, hogy a felírás óta nem változott meg, nem sérült, akkor a fájllal együtt a lemezre írt hibaellenőrző fájl felhasználásával meg fog tudni győződni erről. A ZIP fájlokhoz nincs szükség ilyesmire, mert az kicsomagoláskor automatikusan ellenőrzi a sértetlenséget. - Orion 8 vita 2010. május 23., 18:10 (CEST)[válasz]

Nagyon köszönöm! - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.240.198 (vitalap | szerkesztései) 2010. május 23., 20:10

Biblia[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy miért van a Hiszekegyben, hogy Jézus harmadnapra feltámadt, amikor nagypénteken halt meg és vasárnap támadt fel, az két nap. Előre is köszönöm.
--80.98.238.83 (vita) 2010. május 23., 17:56 (CEST)[válasz]

Pénteken feszítették keresztre (és halt meg), ami ugyebár az első nap, szombat a második, és vasárnap a harmadik. - Prücsök Panaszkönyv 2010. május 23., 18:02 (CEST)[válasz]

Meg ha jobban megfigyeled az ima szövegét:
"harmadnapra feltámadott az írások szerint..."
tehát akárhogyan is nézzük, vasárnap a harmadik nap. - Prücsök Panaszkönyv 2010. május 23., 18:05 (CEST)[válasz]

Onnan a tévedés, hogy a harmadnap az annak felel meg, hogy a harmadik napon, nem pedig annak, hogy három nappal később. Aki másnapos, az is a második napon, nem pedig két nappal később viseli a következményeket.

Karmelaüzenőlap 2010. május 24., 07:14 (CEST)[válasz]