Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-19

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-14, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-10 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-11 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-12 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-13 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-14 Ma

2009. 11. 16. « 2009. 11. 17. « 2009. 11. 18. « 2009. 11. 19. » 2009. 11. 20. » 2009. 11. 21. » 2009. 11. 22.

Az aradi vértanúk utolsó mondatai

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy tudja -e a történetírásunk az aradi vértanúk, kivégzés előtti utolsó mondatait? (Dencey)

Nem, a szemtanúk beszámolói szerint a vértanúk (az egy Leiningen-Westerburg Károly kivételével) nem beszéltek kivégzésük előtt. Sem a Gracza-féle forradalomtörténet (amelynek vonatkozó részét maga is szemtanúk beszámolói alapján állította össze), sem más munka nem említ ilyesmit. Lásd [1]. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 19., 11:54 (CET)

Köszönöm a választ, bár a weben hihetetlen nagy számban idézik az állítólagos mondatokat. De a legutóbbi október 6-án például Bábel Balázs érsek emlékbeszéde Aradon is tartalmazta a nemzeti legendáriumban őrzött mondatokat. Dencey ^vita

A történelem nem az erősségem.Mert nem becsőlöm igazán.A tények a kivégzésre vonatkoznak.Ezek

nem tartalmazzák a feltételezésed.Szerintem ha ilyen lenne(utolsó mondatok),az a témával kapcsolatban prioritás lenne.De gondoj bele kedves kérdező!A halálraítéltek mind tanult,képzett főtisztek voltak.Ezek az emberek egy lélektanilag teljesen sérült,beteg embernek a markában kerültek.Ez HAYNAU volt a hiéna.Nem volt katonához illő és emberhez méltó eljárás. Amikor a halál csak karnyújtásnyira van ,ilyen előzmények után nincs mit mondani.Adok egy forrást,ahol olvashatsz erről.[2]

– Kedvetlen ismeretlen ^vita 2009. november 19., 18:33 (CET)

Kedves Kedvetlen értelek én titeket, de mégis honnan van idézve a magyar weben az a rengeteg 'utolsó mondat'. Sok visszaemlékező forrásanyaga fennmaradt. Az is érdekes lehet, hogy az el nem hangzott utolsó mondatok kiktől származnak. Ez ugyanis történelmi tényadat lenne és a wikipédia cikke lenne az egyetlen, amelyik ilyen mélységben taglalná az aradi vértanúk kultuszának létrejöttét és kialakulását. Ne törődjetek bele kedvetlenül, abba, hogy ehhez kevesek vagytok. Üdv Dencey ^vita 2009. november 19., 18:44 (CET)

Talán ismered őket:

• Aulich Lajos ezt mondta a halála előtt: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

• Kiss Ernő a pápai Krisztus Rend lovagja kérte, hogy imádkozzanak lelkéért és ezt mondta: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

• Poeltenberg Ernő megcsókolta bajtársait és az őt vigasztaló papot és úgy búcsúzott.

• Leiningen-Westerburg Károly írta a legszívszorítóbb leveleket a siralomházból a feleségének a jobb világ és a viszontlátás reményében. És amikor könnyezni látta a vigasztalására kimenő Winkler Brunót, aki később maga is börtönbüntetést szenvedett, akkor ezt mondta: imádkozzunk tisztelendő urak, együtt, hisz mindannyian keresztények vagyunk, mivel hogy egy Atyának gyermekei vagyunk.

• Dessewffy Arisztid: tegnap hősök kellettek, ma mártírok… így parancsolja ezt hazám szolgálata.

• Láhner György így fejezte be: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

• Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Gondoskodott saját gyászmiséjéről is, a börtönéből írt levelében megjegyzi feleségének: „a papnak adtam egy aranyat misére. Isten veled!”

• Nagy-Sándor József: sztoikus nyugalommal tűrte a halált, s ezt mondta a hóhérnak: Hodie mihi, cras tibi. De előtte még megállapította: „de rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

• Schweidel József feszülettel kezében halt meg és ezt kérte Bardócz minorita atyától: „Kezeim között akarom tartani s vele meghalni, s ha már meghaltam, ne irtózzék kezeim közül kivenni s aztán majd fiamnak átadni”.

• Knézich Károly legkevesebbet szólt, mindvégig imádkozott.

• Török Ignác: „nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Õt szolgáltam.”

• Vécsey Károly, akit utolsónak akasztottak fel, a csatában sokszor személyes ellenségének tartott és már meghalt Damjanich János kezét megcsókolta mintegy bocsánatot kérve. A halála előtti órában ezt mondta: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

• Damjanich János mintha csak a két lelkész halálát is jóvá akarná tenni, börtönében katolikus hitre tért, megvallotta a katolikus hitet és meggyónt. Az aradi vértanúktól származó legszebb imádságot hagyta ránk, amit minden október 6-án rájuk emlékezve értük is imádkozunk, az imát így fejezi be: „Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Amen.”

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dencey (vitalap | szerkesztései) 2009. november 19., 18:46

• Dencey, ez egy nagyon érdekes kérdés, amit felvetettél: Kik írták az aradi vértanúk utolsó mondatait? Honnan származnak ezek a legendák? Hol és mikor idézték először ezeket a mondatokat ebben a formában? Városi legendáról lenne szó? Karmela^üzenőlap 2009. november 19., 19:22 (CET)

Karmela, tudom, hogy nagyon érdekesek. Sajnos többször kértem már segítséget, de elakadt azon a megközelítésen, hogy nincs forrásuk ezért wikiképtelen ez az adat adat. De így ez róka fogta csuka történet marad. Üdv. Köszönöm az érdeklődésedet és a szigorúság nélküli véleményedet. Dencey ^vita 2009. november 19., 19:32 (CET)

A száz évvel ezelőtt divatos kalendáriumokban bukkanhattak fel ezek a mondatok, ahol a nemzettörténet sokszor erősen kiszínezve, és romantikus érzülettel jelent meg. A katolikus világkép: a szentek és csodák sora mellett a nemzet hőseinek is fel kellett mutatniuk az egyszerű nép számára, ami igazolta emelkedettségüket. A szerzők pedig kikerekítették ezzel az életrajzukat. Egy idézet a Debreceni Kaelndáriumból: „Kalendáriomunkat pedig, az üres levegőből merített jövendőmondások helyett, gyönyörködtető, szívet nemesítő, tanító és közhasznú toldalékokkal kívánjuk kedvessé és érdemessé tenni.” [3] – Rodrigó ⇔ 2009. november 20., 07:55 (CET)

Köszönöm. Ez már egy konkrét nyom. :) Nagyon köszönöm. Sajnos a wikipédiában nem elégséges forrrásként ez az információ. A konkrét elterjedt "utolsó mondatokat", csak konkrét forrásmegjelölésekkel lehet az Aradi vértanúk szócikkben alkalmazni. Amíg ez nincs meg,addig sajnos kitörlik a cikkből.Dencey ^vita 2009. november 20., 08:03 (CET)

Ki bizony, és ha elő is kerülne valami olyan forrás, hogy "Pityipalkó kalendáriuma, 1865", akkor is kikerülne a cikkből. A vértanúk sosem mondották az utólag szájukba adott mondatokat, tehát a cikkben sincsen helyük. Önálló cikk lehet, mondjuk "Az aradi vértanúk állítólagos utolsó mondatai" vagy hasonló cím alatt, de ehhez meg komoly kutatómunka szükségeltetne. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 20., 09:45 (CET)

Rendben. Csak peckesen. :DDDDD Dencey ^vita 2009. november 20., 10:02 (CET)

Kérnélek benneteket,ne zárjátok le a szócikket,lenne egy toldalékom most hangszerelemKedvetlen ismeretlen ^vita 2009. november 23., 12:46 (CET)

Kíváncsian várom. Az utolsó reménysugár egy kedvetlen ismerős :))Dencey ^vita 2009. november 23., 13:14 (CET)

 ::Nehezen szántam rá magam a toldalék megírására,látva ismét előkerült a szurkapiszka a lomtárból,de mivel mondták, vagy nem mondták,ez itt a kérdés ,így hát legyen.Miszerint az utókor rendre átforgatja a történelmet,merthogy szépnek kell annak kinéznie(a győztes meg is írja),igazítja saját érdekeihez és céljaihoz,így számomra hiteltelen.Ha megnézed a levéltári anyagokat,rájössz a papír mindent elbir és mindent visz.Régóta tudom,a papírra ügyelni kell.Ott rendre mindennek stimmelni kell.Ez az ami számít.Szerény kedvetlen véleményem,a témának a pszihológus műtőasztalán a helye.A lélek elmondja neked a választ, mert képtelen hazudni.Különössen az eksztrém helyzetek izgalmassak,mint itt is.Vedd egyenként az elítélteket szép sorjában.Születésüktől kezd.Milyen körülmények között nevelkedtek, milyen ember vált belőlük.Bújj a bőrükbe és nézd az eseményeket a Te szemeddel és érezz a Te sziveddel.Látni fogod,Ők nem hitték el ami velük történik.Amikor pdig rádöbbentek a megalásztatásra,akkor a lélek megtörik.Csak arra gondol az ember akihez még tartozik.A haza?Ugyan már!A haza hagyta Őket cserben.Akkor ,mondták,vagy nem mondták,ez itta kérdés.Írtak búcsúleveleket és ez volt minden.De nézzük meg,hogyan jut a lélek idáig.

Ezt káprázatossan megtalálod Jean Valjean történetében Victor Hugo csodálatos művében a Nyomorultak-ban.Amikor a rettenhetetlen gonosz fegyenc elköveti utolsó bűnét.Elveszi a kis szavojai fiú(kicsi Gervais)kétfrankosát.Itt az infleksziós pont a regényben.A lélek gerincébren törik ketté,amikor rádöbben mit tett.Amikor felocsúdik vissza akarja adni a pénzt de nem lehet.A fiúcska ijedtében odébbállt.A mű egéssze erről szól.Egész életét a jó alá rendeli ,de…a kétfrankost már soha nem lehet visszaadni.A katarzis az elítélteknél is létrejött.Így hát kedvetlenül még sem sikerült utolsó reménysugarat nyújtani.Üdv.

Kedvetlen ismeretlen ^vita 2009. november 24., 19:15 (CET)

Új vagy még a szerkesztők között Kedvetlen ismeretlen, a szócikkeket még el sem kezdted szerkeszteni, ezért talán nem ismered még ezt az irányelvünket: „A Wikipédia nem az első közlés helye”. Kattints rá kérlek, és tanulmányozd kérlek gondosan, hiszen a legfontosabb alapelveink egyike.

A gondolataid érdekesek ugyan, könnyen lehet, hogy helytállóak is, de a kifejtésük mégsem ide való. Legyen bármilyen tetszetős vagy helytálló, egy szerkesztő tollából nem illik az ilyesmi az enciklopédiába. Ha azonban találnál olyan, az enciklopédia számára elfogadható publikációkat, ahol ezt így kifejtik, akkor annak kivonata a megfelelő hivatkozás kiséretében már inkább idevaló lenne.

A kérdésre azonban, hogy kik is a szerzői a sokat idézett mondatoknak, sajnos így sem adna választ.

Karmela^üzenőlap 2009. november 26., 22:26 (CET)

Mirc, Budapest

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

a mircre szeretnek felmeni budapestrol innen meg soha nem probaltam

--62.165.240.13 (vita) 2009. november 19., 12:41 (CET)

Lásd:

http://videosmart.hu/video/mirc-beallitas-es-csatlakozas-egy-szerverhezDencey ^vita 2009. november 19., 20:57 (CET)

Romhányi József egyértelműsítése

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Szerkesztők!

Honnan vették azt a valótlan adatot, hogy Romhányi József író Prof dr. Romhányi György és Dezső fivére lett volna? Az író csak névrokon. Prof. Dr. Romhányi György testvéröccse Dr. Romhányi József egyetemi docens, gyermekorvos volt. A családra vonatkozó adatok pontosak, de Romhányi József ("Rímhányó Romhányi") író nem ennek a Romhányi családnak a tagja! Egyébként írásait szeretjük. Ha még kétsége lenne keressen meg írásban . Üdvözlettel:

Dr. Romhányi Szilvia orvos, Dr. Romhányi József leánya.

--81.182.170.193 (vita) 2009. november 19., 19:37 (CET)

Köszönjük az információit!
(Személyes adatait a közleménye alól töröltük - nem célszerű ezeket az internet nyilvánossága elé tárni! De a cikk szerkesztőinek - akik javítani fogják a szóckket - átadjuk.)

vitorla^vita 2009. november 19., 21:03 (CET)