Washington, D.C. Admission Act

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A jelenleg főváros szerepet betöltő Washington, D.C. pecsétje

A Washington, D.C. Admission Act (magyarul: Washington, D.C. felvételi törvény) vagy csak D.C. Admission Act egy törvényjavaslat, amit először a 116. kongresszus során terjesztettek elő az Egyesült Államok Kongresszusában. Elfogadásával a kongresszus állami jogot adna Washington fővárosnak és felvenné az Amerikai Egyesült Államok szövetségébe, az ország egyetlen városállamaként. Először 2019. január 3-án lett bemutatva, majd újra a 117. és a 118. kongresszus idején. A Képviselőház 2021. április 22-én fogadta el. Jelenleg 2023-ban a Szenátusban és a Képviselőházban is bizottsági szavazásokra vár.

Háttér[szerkesztés]

Áttekintés[szerkesztés]

Az Egyesült Államok alkotmánya szerint a szövetségi főváros nem része egyetlen államnak se. Az új főváros maximum 260 km2 lehetett egy területen, amit csak a Kongresszus irányít.[1] 1790-ben a Kongresszus elfogadta a Residence Actet, ami létrehozta az új főváros alapjait, ami a Potomac folyó partjain helyezkedett el, Marylandtől és Virginiától szövetségileg eltulajdonított területen. A kerületet gyémántformában tervezték, aminek mind a négy határa 16 kilométer hosszú. Területének 65%-a a folyó észak-keleti oldalán található. Része volt Washington megye és Georgetown, illetve Alexandria városa, ami létezett a főváros megalapítása előtt.[2]

1801-ben a Kongresszus elfogadta a District of Columbia Organic Actet, ami a város kormányzatát a Kongresszus felügyelete alá helyezte.[3] Ez azt jelentette, hogy a főváros lakói ettől kezdve nem voltak Maryland vagy Virginia lakosai, így nem volt képviseletük se a Kongresszusban.[4]

Alexandria megye felvétele a fővárosba negatív közgazdasági hatással volt a lakosságára, így 1846-ban visszakerült Virginia hatásköre alá. (A megye Alexandria városa lett, Arlington megye részeként.) Ekkor lett területe 170 km2, ami napjainkig is kerület mérete.[5]

Az alkotmány huszonharmadik módosítása szerint, amit 1961-ben fogadtak el, a fővárost államnak tekintik az elnökválasztások során, de nem lehet több elektora, mint a legkevesebb elektorral rendelkező államnak.

1970-ben a kongresszus elfogadta a District of Columbia Delegate Actet, amin keresztül a város lakói megválaszthattak egy delegált képviselőt a Képviselőházba, akinek nincs szavazójoga.[6] Három évvel később elfogadásra került a District of Columbia Home Rule Act, aminek keretein belül a városnak lett egy polgármestere és városi tanácsa.[7]

1978-ban javaslat készült arra, hogy a város képviseletet kapjon a Kongresszusban, anélkül, hogy állammá válna. Don Edwards (Kalifornia) terjesztette elő, 1978. augusztus 22-én fogadta el a Kongresszus és elküldték az államokba ratifikálásra. A javaslatot hét éven belül kellett ratifikálnia az államoknak, de a szükséges 35 államból csak 16 fogadta el, így az alkotmánymódosítás sikertelen lett.[8] Ezt követően kezdődött meg igazán a város államjogért küzdő mozgalma.

Államjogi mozgalom[szerkesztés]

Még az előtt, hogy az alkotmánymódosítás sikertelen lett, a választók a város állammá alakításán kezdtek el gondolkozni. 1980-ban a lakosság jóváhagyta egy alkotmánygyűlés összehívását, hogy az új állam alkotmányát megírják, mint ahogy azt előttük más államok is tették az Egyesült Államokhoz való csatlakozásukat megelőzően.[9] Ezt 1982-ben ratifikálták a szavazók, az állam neve New Columbia lett volna.[10] Ezen alkotmány szerint a választók megválasztottak volna két szenátort és egy képviselőt, akik lobbiztak volna a Kongresszusban az államjogokért. 1993 novemberében egy államjogi javaslat eljutott a Képviselőház elé, amely 277–153 arányban elutasította.[11] Azóta minden évben előterjesztettek egy javaslatot, siker nélkül.[12]

2016-ban a kerület polgármestere, Muriel Bowser szavazást kezdeményezett arról, hogy Washington lakosai támogatnák-e a város felvételét, mint az 51. állam. Ugyanezen év novemberében tartottak egy népszavazást, amin a lakosság túlnyomó többsége, 85,69%-a támogatta a petíció elindítását.[13] Ezt követően a városi tanács elfogadott egy javaslatot, ami megváltoztatta a nevet New Columbiáról (ami a népszavazáson is szerepelt) State of Washington, D.C.-re, ahol a D.C. a District of Columbia helyett a Douglass Commonwealth rövidítését jelöli. Az új nevet Frederick Douglass-ről kapta, aki a városban élt 1877 és 1895 között és az abolicionista mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt.[14] 2017-ben két javaslatot is bemutatott Eleanor Holmes Norton delegált és Tom Carper delaware-i szenátor, de egyik se jutott el szavazásig.

2019-ben a 2018-as választást követően, ahol a demokraták visszaszerezték az irányítást a Képviselőház felett, a demokrata vezetés beállt a javaslat mögé,[15] a kamara elnöke, Nancy Pelosi is egyike volt azoknak, akik hivatalosan támogatóként szerepeltek a 2019 januárjában előterjesztett javaslaton.[16] A javaslatot 2019 márciusában fogadták el.[17]

2020. június 26-án először hivatalosan is elfogadta a Kongresszus egy kamarája a főváros felvételét az unióba, 232–180 arányban, ami eddig a legegyértelműbb támogatás volt az államisággal kapcsolatban szövetségi törvényhozástól. Ezt követően a Szenátusba küldték a javaslatot,[18] ahol Tom Carper volt a fő támogatója, a demokrata frakció nagy részével együtt. Itt viszont szavazásig már nem jutott el, a bizottságok fenntartották.[19]

Intézkedések[szerkesztés]

  • A Columbia Kerület létező területét felvennék az unióba, mint az ország 51. állama. Az új állam neve Washington, Douglass Commonwealth lenne, Frederick Douglass-ről elnevezve.
  • Az állam területén belül létrehoznának egy új szövetségi kerületet, minek neve Capital (magyarul: Főváros) lesz. Ennek része lenne a Fehér Ház, az Egyesült Államok Capitoliuma, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete, a legfontosabb szövetségi épületek és minden emlékmű, ami része a Capitoliumnak és a National Mallnak.
  • A John A. Wilson Épület nem lenne Capital része, hiszen ez lenne az új állam parlamentje.
  • Az új állam két szenátort és a következő népszámlálásig egy képviselőt választana meg a kongresszusba.
  • A Képviselőházat 436 tagra bővítenék. A felvétel utáni népszámlálás segítségével osztanák újra a 436 képviselőt a Képviselőházban.
  • Visszavonásra kerülne a District of Columbia Delegate Act.
  • Egy gyorsított folyamat részeként bemutatnának egy alkotmánymódosítást, ami visszavonná a huszonharmadik alkotmánymódosítást.
  • Capital lakói ott kapnának szavazójogot, ahol legutóbb laktak (ez leginkább az elnökre vonatkozna).
  • A jelenlegi helyi képviselők (a polgármester és a városi tanács) lennének az új állam kormányzója és az állami törvényhozás.

Ellenzék[szerkesztés]

A Republikánus Párt mindig ellenezte a javaslatot. Az ellenzék fő indoka az, hogy alkotmányellenes a város felvétele, hiszen megszegi a huszonharmadik alkotmánymódosítást.

Ezek mellett azért is ellenzik a republikánusok, mivel a főváros évtizedek óta demokratáknak kedvez a választásokon, olyannyira, hogy 2009 óta nem választottak meg republikánust a városi tanácsba. A 2020-as elnökválasztáson a szavazatok 92%-át Joe Bidenre adták le a lakosok, a legmagasabb győzelmi különbséggel az országban. Ez könnyen adhat indokot arra, hogy miért támogatják ennyire a demokraták az 51. állam felvételét.[20]

2021. április 13-án huszonkét republikánus ügyvéd Alan Wilson vezetésével levelet küldött Bidennek, ellenezve a főváros felvételét az unióba. Azzal fenyegették az elnököt, hogy ha elfogadásra kerül a javaslat, fellebbezni fogják a döntést a Legfelsőbb Bíróságon.[21]

A republikánusok inkább azt támogatnák, ha a főváros lakott részeit Marylandhez csatolnák. Dusty Johnson 2021. január 25-én bemutatta a District of Columbia-Maryland Reunion Act javaslatot, amit április 19-én megismételt Louie Gohmert is. A Szenátusban Roger Marshall volt a javaslat fő támogatója három nappal később bemutatva azt.[22][23][24]

Április 30-án a demokrata Joe Manchin felszólalt mindkét javaslat ellen, így lehetetlenné vált elfogadása.[25]

Közvélemény[szerkesztés]

A YouGov által elkészített 2020-as közvéleménykutatás szerint a javaslat támogatottsága megosztott. Az emberek 40%-a támogatja, míg 41%-a ellenzi a főváros felvételét az unióba. A válaszadók 37%-a szerint az elfogadása a demokratáknak jelentene előnyt, míg 30% szerint mindkét pártra hasonló hatással lenne.[26]

Más kutatások szerint a közvélemény pozitívan áll az állam felvételéhez. Egy 2020. szeptemberi Data for Progress által elkészített közvéleménykutatás szerint a támogatottság 43%, ami héttel több, mint a csoport által egy évvel korábban készített kutatáson.[27] A 2021-ben elkészített kutatásukban pedig azt találták, hogy 2021-ben a választópolgárok már 54%-a támogatta, míg 35% ellenezte a városállam felvételét. A FiveThirtyEight írója Geoffrey Skelly megjegyezte, hogy a kérdés az volt, hogy „támogatják-e Washington állammá alakulását, hogy lakosai szenátort és képviselőt választhassanak maguknak, mint minden más amerikai?,” ezzel nagyobb esélyt adva arra, hogy a szavazó támogassa a javaslatot. Ennek az ellenkezőjét lehetett látni, mikor a Rasmussen Reports a kutatása során kiemelte az alkotmányos problémákat az állam felvételével, így csak 29% támogatta és 55% ellenezte a DC Admission Actet.[28][29]

A törvényhozásban[szerkesztés]

2023. február 4-én frissítve.

Kongresszus Rövid cím Szám Előterjesztve Támogatók Társtámogatók Legutóbbi helyzete For.
116. Washington, D.C., Admission Act of 2019 H.R. 51 2019. január 3. Eleanor Holmes Norton (D–DC) 227 Elfogadva a Képviselőházban (232–180) [30]
S.631 2019. február 28. Tom Carper (D–DE) 42 Nem jutott át a bizottságokon [31]
117. Washington, D.C., Admission Act of 2021 H.R.51 2021. január 4. Eleanor Holmes Norton (D–DC) 216 Elfogadva a Képviselőházban (216–208) [32]
S.51 2021. január 26. Tom Carper (D–DE) 45 Nem jutott át a bizottságokon [33]
118. Washington, D.C., Admission Act of 2023 H.R.51 2023. január 9. Eleanor Holmes Norton (D–DC) 184 Előterjesztve a Képviselőházban [34]
S.51 2023. január 24. Tom Carper (D–DE) 45 Előterjesztve a Szenátusban [35]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya
  2. Alexandria's History. web.archive.org, 2009. április 4. [2009. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  3. Crew, Harvey W.; Webb, William Bensing; Wooldridge, John. IV. Permanent Capital Site Selected, Centennial History of the City of Washington, D.C.. Dayton, Ohio: United Brethren Publishing House, 103. o. (1892) 
  4. Statement on the subject of The District of Columbia Fair and Equal Voting Rights Act. American Bar Association, 2006. szeptember 14. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  5. Richards, Mark David: The Debates over the Retrocession of the District of Columbia, 1801–2004, 2004. [2009. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  6. 84 Stat. 845 - An Act to establish a Commission on the Organization of the Government of the District of Columbia and to provide for a Delegate to the House of Representatives from the District of Columbia. GovInfo. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  7. District of Columbia Home Rule Act. www.abfa.com. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  8. Interpretation: The Twenty-Third Amendment | Constitution Center (angol nyelven). National Constitution Center – constitutioncenter.org. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  9. 1982 Constitution for the State of New Columbia. statehood.dc.gov. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  10. DC Statehood: a Chronology. DC Statehood Green Party. [2006. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  11. Eaton, William J.: House Overwhelmingly Turns Down D.C. Statehood Bill : Congress: Advocates find some hope in 153 aye votes. Leaders clear way for passage today of Brady bill and extension of jobless pay. (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1993. november 22. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  12. Greenwood, Arin: D.C. Statehood: Senate Bill By Joe Lieberman Would Make 'New Columbia' 51st State (angol nyelven). HuffPost, 2012. december 20. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  13. DC Voters Elect Gray to Council, Approve Statehood Measure (amerikai angol nyelven). NBC4 Washington. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  14. Giaritelli, Anna: DC Council approves name change if city becomes state (angol nyelven). Washington Examiner, 2016. október 18. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  15. Portnoy, Jenna (2019. január 4.). „House leadership gives its blessing to D.C. statehood”. The Washington Post.  
  16. Pelosi Among 155 Cosponsors of DC Statehood Bill in House (amerikai angol nyelven), 2019. január 18. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  17. Szerkesztőség. „The House finally voted to support D.C. statehood. It's a needed step”, The Washington Post, 2019. március 12. (Hozzáférés ideje: 2023. február 21.) 
  18. Millhiser, Ian: DC is closer to becoming a state now than it has ever been (angol nyelven). Vox, 2020. június 22. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  19. Norton Announces D.C. Statehood Bill Has Been Placed on Senate Floor Calendar for First Time in History (angol nyelven). Representative Eleanor Holmes Norton, 2020. szeptember 10. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  20. Everyone knows why Republicans really oppose DC statehood — even members of their own party | Andrew Feinberg (angol nyelven). The Independent, 2021. április 26. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  21. Zapata, Christian: Republican Attorneys General Decry D.C. Statehood As Unconstitutional. NPR, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  22. H.R.472 - 117th Congress (2021-2022): District of Columbia-Maryland Reunion Act. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  23. H.R.2651 - 117th Congress (2021-2022): District of Columbia-Maryland Reunion Act. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  24. S.1361 - 117th Congress (2021-2022): District of Columbia-Maryland Reunion Act. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  25. Manchin opposes D.C. statehood, dealing a blow to Democratic priority (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  26. Registered voters split on whether Washington, D.C. should gain statehood | YouGov (amerikai angol nyelven). today.yougov.com. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  27. Voters Have Moved in Favor of DC and Puerto Rico Statehood (amerikai angol nyelven). Data For Progress. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  28. A Record Number of Voters Support D.C. Statehood. Data for Progress. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  29. Skelley, Geoffrey: What Americans Think About D.C. Statehood, Anti-Asian Discrimination And LGBTQ Rights (amerikai angol nyelven). FiveThirtyEight, 2021. március 26. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
  30. H.R.51 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  31. S.631 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  32. H.R.51 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  33. S.51 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  34. H.R.51 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  35. S.51 - Washington, D.C. Admission Act. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2023. február 2.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]