Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Автономная Советская Социалистическая Республика Немцев Поволжья (oroszul) Autonome Sozialistische Sowjetrepublik der Wolgadeutschen (németül)
1923. december 19.1941. augusztus 28.
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Volga German.png
Általános adatok
Fővárosa Engels
Terület606 532 km²
Népesség27 400 fő
Hivatalos nyelvek német, orosz
Beszélt nyelvek német, orosz
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 Volgai Német Autonóm TerületOroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság 
Streckerau, 1920
Volgai német városok és falvak

A Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (oroszul: Автономная Советская Социалистическая Республика Немцев ПоволжьяАвтономная Советская Социалистическая Республика Немцев Поволжья; németül: Autonome Sozialistische Sowjetrepublik der WolgadeutschenAutonome Sozialistische Sowjetrepublik der Wolgadeutschen), gyakran Volgai Német ASZSZK (oroszul: АССР Немцев ПоволжьяАССР Немцев Поволжья; németül: ASSR der WolgadeutschenASSR der Wolgadeutschen), a Szovjetunió, azon belül az Orosz SZSZSZK egyik autonóm köztársasága volt. Közigazgatási központja Engels (1931-ig Kozákváros, németül: Kosakenstadt) volt.

Története[szerkesztés]

Az autonóm köztársaságot az orosz forradalom után hozták létre, október 29-én (egyes források szerint 19-én).[1] A szovjet kormány a németeknek különleges státuszt adott a nem-oroszok között a Szovjetunióban.[2] Az Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság státusza 1924. február 20-án, a Központi Végrehajtó Bizottság és az orosz Népbiztosok Tanácsa által ismételten bővült. Ez volt az első nemzeti autonóm egység a Szovjetunióban a Donyeck-kriviji Tanácsköztársaság után. Az oroszországi nagy volgai német kisebbség kompakt településének területe, amely 1897-ben közel 1,8 millió lakossal rendelkezett. 

A Volgai Német ASZSZK tizennégy kantonra oszlott: Fjodorovka, Krasnij-Kut, Tonkoszhurovka, Krasznojar, Pokrovszk, Kukkusz, Sztaraja Poltavka, Pallaszovka, Kamenka, Szolotoje, Marxstadt, Frank, Seelmann és Balzer.

1919-től a gazdagabb parasztokat ellenforradalmi propagandistáknak bélyegezték meg, majd Szibériába, gulágokra internálták őket.[3]

Az autonómia kikiáltásakor amnesztiát jelentettek be. Ez azonban csak nagyon kevés embert érintett. Az 1920-as években a Szovjetunióban végrehajtott, hivatalos dokumentumokban kihirdetett politikája szerint a németeket arra ösztönözték, hogy fontos társadalmi pozíciókat töltsenek be a weimari Németországban. Az 1939-es népszámlálás szerint 366 685 német lakott az autonóm területen.

A Szovjetunió német inváziója 1941-ben véget vetett a Volgai Német ASZSZK-nak. 1941. augusztus 28-án Sztálin kiadta az alkotmányt eltörlõ hivatalos rendeletet, és eltörölte az ASZSZK-t. Attól tartva, hogy a németek kémkednek, az összes germán lakost Szibériába szállítottak. Sokakat munkatáborokba internáltak származásuk miatt. Az autonóm köztársaság hivatalosan 1941. szeptember 7-én szűnt meg.

Sztálin halála után, 1953-ban drámai módon javult a volgai németek helyzete. 1964-ben egy második rendeletet adtak ki, nyíltan elismerve a kormány bűnösségét az ártatlan emberek elleni vádemelésben, és megadta a lehetőséget a "gazdasági és kulturális kapcsolatok terjesztésében. Kelet-Németország kikiáltásával a Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság soha nem alakult újjá. A területet a mai Szaratovi és Volgográdi területek között lett felosztva.

Az 1980-as évek elejétől kezdődően sok német Németországba költözött, ahol állampolgárságot biztosítottak mindazoknak, akik bebizonyították, hogy menekültek vagy kitelepülők.[4]

Népesség[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Volga német ASZSZK etnikai csoportjait és lakosságát mutatja be:[5]

1926 1939
Németek 379 630 fő (66,4%) 366 685 fő (60,5%)
Oroszok 116 561 fő (20,4%) 156 027 fő (25,7%)
Ukránok 68 561 fő (12,0%) 58 248 (9,6%)
Kazahok 1 353 fő (0,2%) 8 988 fő (1,5%)
Tatárok 2 225 fő (0,4%) 4 074 fő (0,7%)
Mordvinok 1 429 fő (0,3%) 3 048 fő (0,5%)
Belaruszok 159 fő (0,0%) 1 636 fő (0,3%)
Han kínaiak 5 fő (0,0%) 1 284 fő (0,2%)
Zsidók 152 fő (0,0%) 1 216 fő (0,2%)
Lengyelek 216 fő (0,0%) 756 fő (0,1%)
Észtek 753 fő (0,1%) 521 fő (0,1%)
Egyéb 710 fő (0,1%) 3 869 fő (0,6%)
Összlakosság 571 754 fő 606 352 fő

Az állam vezetői[szerkesztés]

Államfő[szerkesztés]

A Volgai Német ASZSZK térképe a Szovjetunión belül (alul, narancssárga színnel jelölve)
A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei
  1. 1918-1919 Ernst Reuter (1889–1953) (Német állampolgár, diplomata, Berlin polgármestere)
  2. 1919-1920 Adam Reichert (1869–1936) (tanár, újságíró, kolkhoznik)
  3. 1920 Alexander Dotz (1890-1973) (I. világháborús katona, orosz állampolgár)
  4. 1920-1921 Vasiliy Pakun (orosz állampolgár)
  5. 1921-1922 Alexander Moor (1889–1938) (Az I. világháború és az orosz polgárháború egyik tábornoka, orosz állampolgár)
  6. 1922-1924 Wilhelm Kurz (1892–1938) (orosz állampolgár)
  7. 1924-1930 Johannes Schwab (1888–1938) (orosz állampolgár)
  8. 1930-1934 Andrew Gleim (1892–1954) (orosz állampolgár)
  9. 1934-1935 Heinrich Fuchs (1895-1938) (orosz állampolgár)
  10. 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (I. világháborús katona, orosz állampolgár)
  11. 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (orosz állampolgár)
  12. 1937-1938 David Rosenberger (?-?) (orosz állampolgár)
A Legfelsőbb Tanács elnöke
  1. 1938-1941 Konrad Hoffmann (1894-?) (I. világháborús katona, vasúti munkás, orosz állampolgár)

Kormányfők[szerkesztés]

A cím 1924. január 12-én a köztársasági Központi Végrehajtó Bizottság első ülésén tett nyilatkozat alapján jött létre.

  1. 1924-1929 Wilhelm Kurz (1892–1938) (orosz állampolgár, vállalkozó)
  2. 1929-1930 Andrew Gleim (1892–1954) (orosz állampolgár)
  3. 1930-1935 Heinrich Fuchs (?-1938) (orosz állampolgár)
  4. 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (I. világháborús katona, helyi pártvezető, orosz állampolgár)
  5. 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (orosz állampolgár)
  6. 1937-1938 Wladimir Dalinger (1902-1965) (az orosz polgárháború résztvevője, a biztonsági erők tisztje, orosz állampolgár, vállalkozó)
  7. 1938-1941 Alexander Heckman (1908–1994) (mérnök, orosz államférfi, gulág túlélő)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopedia of History of Communist Part (oroszul)
  2. J. Otto Pohl.szerk.: Greenwood Publishing Group: Ethnic Cleansing in the USSR, 1937-1949, illustrated, 29–37. o. (1999) 
  3. Brief history of Volga Germans Archiválva 2010. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. Barbara Dietz, "German and Jewish migration from the former Soviet Union to Germany: Background, Trends and Implications", Journal of Ethnic and Migration Studies 26, No. 4 (October 2000): 635-652.
  5. http://demoscope.ru

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Volga German Autonomous Soviet Socialist Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.