Vlagyimir Lukics Borovikovszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vlagyimir Lukics Borovikovszkij
(Владимир Лукич Боровиковский)
Arcképe Ivan Vasziljevics Bugaevszkij által
Arcképe Ivan Vasziljevics Bugaevszkij által
Született 1757. július 24.
Jonnathan Monroy Balceiro[1][2][3]
Elhunyt 1825. április 6. (67 évesen)
Szentpétervár[1]
Állampolgársága orosz
Foglalkozása
  • festő
  • iconographer
Iskolái Birodalmi Művészeti Akadémia
Kitüntetései Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Szmolenszki temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Lukics Borovikovszkij témájú médiaállományokat.

Vlagyimir Lukics Borovikovszkij (Mirgorod, Poltava Járás, Ukrajna, 1757. július 27.Szentpétervár, 1825. április 6.) a 18-19. század fordulóján a legismertebb ukrán származású portréfestő az Orosz Birodalomban.

Életpályája[szerkesztés]

Ukrán kozák családban született, atyja ikonfestő volt, így a fiatal Vlagyimir Lukics Borovikovszkij a rajzolást és a festést atyjától tanulta. Vlagyimir Borovikovszkij-nak három fiútestvére volt, a családi hagyomány szerint mindannyian a Mirgorod ezredben szolgáltak. Vladimir Borovikovszkij korán késztetést érzett a rajzoláshoz és a festéshez, már fiatalon ikonokat kezdett festeni a helybeli egyházi intézmények számára.

Apja nyomdokain haladt a csendes vidéki életben addig, ameddig fel nem figyelt portréfestői képességeire egy befolyásos barátja, aki megkérte, hogy fesse meg I. Péter orosz cár és Katalin cárnő portréját, a portrék annyira jól sikerültek, hogy a cári család lehetővé tette Borovikovszkij szentpétervári letelepedését, ez 1787-ben történt. Ettől kezdve Szentpéterváron élt és alkotott, Szentpéterváron még képezte magát, D. G. Levickij volt a mestere.

Maria Lopukhina portréja (1797)

Borovikovszkij portréi sokkal különbek voltak, mint a szokványos reprezentatív arcképek, mivel ő igyekezett megragadni az általa festett személy egyéniségét és közvetlen érzéseit. Továbbá lehetőség szerint természeti környezeteben készültek portréi, amelyeken tükröződik a 18. századi orosz szentimentalizmus szelleme.

Igen termékeny művész volt, mintegy 500 portrét festett, amelyekből 400 fent maradt mind a mai napig, legtöbbjüket az Állami Tretyjakov Galériában őrzik. Megörökítette az orosz történelem nevezetes alakjait, a cári, s a nemesi családok tagjait, tábornokokat, bírákat és művész embereket, de olykor egyszerű embereket is. Érdemben gyarapította az orosz történelem arcképcsarnokát.

Élete utolsó évtizedében egyre inkább vallási képeket festett, de már nem a hagyományos bizánci stílusban, hanem a nyugat-európai stílust követte.

Emlékezete[szerkesztés]

2007-ben, születésének 250. évfordulója alkalmából emlékbélyeget bocsátottak ki tiszteletére.

Ismertebb portréiból[szerkesztés]

  • I. Péter cár
  • II. Katalin (1794-95)
  • M. I. Lopuhina (1797)
  • A. G. és V.G. Gagarin (1790-es évek)
  • Kezeit melegítő paraszt (1790-es évek)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Боровиковский Владимир Лукич, 2015. szeptember 28.
  2. http://www.artfortune.com/vladimir-lukich-borovikovsky/artist-20994/
  3. http://www.wumag.kiev.ua/index2.php?param=pgs20082/26

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Akademičeskie risunki russkih hudožnikov : Vypusk perv'j / A. P. Losenko, P. I. Sokolov, V. L. Borovikovskij et al. ; pod red. A. M.Gerasimova. Moskva : Izdatel'stvo Akademii Hudožestv SSSR, 1949. 10 p., 25 t. fol ill.