Ugrás a tartalomhoz

Vjacseszlav Tyimofejevics Szereda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vjacseszlav Szereda szócikkből átirányítva)
Vjacseszlav Szereda
Született1951. március 26. (73 éves)
Nyizsnij Tagil
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
IskoláiSzentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kar
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Vjacseszlav Szereda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vjacseszlav Szereda (oroszul: Вячесла́в Тимофе́евич Середа́, (Nyizsnij Tagil, 1951. március 26. –)) hungarológus, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. 1980 óta foglalkozik a magyar irodalom oroszországi népszerűsítésével, fordításával.

Életrajz[szerkesztés]

1974-ben végzett a Leningrádi Állami Egyetem Filológiai Karának finnugor filológiai tanszékén. 1977-től 2013-ig az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetében dolgozott, és már ebben az időszakban fordított nagyobb kiadóknak. A „Kelet-Európa irodalomtörténete a II. világháború után” 2. kötetébe ő írta a magyar tárgyú fejezeteket (1995—2001, Jurij Guszevvel együtt)[1].

1993 és 1998 között az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatos levéltári dokumentumok kutatásával foglalkozott. A „Szovjetunió és az 1956-os magyar válság” című dokumentumgyűjtemény (2002) egyik összeállítója[2].

A 2000-es évektől intenzívebben folytatta műfordítói tevékenységét is.

2008 óta Amszterdamban él.

2020 és 2023 között a Balassi Intézet műfordítóképzési kurzusában vett részt mentorként.

Tagja a „Masztyera Lityeraturnovo Perevoda” orosz műfordítói szövetségnek (céhnek) és az Orosz PEN Központnak (Klubnak), majd az abból 2017-ben kivált PEN-Moszkvának.

Munkássága[szerkesztés]

Számos tanulmányt, kritikát publikált a XX. századi magyar irodalom történetéről, szerkesztőként és fordítóként részt vett Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, József Attila, Déry Tibor, Weöres Sándor, Nádas Péter, Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Grendel Lajos és más írók műveinek orosz nyelvű kiadásában.

Szerkesztette többek között a Magyarok és Európa c. esszékötetet (2002), Weöres Sándor Tűzkút (1988) és József Attila A semmi ágán (2005) c. orosz nyelvű verseskötetét.

Levéltári kutatásai alapján számos orosz és magyar nyelvű folyóirat-publikáción kívül több dokumentumkötet jelent meg részvételével Oroszországban és Magyarországon (magyarul pl.: Hiányzó lapok 1956 történetéből, 1993, és Döntés a Kremlben, 1956. Viták Magyarországról az SZKP KB elnökségi ülésein, 1996, c. kötetek).

Díjai[szerkesztés]

Az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos kutatásaiért a Nagy Imre-emlékplakett (1998) kitüntetésben részesült. A magyar irodalom oroszországi népszerűsítéséért Pro Cultura Hungarica díjat kapott (2005)[3],

Elnyerte az Inosztrannaja Lityeratura világirodalmi folyóirat Inolit díját (2003)[4] és az Illuminátor, a műfordítói életműért járó (2008)[5] díját. Tagja a „Masztyera Lityeraturnovo Perevoda” Orosz Műfordítói Céhnek, amely Nádas Péter Emlékiratok könyve c. regénye fordításáért 2015-ben a „Műfordítás Mestere” díjjal tüntette ki[6].

A magyarországi Füst Milán Műfordítói Díj kitüntetettje (2023)[7]. 2023-tól a Magyar Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja[8].

Fordításait többször jelölték jelentős irodalmi díjakra Oroszországban: 2018-ban a Jasznaja Poljana-díjra Nádas Péter Emlékiratok könyve c. regényének fordítását ill. 2019-ban ugyanarra a díjra Krasznahorkai László Sátántangó c. regénye fordítását és 2022-ben ugyanarra a díjra Nádas Péter Utazás egy vadkörtefa körül c. válogatott kispróza-kötetének fordításáért.

2020-ban pedig két munkáját jelölték a Pjatyigorszkij Irodalmi Díjra: Krasznahorkai László Sátántangó és Orosz István Sakkparti a szigeten c. regénye fordítását.

Fontosabb műfordításai:[szerkesztés]

  • Esterházy Péter Harmonia caelestis és a Javított kiadás c. regényei (Moszkva, Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije Kiadó, mindkettő 2008)
  • Nádas Péter Saját halál (Inosztrannaja Lityeratúra, 2010/3)
  • Grendel Lajos Thészeusz és a fekete özvegy (MIC Kiadó, 2011)
  • Szőcs Géza Limpopo avagy egy strucckisasszony naplója (Inosztrannaja Lityeratúra, 2012/3)
  • Nádas Péter Emlékiratok könyve (Colonna Publications, 2014)
  • Nádas Péter Utazás egy vadkörtefa körül. Válogatott kispróza-kötet (Ivan Limbach Kiadó, Szentpétervár, 2021)
  • Krasznahorkai László Megy a világ (részletek, Inosztrannaja Lityeratúra, 2017/5)
  • Krasznahorkai László Sátántangó (AST/Corpus Kiadó, 2018)
  • Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája (AST/Corpus Kiadó, 2020)
  • Nádasdy Ádám A vastagbőrű mimóza (Ivan Limbah Kiadó, Szentpétervár, 2018).
  • Orosz István Sakkparti a szigeten (Tri Kvadrata, 2018)
  • Spiró György Diavolina (AST/Corpus Kiadó, 2019)
  • Szőcs Gáza Az égi és a földi. Válogatott próza- és dráma-kötet. Jurij Guszevvel együtt  (Tri Kvadrata, 2019)
  • Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája (AST/Corpus Kiadó, 2020)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. История литератур Восточной Европы после Второй мировой войны: в 2-х тт. М., 1995–2001.. Институт славяноведения Российской академии наук (ИСл РАН), 2012. március 3. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  2. Советский Союз и венгерский кризис 1956 года. Документы. М., 1998.. Институт славяноведения Российской академии наук (ИСл РАН), 2012. december 10. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  3. Pro Cultura Hungarica díj orosz fordítóknak (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  4. Проекты (orosz nyelven). www.kommersant.ru, 2005. január 15. (Hozzáférés: 2024. június 20.)
  5. Вручены литературные премии журналов (orosz nyelven). www.infox.ru, 2009. január 16. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  6. Награждены авторы лучших литературных переводов 2015 года | Colta.ru. www.colta.ru. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  7. Megvan a Füst Milán fordítói díj idei nyertese (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  8. Tisztségviselők (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2024. június 19.)