Ugrás a tartalomhoz

Vitézvirág

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitézvirág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Orchideae
Alnemzetség-
csoport
:
Orchidinae
Nemzetség: Anacamptis
Rich. (1817)
Fajcsoport: Anacamptis sect. Anacamptis
Faj: A. pyramidalis
Tudományos név
Anacamptis pyramidalis
(L) Rich.
Szinonimák
  • Aceras pyramidale (L.) Rchb.f.
  • Orchis pyramidalis L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vitézvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézvirág témájú médiaállományokat és Vitézvirág témájú kategóriát.

A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú orchideafaj.

Nemzetségének a típusfaja.

Megjelenése

[szerkesztés]

A vitézvirág 15–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A föld alatt két megnyúlt ovális alakú gumója van, amely a többi kosborfajhoz hasonlóan gombákkal áll gyökérkapcsoltságban. Alsó levelei szálas-lándzsásak, párhuzamos erezetűek, maximum 25 cm hosszúak. A szárlevelei jóval rövidebbek, nem feltűnőek. Szára egyenes, felálló, nem elágazó.

Június-júliusban virágzik (Dél-Európában már március végén-áprilisban). Feltűnő tömött fürtvirágzata kezdetben rövid, hegyes kúp alakú, amely fokozatosan megnyúlik és végén kihegyesedő henger vagy tojásdad formát vesz fel. Apró virágainak színe a rózsaszíntől a bíborvörösig terjedhet, ritkán fehér. A virág mézajka háromkaréjú, mélyen bemetszett, karéjok épszélűek, tojásdadok. A két oldalsó karéj tövénél kis fülszerű függelék látható. A virágok hátsó részén 1,5 cm hosszú, fonálszerű, lelógó sarkantyú található. A virágokat nappali és éjjeli lepkék, valamint poszméhek porozzák be, amelyek hosszú pödörnyelvükkel elérik a sarkantyúban tárolt nektárt.

Termése toktermés.

Kromoszómaszáma 2n=36.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában (főleg Délnyugat-Európában, Közép-Európában ritka), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon többek közt a Keszthelyi-fennsíkon, valamint a Bükk-vidéken fordul elő.[1][2][3]

Láprétek, sztyepprétek, sziklagyepek lakója a tengerparti dűnéktől 2000 méter magasságig. A meszes talajt részesíti előnyben; elviseli a lúgos kémhatású talajt is. Napigényes.

A népi gyógyászatban kiszárított és összetört gumóját rendkívül táplálónak tartották és gyerekeknek és lábadozó betegeknek adták. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Változatai

[szerkesztés]
  • Anacamptis pyramidalis var. pyramidalis
  • Anacamptis pyramidalis var. urvilleana (Sommier & Caruana) Schltr.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  2. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]