Vita:Zrínyi Miklós (költő)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Hadtudományi szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2008. március 24.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. június 4.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Tomázia 2008-8-30 nélkülözhetetlen, nem besorolt.

Megjegyzések későbbi javításhoz

• Forrás: hiányzik
• Mi az hogy: Zrínyik, helyette jó változat: Zrínyiek. Kata 2006. április 30., 13:22 (CEST)

Nemzetisége

Nem szeretném, ha Zrínyi kapcsán szerkesztési háború alakulna ki. Természetesen horvát származású volt, horvát területen, a Zrínyi család tagjaként a Šubić nemzetség (nincs cikke) tagja. Amikor ő élt, már régen a magyar nemesség tagja volt. Tevékenyége a magyar nemzet szilárd részévé tette, de nem lehet őt kivonni a horvát nemzetből sem. Magyarsága elvitathathatatlan, horvátságát vitassák el a horvátok, ha akarják. Szerintem nem akarják. Hidaspal ^vita 2014. szeptember 8., 19:14 (CEST)

Néhai horvát ismerősőm mindig röhögött, hogy a magyarok csak a magyarul írt műveit elemzik, a horvát nyelvűeket – amikben mindig horvátnak mondja magát – figyelmen kívül hagyják. - Sir Morosus ^vita 2014. szeptember 8., 19:21 (CEST)

Mivel a horvát irodalom nem képzi a magyar irodalom tantárgy részét, ez azt hiszem, érthető. – LA^pankuš 2014. szeptember 8., 19:59 (CEST)

Neked is, meg neked is igazad van fiam. Hidaspal ^vita 2014. szeptember 8., 20:23 (CEST)

Fővezér volt-e Zrínyi

A cikk szövegének állításait: "Az elkeseredett Zrínyi – akit a magyarországi főparancsnokságról is leváltottak [5], és az általa élesen bírált Montecuccolira bízták a fővezérséget " Forrásokkal jól alátámasztva cáfolja az 5. megjegyzés. Van akadálya a szöveg módosításának? Reakcionista ^vita 2015. január 15., 11:28 (CET)

Nincs akadálya, sőt a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. A wikipédia egy enciklopédia, harmadlagos forrás, a letisztult információk tárháza. Most van egy cikk és néhány hozzá fűzött „megjegyzés”, amelyek teljes hossza meghaladja a cikkét. Mintha egy konferencia vitaszekciója lenne. Hidaspal ^vita 2015. január 16., 02:55 (CET)

III. Ferdinánd életének megmentése

Az alábbi megjegyzést kiemeltem a cikkből, mert olyan állítással vitatkozik, ami nincs is benne a cikkben.

„	Egyes források tévesen állítják azt, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországi Éger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a "birodalmi táborba", amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - "csapatával cseh és morva földön állomásozik". Ez a törökök elleni csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a "légrádi csata". Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak az 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán a megmentés megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1] – 2014. október 8.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 8.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 8.) - (*[4] – 2014. október 8.)	”

Hidaspal ^vita 2015. január 16., 03:09 (CET)

Magyarországi főparancsnokság

Az alábbi „megjegyzést” is kiemeltem a cikkből. A cikkbe a helyes információt kell írni, nem konferenciaszekciót nyitni benne. A cikkben vitázni eltévedt tartalom. Ez a megjegyzés akkora, mint a cikk tartalmi része.

„	Az újabb kutatások szerint téves állítás az, hogy Zrínyi Miklós az összes magyarországi csapatnak, avagy az összes magyar csapatnak a főparancsnoka, "magyarországi főparancsnok" lett volna. Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, és Zrínyi Miklós horvát bán, Kőszegen, valószínűleg 1663. szeptember 8-án, a törökök elleni védekezés érdekében, megállapodást kötöttek. Ezt megelőzően már tárgyalások folytak Zrínyinek a nádort, mint országos főkapitányt helyettesítő tisztségéről, ideértve Zrínyi és az Udvari Haditanács közötti tárgyalásokat is. (Az utóbbi tárgyalások, egy törökellenes hadjáratot illetően, folyamatosak maradtak, Zrínyi 1664. évi téli hadjáratának, majd Kanizsa ostromának a megkezdéséig.) A nádor a katonai ügyekben a király - és az őt e terén helyettesítő Udvari Haditanács - alárendeltje volt. Zrínyi kinevezéséről I. Lipót császár-király a döntését – feltehetően – 1663. augusztus 26-a előtt hozta meg; majd a főméltóságok ehhez adták a hozzájárulásukat, a már említett, kőszegi megállapodással. Zrínyi azonban csak a dunántúli főtáborba (Vat) összegyűlő, felkelő magyar (nemesi) egységeknek lett a parancsnoka, amely tisztséget a nádor országos főkapitányi hatáskörével látott el, a nádor helyetteseként; ilyen minőségben tekinthető Zrínyi a magyar csapatok főkapitányának. Az összes, a Magyar Királyságban állomásozó, császári-királyi egységre, Zrínyi parancsnoksága azonban nem terjedt ki (Udvari Haditanács, 1663. szeptember 10.: „Zrínyi gróf a Dunán inneni és túli magyar csapatok feletti irányítással rendelkezhet.”.) - Téves állítás az is, hogy Zrínyitől e tisztséget – 1664. januárban – I. Lipót elvette. Az 1663. évi nemesi felkelés résztvevői novemberben szétoszlottak. Wesselényi nádor és Nádasdy országbíró, 1663. decemberben, Trencsénteplicben, abban állapodtak meg, hogy – ezt követően – a dunántúli hadak irányítását, a nádor országos főkapitányi hatáskörével, Nádasdy láthassa el, a távoli Muraközben tartózkodó Zrínyi helyett; így szűnt meg Zrínyinek, a nádort helyettesítő, főkapitányi tisztsége. (Wesselényi, avagy Nádasdy, a megállapodásukról az uralkodót tájékoztatták-e, azt nem lehet kizárni.) Annak, hogy Zrínyitől a tisztség viselését, 1664. januárban, az uralkodó vonta volna meg, a következők is ellentmondanak: Bánlaky József rendkívül alapos hadtörténeti munkája szerint, az Udvari Haditanács hatalmazta fel Zrínyit az 1664. évi téli hadjáratra. A hadjárat előtt, az Udvari Haditanács, Zrínyit konkrétan arra hatalmazta fel, hogy – a Wolfgang Julius von Hohenlohe gróf vezette birodalmi csapatokkal együtt – a tél folyamán hajtsa végre az általa eltervezett hadműveletet, de egyiküket sem nevezték ki főparancsnoknak, mellérendelt parancsnokok voltak, és nem egymás alárendeltjei. Ez így volt később is, Kanizsa sikertelen ostrománál. Hohenlohe aligha tartott volna Zrínyivel, ha Zrínyitől parancsnoki beosztást a király megvont volna. Ugyanekkor de Souches gróf is, és Montecuccoli gróf is, parancsnoki beosztást kaptak. A téli hadjárat sikeréért I. Lipót is üdvözölte Zrínyit, a császár-király aligha ismerte volna el a bán érdemeit, parancsnoki tisztségének megvonása esetén. Később, 1664. június 4-én kelt okirattal, I. Lipót valóban Montecuccolit nevezte ki a Muraközben összpontosítandó hadsereg főparancsnokává. Montecuccoli június 15-én érkezett Zrínyiújvár alá, és – főparancsnoki minőségében – az itt állomásozó valamennyi csapat felett átvette a parancsnokságot, nem csak a Zrínyi, hanem a Hohenlohe vezérelte csapatok felett is. Lásd: Pálffy Géza: Zrínyi Miklós nagy napja. A vati hadimustra 1663. szeptember 17-én. Pápa, 2013. *[5] - 2014. október 20.; Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. (A bécsi udvar előkészületei a nagy mérkőzésre és az 1664. évre szóló hadjárati terv. - Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata. - Kanizsa 1664. évi sikertelen ostroma - Események Zrínyi-Újvár elestéig.) *[6] – 2014. október 20., *[7] – 2014. október 20., *[8] – 2014. október 20., *[9] – 2014. október 20.	”

Hidaspal ^vita 2015. január 16., 03:12 (CET)

1. házassága

Jelenleg ez szerepel a szócikkben: „A harcból hazatérve 1645. június 4-én, Klenovnikon feleségül vette régi szerelmét (és múzsáját) Draskovich Gáspár gróf Mária Euzébia nevű leányát...”

Az 1646. január 29-én kelt levelében Zrínyi ezt írja Batthyány Ádámnak: „Draskovics Mária Euzébia grófnőt életemnek örök társául magamhoz veszem – a gyűrűváltás és a kölcsönös eskü letétele már előbb megtörténvén –, nem maradt más hátra, mint hogy ez a szentség méltó menyegzői ünnepséggel ékesíttessék. Ennek véghezvitelére a mieink egyértelmű beleegyezésével a nevezett nagyságos gróf úr Praunek nevű várában a most következő február hónap 11-ik napját jelöltük ki.” [10]

Tehát 1645-ben volt a házasságkötés, 1646-ban pedig a lakodalom. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2017. november 30., 07:11 (CET)