Vita:Ságvári Endre/Archív01

Névtelen hozzászóló véleménye

(Remete által áthelyezve a szócikkből) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. január 9., 14:32 (CET)

Némileg hamis a fenti leírás. Ságvári Endre ugyanis - akárhogyis nézzük - egy felforgató, rendőrgyilkos kommunista volt. Az pedig, hogy számos intézmény és közterület viseli még a nevét, azt jelenti, hogy ma is számos kommunista van jelen a közéletben, ami egyértelműen rossz. Ha a Wass Albert szócikkhez nem lehet odaírni, hogy fasiszta gyilkos, akkor ide se...

Ungváry Krisztián: Egy emléktábláról

ÉS (http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0531&article=2005-0807-2017-51OBPG)

Cikkből

Pontatlan a szócikkben a "nem adta meg magát" és a "lövöldözés tört ki" szakasz. Amint az Ungváry Krisztián 2005 augusztus 5-én az Élet és Irodalomban közölt cikkéből kiderül, a parancsra cselekvő, Ságvári és társai őrizetbe vételén munkálkodó négy csendőrtiszt szabályosan, hatáskörét túl nem lépve végezte a dolgát, amikor Ságvári lövöldözni kezdett. Hármukat megsebesítette - egyiküket halálosan - amikor már az utcán vele is végzett egy golyó. Ideje lenne tehát ezt a romantikus baloldali hős-képet a valósághoz közelíteni a Wikipédián is. (anonim)

Jogászok kategória

Van bármi jelentősége annak, hogy jogász volt? Nem emiatt ismert, jogászként nem alkotott semmit. Gondolom. – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. január 6., 18:05 (CET)

Egyetértek, lásd Kategória vita:Jogászok -- nyenyec ☎ 2006. január 6., 18:10 (CET)

Az a baj, hogy neki nehéz "semleges" és senki által nem vitatott meghatározást adni a címsorba - de spec. szerintem az "antifasiszta ellenálló" is jobb volt, mint a mostani "kommunista ellenálló", ez a szókapcsolat elég furának hat. --Ali # 2006. március 9., 01:42 (CET)

Próbáltam javítani "az illegális kommunista mozgalom aktivistájára" (egyéb elképzelhető variációk: a kommuista mozgalom illegális aktivistája, lehet hogy pontosabb, de paradox módon, némileg értelmetlenebb is; szóba jön még az angolok által ilyen esetben használt verzió: "kommunista aktivista/politikus"). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 9., 07:38 (CET)

kivágva

Ságvári Endrét ugyan még ma is a munkásmozgalom harcosaként tarthatjuk számon, élete és tragikus halála azonban a baloldal igazi, romantikus küzdelmét idézi. Aktív tevékenységet a II. világháború alatt, a békéért, illetve a fasisztákkal szemben fejtett ki, személyét sokan - különösen mivel korai halála miatt a Rákosi - és Kádár - rendszerben semmilyen pozíciót nem tölthetett be - még a baloldallal szemben ellenérzésekkel viseltetők számára is elfogadhatónak gondolják. Az is társadalmi elfogadottságára utalhat, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltozás után is számos oktatási intézmény és közterület viseli a nevét.

elavult és ellenőrizhetetlen. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 6., 20:39 (CET)

Szép fasiszta gyülevészet van ezen a lapon! A Magyar Állam 1944. március 19-ét követően a német Harmadik Birodalom tényleges katonai megszállása alatt volt, ezzel szuverenitása megszűnt. A magyar állami szervek és annak alkalmazottai a hitlerista hadsereg megszálló parancsnokságának utasításai szerint intézkedtek és így a magyar törvények az állam szuverenitásának tényleges megszűnése miatt hatályukat vesztették. Ezért Ságvári Endre közvetlenül a nácizmus ellen küzdött, mikor az elfogására érkező csendőrökkel szembeszállt - ennélfogva tette az ENSZ Nürnbergi Nemzetközi Háborús Törvényszékének a nácizmust, mint rendszert és ideológiát az egész az emberiség ellenségének nyilvánító 1946. évi ítélete nyomán jogszerű és helyes!

A bíróság ítélete kontármunka, hiszen olyan magyar törvényekre hivatkozik, amelyek március 19-e után a német megszállással megszűnt szuverenitást elveszte már nem voltak hatályosak. Érdekes módon a csehek szentként tisztelik a Heydrichet levadászó különítmény tagjainak az emlékét, mert ők nem felejtették el Lidicét! De hogy tőlünk hány cigányt meg izraelitát vittek elgázosítani a nácik, azt egy magyar se számolja, mert nekünk idegenek... Szégyen! 195.70.32.136 2006. március 17., 12:47 (CET)

ezt meg tudnád fogalmazni fasisztázás nélkül? és én úgy tudom, 600 ezer embert vittek el, szvsz elég köztudott. – Alensha 寫 词 2006. március 17., 16:44 (CET)

nem ez a lap a helye ennek a számontartásának. egyesek ha valami nem tetszik nekik, rögtön a holokausztot emlegetik, minősíthetetlen stílusban. végre meg kellene már békélni. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 17., 17:11 (CET)

A bíróság ítéletét ugyan minősítheted, de a tény ettől még az marad: Kristóf Lászlót rehabilitálták. Ennek megítélése pedig nem a Wikipédia feladata - ha gondolod, forrásjelöléssel együtt azt odaírhatod, hogy XY neves antifasiszta értelmiségi tiltakozott az ítélet ellen, de szerintem nem érdemes a politikát idekeverni. (Ennyi erővel azt is oda lehetne írni, hogy a Jobbik meg le akarta vetetni az emléktábláját.)

"Ezért Ságvári Endre közvetlenül a nácizmus ellen küzdött, mikor az elfogására érkező csendőrökkel szembeszállt - ennélfogva tette az ENSZ Nürnbergi Nemzetközi Háborús Törvényszékének a nácizmust, mint rendszert és ideológiát az egész az emberiség ellenségének nyilvánító 1946. évi ítélete nyomán jogszerű és helyes!" Ahogy azt az ügyben illetékes bíróság is kifejtette: "A Legfelsőbb Bíróság - a felülvizsgálati ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatához következetesen (mint a Bfv. X. 1838/1993. és Bfv. X. 3628/1993. számú ügyekben is) - nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bíróságnak nem feladata történelmi események értékelése és megítélése, de nem feladata a politikai mozgalmak által vállalt ideológiáknak, célkitűzéseknek, illetve azok hasznosságának vagy kárhoztatható jellegének minősítése sem. Ez utóbbiak a büntetőjogon kívüli tárgykörök és szempontok, amelyek nem a bíróságra, hanem elsősorban a történészekre tartoznak." Népszabadság - Kell-e menteni a Legfelsőbb Bíróság ítéletét? (A Legfelsőbb Bíróság Büntetőkollégiuma) --Ali # 2006. március 18., 00:01 (CET)

Ettől, illetve épp ezért az is tény marad, hogy "antifasiszta ellenálló" volt, és a szócikk szempontjából ez az érdekesebb. Ha ez nincs benne, azonosul a korabeli jogi és politikai megítéléssel és ennyiben POV. Az, hogy a Kristóf László elleni abszurd mértékben jogtipró ítéletet hatályon kívül helyezték, S. élete szempontjából sztem szigorúan véve irreleváns: valakit, aki nem ölte őt meg, felmentették ennek vádja alól, illetve a Ságvári személyétől végképp független bűncselekményeit elévülésük miatt nem büntethetőnek minősítették. Ami az ítéletben Ságvári szempontjából leginkább releváns, az az, hogy a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el (ezt viszont, ha belegondoltunk, eddig is tudhattuk). De ez sem jelenti azt, hogy Ságvári történelmi megítélése meg kellene, hogy változzon: korabeli jogi megítélése ugyanúgy viszonyul a történelmi megítéléséhez, ahogy mondjuk Petőfié vagy az 56-os felkelőké. Mindenki ugyanazt fogja róla gondolni, amit eddig is: legföljebb lesz, aki ehhez képest sérelmesnek, más pedig örvendetesnek fogja találni az LB állásfoglalásából levonható következtetéseket. Sztem a szócikket is mindennek megfelelően lehet tárgyilagosan és a relevanciáknak megfelelően megszerkeszteni: ha az élete tényeit szétválasztjuk a különböző megítéléseitől. Pendragon 2006. március 18., 12:48 (CET)

Hogy tény-e az antifasiszta ellenállósága egy olyan embernek, aki Ungváry szerint helyeselte a MR-paktumot? Nem tudom. Mindenesetre a dolog elég vitatottnak látszik, tele aktuiálpolitikai vonatkozásokkal; szerintem ne nyúljunk bele [1]. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 18., 12:59 (CET)

A link nem tartalmazza az idézett szöveget

De, idézem: rendszerfelforgató, terrorista-kommunista (a szóösszetétel nyilvánvalóan a terrorizmus éskommunizmus azonosítása). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 18., 21:17 (CET)

kerüljük az aktuálpolitikát

Szerintem a cikk remek példa arra, hogy egy már történelmi személyiségről szóló cikket hogyan kell aktuálpolitikai vonatkozásokkal elrontani. Főleg olyan időben, amikor egy sok vitát kiváltó per és fellebbezések vannak folyamatban. Szerintem az enciklopedia objektivitása érdekében ezeket a témákat hagynunk kellene ülepedni. --Mihalyia 2006. március 23., 09:11 (CET)

hehe. a cikk értékelő része arról szól, hogy régen antifasisztának tartották, ma pedig vannak, akik nem tartják annak. pov pov pov pov pov, de hát mit is várhatnánk povszerkesztő barátunktól? Leicester 2006. március 23., 09:16 (CET)

Egyetértek, nekem sem tetszenek povszekresztő szerbantalrajongó barátunk értékelései. A cikk eredetileg csak a szikár tényeket (a bíróság ítéletét) tartalmazta, és szó sem volt Ságváry megítéléséről, sem pro, sem kontra.

A Ságvári temetésekor készült filmhíradó a letartóztató csendőröket "fasiszta pribékeknek" nevezte, közülük hármat a kommunista hatalom letartóztatott és 1959-ben felakasztott. Egyiküket, Kristóf Lászlót a magyar bíróság a hozzátartozók perújrafelvételi kérelme alapján lefolytatott tárgyalás eredményeképp, mely az eredeti halálos ítélettel végződő pert koncepciós jellegűnek, a csendőrök intézkedését az akkori jognak megfelelőnek ítélte, 2006. március 6-án rehabilitálta és az eredeti ítéletet bűncselekmény hiányában semmisnek nyilvánította. - ez volt az én eredeti szövegem. Szó sem volt benne sem jobbikról, sem hilleristvánról. kár, hogy ismét "elromlott" a cikk aktuálpolitikával. Ha akarjátok, kiveszem az értékeléseket, és csak az ítéletet hagyom benne. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 23., 09:21 (CET)

ok, kiváégtam:

A 2004-ben, halála 60. évfordulóján, majd 2005-ben Ságváriról kibontakozott sajtóvita , majd a Legfelsőbb Bíróság döntése számtalan megnyilatkozást váltott ki, amelyek tükrözik Ságvári alakjának és tetteinek különböző értelmezéseit.

Az LB ítéletéből a korabeli kormányzat és jog szemszögével azonosulva a Jobbik azt a következtetést vonta le, hogy mivel a csendőrök legitim módon intézkedtek, Ságvári ellenállása volt törvénytelen, ő tehát „nem hős volt, nem mártírként halt meg, hanem jogszerűen intézkedő rendőr gyilkosaként, mai szóhasználattal terroristaként” , akinek nem jár az antifasiszta ellenállót megillető tisztelet, ezért Ságvárinak a volt cukrászdánál elhelyezett „történelemhamisító” és a „kommunizmus áldozatait sértő” emléktábláját fekete lepellel takarták le. „Terroristaként” említette Ságvárit a tárgyalásról előzetesen beszámolva a Magyar Nemzet is.

Létezik olyan vélemény is, amely elismeri Ságvári antifasiszta ellenálló mivoltát, ám azt hangsúlyozza, hogy maga is antidemokratikus cél – a bolsevizmus – érdekében folytatta e küzdelmet , és ez lényegesen kell, hogy befolyásolja megítélését. Mindazok ugyanakkor, akik szerint a hitlerista Németország által megszállt, saját állampolgárainak százezreit deportáló Magyarország kollaboráns kormányával és csendőrségével szembeszállni antifasiszta küzdelem volt, amelyet nem a formális jog, hanem e történelmi összefüggés alapján kell megítélni, kommunista mivoltától függetlenül ma is e küzdelem példájának tekintik Ságvári életét és halálát.

amit kivágtál, ennek a szövegnek a kiherélt volta a pov. én erre utaltam, a herélésre. Leicester 2006. március 23., 09:29 (CET)

Úgy látom, itt számos dolog keveredik, vegyük sorra.

Mennyiben „aktuálpolitika” a 2004-ben és 2005-ben lezajlott vita, az LB-döntésre reagáló írások, illetve az ezek alapján kirajzolódó vélemények? (G. változatában ez egyenesen Jobbik-Hiller vitává torzul, amit legföljebb az magyarázhat, hogy ő maga nem lát mást belőle, de attól még ennek csak annyi köze van a valósághoz, mint mondjuk Hahner Péternek Hiller Istvánhoz.)

Mi köze van Ságvárihoz az LB-döntésnek önmagában? (Ld. még fenti véleményemet a jogi és a történelmi megítélés szétválasztandó voltáról.) Pusztán a létező szocializmus idején érvényes hivatalos értékelést és az LB-döntést ismertetni súlyosan POV: azt sugallja, mintha S. megítélése általában véve a Jobbikéval azonos lenne (a komcsik mártírt csináltak belőle, de lám, kiderült, hogy csak rendőrgyilkos; ehhez csak adalék, hogy ha G.-n múlna, már a harmadik, pusztán e párt véleményét propagáló, de a cikkhez semmi újat nem adó idézet lenne benne a Jobbiktól). Ami tehát a tényeket illeti, épp fordítva van: nem az LB-döntés a „szikár tény”, mert ez önmagában félrevezető a szócikk témája, vagyis Ságvári szempontjából; azért kell ismertetni, és nem csak utalásszerűen említeni, mert enélkül a rá adott reakciók, azaz a Ságvári megítélésére vonatkozó, ennek apropóján keletkezett vélemények érthetetlenek lennének. Következésképp a szócikk vagy úgy értelmes, ha a döntés sincs benne, csak lábjegyzetben, és utal a vitákra S.-ról, vagy ha benne vannak a vélemények is. (G. változatában ugyanakkor a tény és vélemény fogalmának többszörös keverésével állunk szemben: a vélemények természetesen nem az én „értékeléseim”, hanem a Ságváriról alkotott vélemények ismertetései, vagyis éppúgy tények, mint az LB-döntés, amelyet a cikk ugyancsak ismertetett.)

Miért POV és miért kiherélt a különböző vélemények fenti leírása (a Jobbik véleményébe ékelt plusz idézeten túl)? Nekem úgy tűnik, szervesen hozzátartozik a S.-ról szóló szócikkhez az is, hogy miként használták fel az alakját a szocializmus idején, milyen ítéletet hoztak a nevében és milyen vélemények léteznek róla ma. E vélemények magukért beszélnek, mindenki azt gondol róluk, amit akar. Ha valakinek hányingere (netán röhögőgörcse) támad az egyiktől, az tökéletesen érthető, de ettől még hozzátartozik az összképhez.

(U. i.: G.-t senki nem kérte, hogy vegye ki az értékeléseket; a cikkben nem szerepelt Hiller István; a híradó ismét fölösleges és torzító sulykolása annak, hogy a csendőröket hogyan minősítették a kommunisták, de nem ezért tettem kommentbe, hanem mert legalább világosan kellene leírni: így azt a képtelenséget jelenti, mintha Ságvári temetésével megvárták volna a kommunizmus beköszöntét.) Pendragon 2006. március 23., 21:50 (CET)

kiherélés alatt pont ezt értettem: hogy a cikk a jobbikról szól. úgyhogy egyetértek. riszpekt. Leicester 2006. március 23., 21:54 (CET)

Aha, értem. Tehát ha a cikk nem a jobbikról szól, hanem Tamásgáspárról, akkor nincs kiherélve, de ha már a jobbikról szól, akkor ki van herélve. Nos, ez pont fordítva van: ha már vélemények szerepelnek a cikkben, akkor tanácsos több véleményt is szerepeltetni (ld. npov). Itt egyértelmű Leicester politikai elfogultsága, amit, mivel a szócikk névtérben is alkalmazni akar, ismét súlyosan sérti a semleges nézőpontról szóló irányelvünket, és az irányelv totális félreértéséről tanúskodik (ami jobbikos, az automatikusan nem semleges, tehát ne szerpelejen a cikkben. holott attól lesz egy cikk semleges, ha minden notable vélemény szerepel benne - ezt hányszor kell még elmondani ...). Ami a bírósági ítéletet illeti, az kapcsolódik Ságvárihoz, hiszen a bíróság abban a kérdésben is döntött, hogy ságvári jogszerűenm használta-e a fegyverét. És valóban, Mihalya szerkesztő kérte, hogy ne legyenek a cikkben aktuálpolitikai viták, az ő kérésére intézkedtem. Bár engem mondjuk nem zavar annyira, hogy szerepel a cikkben, úgyhogy ezt vele beszéld meg. Annyit azonban hozzátennék, hoyg szerintem - de hangsúlyozottan szerintem - jobb lett a cikk attól, hogy tamás gáspár és nagy ervin nincs benne. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 24., 08:48 (CET)

És még valami. A cikk nem sugall semmit. A cikk egy bírósági ítélet leírása (amiről persze mindenkinek meglehet a véleménye), mindenféle értékelés nélkül. Ha a cikk "sugall" valamit, akkor az a magyar bíróság ítélete, és nem sugallja, hanem leírja. Szó sincs benne jobbikról. Most már. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 24., 08:51 (CET)

Utoljára kérlek, hogy ne tippelgess a politikai elfogultságom kapcsán. Eddig egyetlen egyszer sem találtad el. Mivel semmi valóságalapja nincs, csupán durva személyeskedés, a következőért sablon jár már. A cikk problémás voltát már jeleztem: az értékelése rendkívül egyoldalú. Lehet ezt kiheréltnek is nevezni, vagy bármi másnak. Arról szólt, hogy régen hogy értékelték illetve hogy most egy icipici törpe kisebbség mit gondol róla. Ez utóbbi aztán részletesen. Ezt jeleztem. Leicester 2006. március 24., 09:14 (CET)

Igen, arról szólt. Hogy egy törpe kisebbség szerint "személye az antifasizmus jelképe, elfogadottságát mutatja, hogy több iskola is viseli a nevét, a legenda szerint harminc neve volt, és a buta csendőrök nem tudták eltalálni, a hülyék ..." stb. Többen nehezményezték a cikk akkori állapotát (egy anonim, aki Ungváryt idézte, Ungváry, a cikkén keresztül, és azonkívül én is, ezért kivettem az elfogult részeket). A jobbik véleményét, sem tamásgáspárét, sem a magyarnemzetét, sem a többit, nem én írtam bele (jó lenne, ha megnéznéd a laptörténetet, mielőtt vitázol), tehát ne nálam reklamálj. Én mindössze egy bírósági ítéletet írtam a cikkbe. A magyar bíróság végül is valóban egy törpe kisebbség, de van bizonyos relevanciája, és kétségkívül notable. Ami pedig a sablont illeti, tárgyaljuk meg, kit tartasz "povszerkesztőnek", rendben? Én a helyedben mélyen hallgatnék, ki kezdte személyeskedéssel a belépőjét - már megint. A következő személyeskedésedért én is sablont ajánlok fel, bárkivel szemben is gyakorlod. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 24., 09:26 (CET)

azt csinálsz, amit akarsz, azt veszed magadra, amit akarsz. a te dolgod. de nem fenyegethetsz. minimális tisztelet. Leicester 2006. március 24., 14:16 (CET)

te kezdtél fenyegetőzni. a szép elvárásaidat először is várd el magadtól, aztán másoktól, így korrekt. vö. Máté 7:1-5. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 24., 14:23 (CET)

És te hogyan egyezteted össze e nevezetes fejezet kissé lejjebb olvasható 12. versét az afféle megjegyzéseiddel, mint "povszekresztő szerbantalrajongó barátunk értékelései"? Ami egyébiránt Szerb Antalt illeti - bár semmi közöd hozzá, és a nevemből sincs semmi okod erre következtetni -, ha már ilyen kisbetűsen-megvetőleg próbálod emlegetni, helyénvalónak gondolom kijelenteni, hogy igen, szeretem és nagyra becsülöm, úgy vélem, hogy művei a magyar kultúra legüdítőbb áramlatainak egyikéhez tartoznak. És hogy azért kellett Mauthausen felé vánszorogva a keretlegények által agyonveretnie, mert a magyar csendőrség a korabeli jognak megfelelően eljárva hathatósan működött közre abban, hogy erre a sorsra jusson. Pendragon 2006. március 24., 21:05 (CET)

én is szeretem szerb antalt, bár keveset olvastam tőle, és azt is régebben (gondolatok a könyvtárban, jó kis könyv). ami pedig a magyar csendőrséget illeti, mellőzd az általánosítást. a magyar csendőrség egy része közreműködött, más része pedig nem működött közre. ha nem vetted volna észre, a legtöbb nevet kisbetűvel írom, főleg, ha munkában vagyok, és általában abban (a vita idején például egy másik projektben dolgoztam, egy ocr-szoftver segítségével, és mivel ez egy elég monoton munka, nem szeretem, ha idegesítenek, sértegetnek közben. és te hogyan egyezteted össze azt az állandó és a tényekkel szemben álló sugalmazásaidat a szerkesztési összefoglalókban, hogy én a jobbik meggyőződéses bérence vagyok? Na. szálljunk le egymásról és doplgozzunk. én ma egész nap azt csináltam). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 24., 21:12 (CET)

Hol mondtam ilyesmit? Egy szerkesztési összefoglalóban állítottam, hogy abban a formában a cikk a Jobbik véleményét sugallja (továbbá a vitalapon megjegyeztem, hogy fölöslegesen akartál újabb Jobbik-idézeteket a szövegbe tenni). Ezt fenntartom, de mi köze van ennek ahhoz, amit te állítasz? A magyar csendőrségnek pedig kétségkívül nem az a része működött közre Szerb Antal meggyilkolásában, amelyik nem működött közre benne, amint erre lényeglátó figyelmeztetésed rávilágít. Pendragon 2006. március 24., 21:30 (CET)

gratulálok! ismét bontakozik a szokásos szájtépés. nos, ezen az oldalon nem fogom a magyar csendőrség szerepét megvitatni. ha nem mondtál, akkor örülök. szia! olvasgasd szerb antalt. ha hozzájutok, én is újra előveszem. és ha kevesebbet akadályozol a szükségtelen meta-vitáiddal, akkor hamarabb jutok hozzá, ha érted, mire gondolok. és még egyszer: szia! Borbak Trufa.

Megítélése (a cikkből átemelve)

A Rákosi- majd a Kádár-rendszer Ságvárit kommunista mártírként, a rezsim hivatalos hőseként és elődjeként tartotta számon, nevében jogtipró intézkedéseket is hozva. A Kádár-korszakban az 1956-os forradalom retorziós hullámának részeként, a megtorlás állítólagos antifasiszta jellegének hangsúlyozására tartóztattak le tucatnyi volt csendőrt is, akik közül hármat az ellenük indított koncepciós perben Ságvári „törvénytelen kivégzéséért” és más, háborús bűntettnek minősített cselekményekért halálra ítéltek és 1959-ben felakasztottak.

Kristóf Lászlót, az egyik intézkedő csendőrt a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2006. március 6-án a húga perújrafelvételi kérelme alapján lefolytatott tárgyalás eredményeképp rehabilitálta, megállapítva, hogy sebesülése miatt bizonyosan nem játszhatott szerepet Ságvári halálában, az egyéb, háborús bűnként terhére rótt cselekményeket pedig öt éven belül elévülő, nem büntethető hivatali visszaélésnek minősítette; az eredeti halálos ítélettel végződő pert koncepciós jellegűnek, a csendőrök intézkedését az akkori jognak megfelelőnek ítélte, és az eredeti ítéletet bűncselekmény hiányában semmisnek nyilvánította.

A 2004-ben, halála 60. évfordulóján, majd 2005-ben Ságváriról kibontakozott sajtóvita , majd a Legfelsőbb Bíróság döntése számtalan megnyilatkozást váltott ki, amelyek tükrözik Ságvári alakjának és tetteinek különböző értelmezéseit.

Az LB ítéletéből a korabeli kormányzat és jog szemszögével azonosulva a Jobbik azt a következtetést vonta le, hogy mivel a csendőrök legitim módon intézkedtek, Ságvári ellenállása volt törvénytelen, ő tehát „nem hős volt, nem mártírként halt meg, hanem jogszerűen intézkedő rendőr gyilkosaként, mai szóhasználattal terroristaként” , akinek nem jár az antifasiszta ellenállót megillető tisztelet, ezért Ságvárinak a volt cukrászdánál elhelyezett „történelemhamisító” emléktábláját fekete lepellel takarták le. „Terroristaként” említette Ságvárit a tárgyalásról előzetesen beszámolva a Magyar Nemzet is.

Létezik olyan vélemény is, amely elismeri Ságvári antifasiszta ellenálló mivoltát, ám azt hangsúlyozza, hogy maga is antidemokratikus cél – a bolsevizmus – érdekében folytatta e küzdelmet , és ez lényegesen kell, hogy befolyásolja megítélését. Mindazok ugyanakkor, akik szerint a hitlerista Németország által megszállt, saját állampolgárainak százezreit deportáló Magyarország kollaboráns kormányával és csendőrségével szembeszállni antifasiszta küzdelem volt, amelyet nem a formális jog, hanem e történelmi összefüggés alapján kell megítélni, kommunista mivoltától függetlenül ma is e küzdelem példájának tekintik Ságvári életét és halálát.

Lapvédés

Ezt a lapot egyelőre nem védem le, de ha az anon folytatja szent háborúját, le fogom. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2008. november 21., 16:16 (CET)

Források és jegyzetek

Nem terrorista?

Aki egy étteremben/cukrászdában kezd lövöldözni nem egyszerű terrorista? (még akkor is, ha le akarják tartóztatni)

Mi lenne ma egy ember megítélése, aki rálő egy rendőrre?

– Duhos ^vita 2009. június 25., 17:04 (CEST)

Merénylő?

A Kategória:Merénylők-höz való hozzáadását én nem tartom találónak. A merénylő az, aki előre eltervelt módon likvidál valakit. Ságvári inkább a Kategória:Bepánikolt, összevissza lövöldöző idióták-ba tartozik. – Villanueva ^vita 2010. április 24., 13:31 (CEST)

Valamint a Kategória:Jó, hogy meghalt, felhasználhatjuk céljainkra -ba. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. április 24., 13:59 (CEST)

Spitzer vagy Ságvári

A Ságvári család eredeti neve lehet, hogy Spitzer, de Spitzer Sándort az 1910-es esküvőjén már Ságvárinak hívták, így fia Endre nem viselhette a Spitzer nevet. - Csurla ^vita 2011. április 18., 19:42 (CEST)