Vita:Romániai magyarok

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 92.249.160.223 13 évvel ezelőtt a(z) Erdélyi magyarság témában

Hülyeség![szerkesztés]

Nem magyar származású és nem magyarnak magát valló: hanem MAGYAR, nem egyének összessége hanem romániai nemzeti kisebbség. A magyarok már Trianon előtt itt voltak, nem utána kerültek ide és akkor a többi ökörségről hadd ne szóljak (Tőkés László atya, pofonok, magyar pártok folyamatos alakulása stb.) – Istvánka posta 2008. június 19., 12:02 (CEST)Válasz


Egy igazi szerkesztő így kezdi a mondandóját: Hülyeség! Vigyor
A magyarok már Trianon előtt itt voltak Látsz olyan kijelentést a szócikkben mi szerint nem így van?
Tőkés László atya Én ilyet nem látok, csak a laptörténetben...
pofonok Mi van vele?
magyar pártok folyamatos alakulása Miért, talán az összes párt egyszerre alakult?

A magam részéről nem igazán értem a felháborodásodat kedves Istvánka, remélem a későbbiekben felvilágosítasz :)– Blöffmester vita 2008. június 19., 13:51 (CEST)Válasz

Hidd el, meglesz ;) Ami nagyon gáz volt már javítottam, vagy szóltam, hogy javítsák, de ez is benne van a laptörténetben kedves Infláció ;)– Istvánka posta 2008. június 19., 13:54 (CEST) – Istvánka posta 2008. június 19., 13:54 (CEST)Válasz

Jól megcsináltad Istvánka, most a csángókról egy szó sincs és semmi adat az átkerült magyarok lélekszámáról... Bravo! Bravo!– Blöffmester vita 2008. június 19., 14:33 (CEST)Válasz

Nem tudsz várni? Ennyire sietsz? – Istvánka posta 2008. június 19., 14:34 (CEST)Válasz

Csak arra gondoltam velük kezded, elvégre ők vannak ott a legrégebb óta. Dehát Te tudod (vagyis nem tudod).– Blöffmester vita 2008. június 19., 14:38 (CEST)Válasz

Köszönöm, de megvan a saját koncepcióm és igenis a csángókról is lesz majd szó! Köszönet a kibickedésért! – Istvánka posta 2008. június 19., 14:41 (CEST)Válasz

Örülök, hogy van saját elképzelésed, de talán az még nem kibickedés, hogy ismertetem az enyémet is. Ha mégis, akkor vedd úgy, hogy kovásznai ismerősöm révén érintett vagyok a témában. Ellenben nem látom, hogy a csángókról bárhol is szólenne a történetük résznél perpillanat.– Blöffmester vita 2008. június 19., 14:53 (CEST)Válasz

Én meg érintett vagyok a témában kolozsvári lévén. Szóval no para! Egy kis türelem, a csángók sem maradnak ki! – Istvánka posta 2008. június 19., 14:56 (CEST)Válasz

75%[szerkesztés]

"a 75%-os küszöb révén elutasította" - milyen 75%?! SyP 2008. június 19., 15:54 (CEST)Válasz

Módosítottam.– Croom vita 2008. június 19., 16:07 (CEST)Válasz

Tegyél hozzá forrást is kérlek! Kényes téma! – Istvánka posta 2008. június 19., 16:08 (CEST)Válasz

Erdélyi magyarság[szerkesztés]

Kiszedtem a bekezdést, mert spekuláció! Olyan népcsoport nincs hogy erdélyi magyarság, a magyar az magyar, attól függetlenül hogy éppen kolozsvári vagy pesti. Az erdélyi magyarok történetét külön fejezet tárgyalja! – Istvánka posta 2008. június 19., 16:04 (CEST)Válasz

Rendben, de néhány dolgot átrakok a későbbiekre vonatkozólag.– Croom vita 2008. június 19., 16:08 (CEST)Válasz

Kedves Istvánka, Az "erdélyi magyar"-dolog azért nem olyan egyszerű, mint ahogy írod. Persze szó nincs arról, hogy az erdélyi magyar ne lenne ugyanolyan értékű magyar, mint a pesti vagy bármelyik, de hogy nincsenek specifikumai az erdélyi magyarságnak, az egész egyszerűen nem igaz. Vannak és mindig is voltak! És ezeket nem elmosogatni kellene (valami komplexusos kisebbségi érzületből vagy bizonyítási kényszerből fakadóan), hanem felvállalni, sőt, adott esetben büszkének lenni rá (én erdélyi magyarként az vagyok). Engedd meg, hogy az általad vázolt fekete-fehér képet árnyaljam néhány szempont mentén (nyelvészeti, történelmi, vallási, stb.):

  • Nyelvészeti szempontok:

1. Valahol meg kellene említeni, hogy létezik egy úgynevezett erdélyi REGIONÁLIS KÖZNYELV például. Ez egy olyan köznyelv, ami félig-meddig sztenderdizálódott. NEM TÁJSZÓLÁS, NEM NYELVJÁRÁS, hanem egy Erdély-szintű irodalmi nyelvváltozat! Ennek megvannak a nyelvtörténeti gyökerei (az önálló erdélyi fejedelemségtől a különálló erdélyi tartományon át a Trianon óta kialakult helyzetig), kialakulását segítették a saját intézmények, az erdélyi sajtó (amely évtizedek alatt "szentesítette" ezt a regionális köznyelvet), stb. Mindenesetre kialakult egy olyan sztenderdizált nyelvváltozat, amit irodalmi nyelvként fogadnak el Aradtól Sepsiszentgyörgyig, Szatmártól Brassóig mindenütt (és ez bizony különbözik a "nagy" általános sztenderdtől egy-két ponton). Elég a legismertebb példát felhoznom erre: Ha Erdélyben azt mondom, hogy "tészta", az alatt mindenütt Erdélyben süteményt értenek! Ha pedig azt mondom, "laska", ez alatt mindenütt azt értik, amit Magyarországon tésztának neveznek! És ezt nem egyes nyelvjárások használják így (pl. a székely, a mezőségi, stb.), hanem a teljes erdélyi regionális köznyelv, beleértve a sajtótermékeket, vagy akár tudományos munkákat is. 2. Igaz ez bizonyos átvételekre is. Az erdélyi regionális köznyelvben már eléggé meghonosodott kifejezés (még sajtóban is találkozhatsz vele) például a blokk (tömbház jelentéssel). Ezt a szót Magyarországon is használják, de nem tömbházakra értve. A tömbházra ők egy másik idegen eredetű átvételt használnak (semmivel sem magyarabb szót): a panelt. 3. Erdélyben két- vagy többnyelvű környezetben élnek az emberek (nem csak Trianon óta).

  • Szaknyelv, hivatalos nyelv:

1. Erdélyben (nem utolsó sorban neves erdélyi magyar nyelvészeknek köszönhetően) különbözik a hivatalos nyelv terminológiája a magyarországitól. Mint magad is tudod nyilván, a magyar nyelv regionális hivatalos nyelv azokon a településeken, ahol a lakosság aránya húsz százalék fölötti (itt az adminisztrációban is használható). Ehhez persze szakterminusok is kellenek, amiket jórészt erdélyi nyelvészek dolgoztak ki, és különböznek a magyarországiaktól, aminek két oka van: - A román adminisztratív és közigazgatási rendszer francia mintára épül, míg a magyar német mintára, így a municípiumnak náluk ugyanúgy nincs megfelelője mint nálunk a megyei jogú városnak (azok tehát, akik a két terminust egyenértékűnek fordítják, torzítanak), Magyarországon nincs "prefektúra" sem (és még egy rakás dolog). - A másik ok, hogy erdélyi nyelvészek egy csoportja a magyarországi adminisztratív és közigazgatási terminológiákat értelmetlenül túlbonyolítónak ítélte, és helyettük érthetőbb, egyszerűbb, de azonos jelentésű magyar terminusokat javasolt.

  • Történelmi szempontok:

Erdély a történelem során szinte mindig elkülönült Magyarországtól többé-kevésbé (ellentétben a Felvidékkel vagy más leszakított részekkel, amelyek történelmileg nem különültek el hagyományosan): 1. A magyar államalapítástól kezdődően hozzátartozott a magyar államhoz, de el is különült (afféle autonómiaként). Eleinte az erdélyi gyulák uralták (Sarolt fejedelemasszony is egy erdélyi gyula lánya volt, ugyebár). 2. Később vajdaság lett (az erdélyi vajdák uralma alatt), persze a magyar korona részeként. 3. A török hódoltság alatt önálló országgá vált, az erdélyi fejedelmek vezetésével (ekkor nyerte el a magyarországitól eltérő, protestáns jellegét is), saját rendi országgyűléssel, választott fejedelmekkel, vallásbékével, stb. 4. A Habsburg birodalomhoz való hozzácsatolás idején is tiszteletben tartották ezt az elkülönülő jelleget, és önálló tartományként csatolták a császársághoz (Magyarország tartománnyal egyenrangú régió volt, saját kormányzóval). 5. Erdély autonómiáját mindössze 51 évre vesztette el a magyar államon belül (amikor is a kiegyezés során érvényre juttatták a márciusi ifjak követelését, a teljes "únió"-t Erdéllyel)!!! Tartott ez 1867-től 1918-ig. Soha korábban (és később sem) Erdély nem volt teljesen integrált része a magyar államnak, nem volt teljesen beolvasztva közigazgatásilag, folyamatosan élvezett némi autonómiát!!! Érdemes azt is megjegyezni, hogy a totális uniót bizony élesen ellenezte az erdélyi értelmiség és nemesség egy jelentős része (transzilvanizmus)... A transzilvanista nemesek és értelmiségiek Erdély különállóságát hangoztatták, és bizony a magyar államon belül is autonómiát szerettek volna (a "kelet Svájca"-koncepció is ide nyúlik vissza, pedig hol volt még Trianon akkor?!). 6. Trianon után Erdélyt Romániához csatolták ugyebár (sajnos a különállását, történelmi autonómiáját a románok még kevésbé tartották tiszteletben, de hát ezt a történetet már ismerjük). A székelyek és a magyar állam (főként egyes uralkodók) időnkénti szembenállásáról, viszályairól külön oldalakat lehetne írni (ebbe most bele sem bocsátkoznék). Ezek a történelmi előzmények bizony hatottak az erdélyi magyarságra, és sokmindenben a magyarországitól elkülönbözővé tették az erdélyi magyar közösséget.

  • Vallási és kulturális szempontok:

- Meg kell jegyezni, hogy Erdély vallási-kulturális jellegénél fogva is erősen elkülönbözött Magyarországtól. Már a kezdeteknél is így volt ez: amikor Budán már a nyugati kereszténység mellett törtek lándzsát, akkor az erdélyi urak (a gyulával az élen) még erősen a bizánci rítus felé kacsintgattak. - Később ugyancsak Erdély vs. Magyar királyság vonalon alakult ki a katolikus-protestáns ellentét. Míg a magyar királyság (Habsburg vezzetéssel) katolikus ország volt, Erdélyben elsöprő többségben voltak a protestánsok. Meg kell jegyezni, hogy a fejedelmeket is protestáns templomokban avatták (még a katolikus Rákóczit is a református vártemplomban avatták fejedelemmé!!!). Hagyományosan Erdély (és a Partium, a Tiszáig) protestáns többségű volt, míg a Tiszától nyugatra a katolicizmus az úr. Csak halkan jegyzem meg, hogy ennek nyomai máig érezhetőek (megjegyzendő, hogy Erdélyben ma is protestáns többség van: a reformátusok önmagukban a magyarság szinte felét teszik ki, az unitáriusokkal, evangélikusokkal együtt a többséget a protestánsok alkotják). Jelentős különbséget jelent ez pl. a Szent István-kultusz terén: Míg Magyarországon ez meghatározó (a legnagyobb állami ünnep is augusztus huszadika), addig Erdélyben szinte nem volt hagyománya, leszámítva a katolikus közösségeket. A rendszerváltás óta itt is egyre inkább "divatba jön", de korábban a többséget jelentő protestáns közösségek nem ünnepelték (!). Az minden esetre tény, hogy Erdélyben máig március 15-e "A nemzeti ünnep".

Lehetne itt még politikai, politikatörténeti, társadalmi és gazdasági szempontokat is felhozni, de ezek részint nyilvánvalóak, részint most itt nincs hely és idő belemenni.

Ezek mind nagyon fontos szempontok egyébként. Még a vallási is az (olyan népek, mint pl. a szerb és a horvát, csupán a vallás miatt különültek el, a közös nyelv ellenére!), nem beszélve a többiről.

Félre ne érts, ezzel nem azt akarom mondani, hogy az erdélyi magyarság és az anyaországi között akkora különbség lenne, mint pl. a szerbek és horvátok közt (Isten őrizz!), de még akkora sincs, mint a francia és a belgiumi vagy svájci francia között (frankofon népek). De az a sarkos állításod, miszerint mindez "spekuláció! Olyan népcsoport nincs hogy erdélyi magyarság, a magyar az magyar, attól függetlenül hogy éppen kolozsvári vagy pesti.", enyhén szólva is árnyalandó. Éppen hogy van ilyen népcsoport (nem különálló nép, hanem népcsoport a magyarságon belül). Legalábbis árnyalni kellene az ilyen, inkább magánvéleménynek vagy emocionális kötődésből fakadó személyes hitvallásnak nevezhető sarkításokat. Személyes vonzalma, identitástudata persze ettől még mindenkinek lehet (nekem is van egyébként, és abban egy meghatározó elem az erdélyiség), de ezt szerkesztéskor le kell vetkőznünk. Üdvözlettel, – Iegeb vita 2010. október 6., 19:10 (CEST)Válasz

Szerintem az erdélyi protestáns szembenállására való hivatkozás az utóbbi évszázadokban jobban igaz, de még akkor sem teljesen. Ha megnézed ezt A_reform.C3.A1ci.C3.B3_kezdete, akkor a 16. századi királyi Magyarországon is a református hit volt a domináns, amit az ellenreformációban szorítottak vissza javarészt erőszakos eszközökkel. És ugyanígy Erdélyben még ezekben az időkben is a lakosság jelentős kisebbsége katolikus volt.92.249.160.223 (vita) 2010. december 10., 16:32 (CET)Válasz

Magyar népesség száma[szerkesztés]

Azonban vannak, akik sokkal magasabbra teszik ezt a számot.[1]

ezt kiszedem, mert részletesen lesz leírva a probléma a demográfiai résznél. A gond ott van, hogy a kommunista időkben nagyon manipulálták az eredményeket, minek következtében a '90-es évek elején rengeteg népességi, saccolt adat/tanulmány került elő. Két népszámlás után azonban már pontosabb adatok leszűrhetők, ezért ma ez a kijelentés szintén spekuláció. Ezelőtt tíz évvel akár korrekt i s lehetett volna. – Istvánka posta 2008. június 19., 16:12 (CEST)Válasz

És Te honnan tudod, hogy ma nem csalnak? :) Egyébként csak egy táblázat van a demográfiai részben.– Blöffmester vita 2008. június 19., 16:24 (CEST)Válasz

Kicsi szivem! Neked nyű van a seggedben, hogy nem vagy képes kivárni a cikk végleges formáját! Egyébként meg olvass utána ;). Rengeteg tanulmány létezik erről! – Istvánka posta 2008. június 19., 16:27 (CEST)Válasz

Én egyetlen Istvánkám, mielőtt blokkoltatod magad figyelmeztetnélek, hogy az adminbit se megoldás mindenre. Másként: Te folyamatosan blöffölsz, hogy helyreállítgasd a saját POV véleményed. Már 2-3 órája csitítasz, hogy várjak, majd Te megcsinálod, de ezalatt nem telt el más, mint, hogy a (kétes valóságtartalmú) román népszámlálási adatokat, meg nem túl nagy jelentőségi táblázatokat és egy-két keretszöveget beraktál ahelyett, hogy lényegi dolgot mutattál volna. Eközben minden forrással alátámasztott neked nem tetsző egyéb feltételezést kiszedtél. Viselkedéseden nem csodálkozom, Te valószínűleg Trianont is így tanultad: 1918. december 1-jén több mint 100 ezer ember gyűlt össze Gyulafehérváron. Itt forró lelkesedéstől áthatva az erdélyiek a Romániával az anyaországgal való egyesülés mellett döntöttek. Így vát teljessé a román állam politikai egysége.A Gyulafehérvári Gyűlés az egyesült Románia poltikai rendszerének demokratizálását, földreformot, általános választójogot, az együtt élő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását követelte. Az erdélyi románok felszabadulása és egyesülése Romániával a csehek, lengyelek, a szerbek, és a többi délszláv nép, valamint a magyarok felszabadulásával egyidejűleg következett be. - Egy erdélyi magyar tankönyvet idéztem.
Ezért nem haragszom rád, de szívesen kölcsönadnám az én tankönyvemet ;)– Blöffmester vita 2008. június 19., 16:48 (CEST)Válasz

Várom a te építő bejegyzéseidet, már ha ennyire nagyrabecsülöd a törikönyvedet, hadd lám, vitalapbetyárkodáson kívül képes vagy-e másra is! – Istvánka posta 2008. június 19., 17:40 (CEST)Válasz

Hiányzó részek[szerkesztés]

Mivel a következő napokban nem leszek wikiközelben vagy csak futólag, ide írom, hogy miről kéne még említést tenni a cikkben (talán valaki kedvet kap a bővítéshez).

  • Márton Áron
  • Dobai-per
  • Szoboszlay-per
  • Luka László pénzügyminisztersége
  • A Bolyai Egyetem ügye
  • A bolyais tanárok perei
  • Dávid Gyula és Páskándy Géza perei
  • Kállay Gyula romániai látogatása
  • Az 1958-as román-magyar focimeccsen kitört verekedés
  • EMISZ
  • romániai magyar rádióadók
  • 56-os forradalom

Egyelőre ennyi, a cikk írásának előrehaladtával ez a lista is bővülni fog.– Istvánka posta 2008. június 20., 08:35 (CEST)Válasz

Magyarok száma[szerkesztés]

Egyesek azonban sokkal többre teszik a magyarok számát Románia területén, mivel a népszámlálásokon feltehetően csalnak, ugyanis a román államnak nem érdeke több magyar kimutatása a statisztikákban[2]. Az EU által kiadott Handbuch Europäischer Volsgruppen 2,5 millió romániai magyarról számolt be. Továbbá külön számolják a csángókat a magyaroktól, ami még csökkenti a létszámot[3].

Ez spekuláció:

  • 1. Wass Albertre ne alapozzunk, ő író volt és nem demográfiai kutató, ő '98-ban meghalt ugyebár
Meghalt, az nem érv. A Népirtás Erdélyben pedig egy gyűktemény (újságok cikkeiből, kongresszusi jegyzőkönyvekből, tanúvallomásokból, levelekből, stb.). Nem kell leszólni.– Croom vita 2008. június 20., 09:31 (CEST)Válasz
  • 2. ha megnézzük az elmúlt 100 év népességi statisztikáit akkor látni fogjuk, hogy a magyarság száma Erdélyben még csak meg sem közelítette a 2 milliót (és ezt nem csak a román népszámlálási adatok támasztják alá)
Az elmúlt száz év statisztikáit Románia készítette, egy általa frissen megszerzett területről...– Croom vita 2008. június 20., 09:31 (CEST)Válasz
  • 3. namármost ha a magyar lakosság ma 2,5 millió lenne, azt jelentené, hogy Románia lakosságának 11,20%-a magyar kéne legyen, ami vissza kéne tükröződjön mondjuk a politikai választások esetében is, ami nem áll fenn a 6% viszont igen
Nem mennek el szavazni, nem érdekli őket, független jelöltre szavaz, átszavaz, stb.– Croom vita 2008. június 20., 09:31 (CEST)Válasz
  • 4. a 2002-es népszámlálási adatok szerint 1370 ember vallotta magát csángónak, valódi számuk a 62 ezer csak becslés, mivel a székelyeket nem tartják külön népcsoportnak ezért számuk szintén becslés, a magukat.

1370 ember vallotta magát csángónak Ezért mondom, hogy nem megbízhatóak a román népszámlálási adatok.– Croom vita 2008. június 20., 09:31 (CEST)Válasz

  • 5. vannak hivatalos statisztikák és maradjunk meg a józan ész mellett, ne variáljunk és dobálózzunk a számokkal
A hivatalos statisztikáikra nem lehet adni, mert az ő érdekeik szerint készül.– Croom vita 2008. június 20., 09:31 (CEST)Válasz

Üdv– Istvánka posta 2008. június 20., 09:19 (CEST)Válasz

Itt az idő, hogy túllépjünk a Wass Albert nevével fémjelzett nemzetvédő retorikán és összeesküvés elméleteken. Ez 20. évvel ezelőtt még elfogadható lett volna, de ma már max megmosolyogtatja az olvasót. Mivel te is jártál Erdélyben gondolom tapasztaltad, hogy a realitás kicsit más! – Istvánka posta 2008. június 20., 09:27 (CEST)Válasz

Nagyon tévedsz, az elmúlt 100 évben nem csak román statisztikák készültek, vagy talán elfeledkeztél Észak-Erdélyről. Másrészt: napjainkba mi haszna lenne a román kormánynak a választási eredmények mehamisításával? Csak spekuláció, politikai retorika, népbutítás, amit a nagy Wass Albert fanok kérdezés nélkül bevesznek, annélkül, hogy tudnák miről is van szó. – Istvánka posta 2008. június 20., 09:34 (CEST)Válasz

Erdély magyar népessége 1870–1995 között
Időszak Összlakosság Magyarok aránya
1712-1713 ? 47%
1720 ? 37,2%
1786 1 664 545 29,4%
1850 1 823 222< 26,8%
1869 4 224 436 25%
1880 4 032 851 26%
1890 4 429 564 27,1%
1900 4 840 722 29,5%
1910 5 262 495 31,6%
1919 5 259 918 26,5%
1920 5 208 345 25,5%
1930 5 114 214 26,7%
1941 5 548 363 29,5%
1948 5 761 127 25,7%
1956 6 232 312 25,9%
1966 6 736 046 24,2%
1977 7 500 229 22,6%
1992 7 723 313 21%
2002 7 221 733 19,6%

Tessék utánaszámolgatni– Istvánka posta 2008. június 20., 09:37 (CEST)Válasz

További ajánlott irodalom: itt érdemes olvasgatni őket! – Istvánka posta 2008. június 20., 09:47 (CEST)Válasz

Spekuláció? :)[szerkesztés]

Gondolom Istvánka, neked nem mond semmit Satmarescu vagy Fischer-Galati professzor neve. Ők végeztek tüzetesebb tanulmányokat románia magyar népességét illetően. Satmrescu román hivatalnok volt, Amerikába szökött a kommunista diktatúra alatt. Ő 900.000-re becsülte a népszámlálási statisztikákban nem szereplő magyarok számát... Ha ezt az 1992-es eredményekhez hozzáadjuk, akkor 2,5 milliót kapunk, ha a mostaniakhoz. Nem kenyerem az Arvirusa rajongók állítása, de valótlannak tartom, hogy Erdélyt 1 400 000 magyar lakja, továbbá szerintem még senki nem említette, hogy mi van azokkal, akik csak a népszámlálásokon nem akarják, vagy nem merik magukat magyarnak vallani. (És ne mond, hogy nincs ilyen!) Feltűnik még valami a népszámlálási statisztikákból, ami nem bizonyít semmit, de érdemes figyelembe venni. A statisztikák minden városban jóval több románt mutatnak ki, mint ortodoxot, ez is érdekes tény...
Igaz, ha ott élsz neked is kell valami képed legyen. Például bizonyára el tudod dönteni, hogy ha kimész az utcára Kolozsváron, akkor megértik e a magyar szót, mert ha valóban csak 20%-a lenne a városnak magyar, akkor feltehetően (beleszámítva, hogy az ott élő románok egy része tud magyarul) 10-ből 4 ember beszéli csak a nyelvet.– Blöffmester vita 2008. június 20., 09:50 (CEST)Válasz

Namármost! Két fontos és megbízható (legalábbis a magyar szemszögből is megbízhatónak minősített) népszámlálás volt az 1910-es, amely még a Magyar Királyság területén zajlott le és a nemzetiségeket a bevallott nyelv alapján különítette el, míg másik 1930-ban volt, immár Románia területén, melyet Manuila és Gusti híres statisztikusok felügyeltek. 1910-ben 1 660 000 magyar mutattak ki Erdélyben, 1930-ban viszont már csak 1 350 000-en vallották magukat magyaroknak. Ennek okait most ne taglaljuk, de az adat alulmarad az 1910-es 1 600 000-hoz képest. A második háborút követően egészen az 1977-es népszámlálásig mutatóan elmondható, hogy korrekten zajlottak le, felmérték a nemzetiséget és az anyanyelvet is külön. Az 1977-es népszámlálásról pedig köztudott, hogy zavarkeltés, megfélemlítés övezte. Tehát ha mondjuk kicsit matematikailag elkezdünk a számokkal játszani, akkor kb. egy 350 000-es természetes szaporulattal lehet számolni a világháború és 1992 között, amiből ha mondjuk levonjuk a kb 100-150 ezer kivándorlót akkor is csak 200-250 ezres gyarapodással lehet számolni ami messze elmarad a hangoztatott 2-2,5 milliótól. A 2-2,25 millió számot legendák övezik. Ana Pauker román külügyminiszter és élkommunista 1944-ben egyik politikai beszédében állította ezt. Másrészt pedig ott van a statisztikai hivatal fekete dobozában őrzött titkos népszámlálási dokumentum, melyből állítólag kiderül, hogy 2-2,3 magyar él Erdélyben, erre bizonyíték nincs, vagy kurvára jól őrzött titok vagy kamu!

Másrészt természetesen az erdélyi városokban több a román mint az ortodox, mert ugye ott vannak a szintén nagyszámú görög katolikusok (akik ugye románok), velük is kell számolni, őket is üldözték a komcsik. A magyar szó megértéséről: saját tapasztalatom azt mutatja, legalábbis kolozsvári szinten, hogy az őslakos román nemzetiségű kolozsváriak értik a magyar beszédet sőt a németet is, de ne hidd azt, ha kimész a sarokra és kenyeret kérsz magyarul rögtön megértik azt. Az erdélyi románok, legalábbis akik olyan környezetben élnek, ahol sok a magyar megtanultak/megtanulnak alapvető magyar szavakat kifejezéséket, de attól még nem lesznek magyarok.

A csángók számáról pedig ajánlom figyelmedbe Dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár munkásságát, aki kb. 62 000-re teszi a moldvai csángók számát. Vallási alapon megállapítani, hogy valaki csángó-e vagy sem fatális tévedés, hiszen a jászvásári római katolikus egyházmegyének nem csak a Bákó megyei csángók vannak alárendelve, hanem nagyszámú román nemzetiségű római katolikus hívő is, akik ugye történelmi okokra visszavezethetően (Bukovina) vették fel ezt a vallást. Üdv– Istvánka posta 2008. június 20., 10:15 (CEST)Válasz

A spekuláció kapcsán: jó lenne letisztázni, hogy akkor a romániai magyarságról író cikkben mit is tekintünk forrásmunkáknak? Írunk egy szóbeszéd és Wass Albert műveiből inspirált népmesét, vagy megmaradunk a polkorrekt létező adatoknál (történelmi feljegyzések, statisztikák, stb.)???. Jó lenne ezt minél hamarabb letisztázni, a közösség döntse el mire kiváncsi. Tudok ám hőzöngő szöveget is írni, ha ez a kívánság, egyéni érdekes sztorykkal, meg nagyanyáim háborús élményeivel, szüleim kommunista történeteivel megspékelve! – Istvánka posta 2008. június 20., 10:32 (CEST)Válasz

Zum bei Spiel, ha megírod a vitalapomra a hőzöngő szöveget, mert ez a kívánság, egyéni érdekes sztorykkal, meg nagyanyáim háborús élményeivel, szüleim kommunista történeteivel megspékelve, akkor azt megköszönném, mivel mostmár felkeltette érdeklődésemet. Azonban nyílván való, hogy a szócikkben be kell mutatni a magyar állításokat is, ha van rá megfelelő forrás. Továbbá most nézem, hogy a Varga e. Árpáddal készített riportból kihagytál fontos részeket ezen népszámlálások kritikáriról ugyebár, ami kissé hamisításnak tűnik...– Blöffmester vita 2008. június 20., 10:58 (CEST)Válasz

Ezenkívül most látom, hogy például Temesvár népszámlálási statisztikáját nézve még a görög katolikusokat is román nemzetiségűnek számítva is közel 18.000 fős különbség van a románok lélekszáma és a ortodox + görög katolikus vallásúak között...– Blöffmester vita 2008. június 20., 11:02 (CEST)Válasz

Most éppen nincs rá lehetőségem utánajárni a Vargás interjúnak, hétvégén sem mivel nem leszek wikiközelben. Amit ide leírtam azt emlékezetből írtam nagyjából, lehet, hogy tévedek ezt elismerem, de köszönöm, hogy egyből hamisítással vádolsz. Nézd, én nem akarom elvenni a nemzrad nagymagyarok kenyerét ezért inkább leszállok a témáról, mert látom, hogy csak kötözködés megy itt, mert részedről eddig egy értelmes választ nem kaptam, hozzájárulásod a szócikkben nullával egyenlő. Megengedem neked, hogy írd újra Temesvár nemzetiségi és vallási térképét– Istvánka posta 2008. június 20., 11:37 (CEST)Válasz

Mellébeszélés, mert nem téged, hanem a forrásodat vádoltam hamisítással, mivel azt gondoltam, hogy valahol a riport vágott anyagát találtad meg. Ha emlékezetből írtad, akkor semmi baj. Nézd át alaposabban. Továbbá ha leszállsz a témáról az a Te döntésed, ne mond sehol, hogy miattam csináltad, semmi közöm hozzá. Még annyi, hogy ha úgy érzed értelmes választ nem kaptál, akkor komoly gondjaid lehetnek a szövegértelmezéssel...
Forrással feltűntetett szöveget szó nélkül kivágni pedig nem oké. A javaslatom az lett volna az ügyben, hogy ne a bevezetőben, hanem a demográfia résznél jelenjen meg a Wass Albert idézet. Szerintem korrekt is lenne. A nemzrad nagymagyarok kenyerét meg azért nem veszed el, mert nem tudod tőlük elvenni, ahogy senkitől sem. Aki igazat állít, az talál rá forrást, aki meg nem, annak egy idő után úgyis fel kell adnia, legyen bármilyen beállítottságú.– Blöffmester vita 2008. június 20., 11:53 (CEST)Válasz

Az igazság fogalma nagyon relatív, főleg itt a wikipédián, ahol akár kamu forrás alapján is lehet kanonizálni tényeket. Ebbe az egész történetbe azért szálltam be, mert valaki bődületes definíciókkal tömködte tele, meg Wass Alberttel. Nem mondom, hogy Wass Albertet felejtsük el, csak lássuk be, nem ő az irányadó ilyen kérdésekben. Most már a cikknek van valamicske tartalma, és meghagyom másoknak, hogy fejezzék be, tekintsd úgy, mint keretszöveget. Régen megmondtam, hogy a politikába nem keveredek bele, Isten tudja egyáltalán miért szóltam hozzá ehhez a cikkhez. Szóval további jó szerkesztést hozzá! – Istvánka posta 2008. június 20., 11:58 (CEST)Válasz

Wass (magyar), Satmarescu (román) és Fischer-Galati (amerikai) együtt már nem nevezhető elfogultnak semmiképp, mégha Wass egymaga nem is mértékadó. A román népszámlálási statisztikák, pedig egészen biztosan alulbecsülik a magyarok számát, ez meg tény, amit ha nem akarsz nem fogadsz el, de attól még így van. Arra meg, hogy az egész történetbe azért szálltam be, mert valaki bődületes definíciókkal tömködte tele, meg Wass Alberttel csak annyit tudok mondani, hogy a cikk indítója volt az, aki mint a vitalapján kiderül kérésre kezdte el a szócikk megírását. Ha annyira fontos lenne neked a cikk már rég nekiláttál volna magadtól, kolozsváriként illett is volna, de ez mostmár mindegy...
Az igazság fogalma nagyon relatív, főleg itt a wikipédián - na ez meg aztán végképp nem igaz. A forrásokról is el lehet dönteni, hogy megbízhatóak e, vagy sem.
Blöffmester vita 2008. június 20., 12:18 (CEST)Válasz

Igen, mindegy! – Istvánka posta 2008. június 20., 12:22 (CEST)Válasz

Híres romániai magyarok[szerkesztés]

Szerintem ebben a fejezetben felsorolás helyett csak meg kellene hivatkozni a megfelelő kategóriát (Kategória:Romániai magyarok). A teljes lista tönkretenné a cikket, a válogatás pedig óhatatlanul szubjektív (pl. miért csak írók vannak benne? miért híresebb Wass Albert mint Benedek Elek vagy Kós Károly? Cseres Tibor a tevékeny korszakát tekintve nem igazán romániai, miért nincs benne Márton Áron stb.) és csak végeláthatatlan vitákhoz vezet. – Hkoala 2008. június 20., 18:39 (CEST)Válasz

Szerintem külön listát kéne csinálni nekik, vagy a kategóriát belinkelni! – Istvánka posta 2008. június 21., 13:03 (CEST)Válasz

Romániai magyarok listája a meglévő cikkek alapján létrehoztam a listát. Szabad a gazda lehet bővíteni :-)Istvánka posta 2008. június 23., 11:32 (CEST)Válasz

  1. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. Wass Albert:Népirtás Erdélyben. Kráter Műhely Egyesület, Pomáz 2006., 14.old., ISBN 963 7329 89 7
  3. http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=9&id=17