Vita:Gustav Mahler

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 2001:4C4C:1558:6200:885B:A26:89C3:69B9 6 hónappal ezelőtt a(z) A híres postakürtszóló témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (teljes besorolás)
Komolyzenei témájú szócikkek (teljes besorolás)
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (teljes besorolás)

Hamburgi kolerajárvány[szerkesztés]

1892-ben.

Mahler és Zichy konfliktusa[szerkesztés]

A szócikk legelején levő felhívást követve („Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat”) forrásokat kerestem a Budapest szakaszbeli Zichy-Mahler konfliktushoz – és az Arcanum adatbázisban igen sokat találtam is. Ezek a szócikk állításait nem támasztják alá, sőt egészen más képet festenek. Főképp azért, mert az események szócikkbeli sorrendje, s így az ok / okozati viszony teljesen hamis. Továbbá megtaláltam a konfliktus leírásának közvetlen forrását is: Jonathan Carr könyvének[1] 51-57 oldalain, ahonnan a szócikk szerzője szóról-szóra átmásolt.

Jonathan Carr, újságíró és Mahler-rajongó, Zichyt fanatikus nacionalistának és antiszemitának (ezt a szócikk írója átvette), Mahlert pedig egy nyereség maximalizálásra törekvő taktikusnak állítja be - aki már jóval Zichy intendánssága előtt el akart menni, s Zichy beiktatását csak azért várta meg, hogy Budapesten kilépését, Hamburgban pedig belépését maximálisan megfizettesse (ez kimaradt a szócikkből). Én Zichy „antiszemitizmusáról” mindössze a következőt találtam: „Zichy Géza egész életében, gondolkozásában, cselekedeteiben oly távol állott az antiszemitizmustól, mint a budapesti főrabbi.[2]

Carr egyetlen egy állításához sem ad forráshivatkozást, s könyve ezért legfeljebb csak népszerűsítő életregénynek minősíthető; de az általa levezetett eseménylánc logikája meggyőző és összeegyeztethető a korabeli sajtó beszámolóival. Mivel a Mahler szócikk kiemelt fontosságú és gyakran látogatott, változtatások "sokakat érzékenyen érinthetnek"; jobbnak láttam hozzászólások reményében itt összefoglalni észrevételeimet, mielőtt belenyúlnék a szócikkbe, hogy ott a konfliktust max. 3-4 mondatban letárgyaljam.(az alábbiakban kiemelések tőlem):

Szócikk - Budapest szakasz vége (2020-12-16) Korabeli sajtó (valamint Jonathan Carr)
Amikor 1891-ben Zichy Géza lett az Operaház intendánsa, Mahler hosszú szerződése ellenére titokban állás után nézett, mivel nem volt jó véleménnyel a grófról. Mahler már jóval Zichy intendánssága előtt megkezdte távozásának előkészítését. Az 1888 január 5-én kinevezett kormánybiztos, Benitzky Ferenc[3], Hubay Jenő javaslatára[4] szerződtette őt, miután a kiszemelt jelöltek egyike sem vállalta a posztot. Október 11-én mutatta be őt az Opera tagjainak[5]. Az Operaház vezetésében minden beavatkozási jogáról lemondott Mahler javára, s amíg hivatalában volt, Mahlert minden támadás, kritika ellen messzemenően védelmezett[6]. Ez nem mindig lehetett sikeres, mert Mahler 1890 Januar 1-én szeptemberi hatállyal felmondott[7].

1890-ben Benitzky Ferenc poziciója az Operaház pénzügyi válsága miatt annyira megrendült, hogy leváltása is szóba került[8]. Zichy Géza neve nem volt a kiszemelt utódok listáján.. Benitzky Ferencet 1890 október 16-tal Pestmegye föispánjává nevezték ki[9] úgy, hogy intendánsi tevékenységét utódja hivatalba lépéséig ellátja[10] . Mahler pár nappal később hirtelen elutazott - új állását véglegesíteni[11]. Az angol wiki szerint Mahler 1891. január 15-én aláírta Hamburgi szerződését. Zichy, akinek intendánsi kinevezését gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1891 Január 15-én kérelmezte, s Ferencz József 1891 Január 22-én jóváhagyta[12], 1891 február 1-gyel foglalta el hivatalát[13] és Mahler 1891 március 14-én távozott. Ez a kb 6 hét nem lett volna elegendő se egy nagy horderejű konfliktushelyzet kialakulásához, se egy sikeres álláskeresésehez. Hamburgi első fellépése 1891.03.29-én volt éspedig a Tannhäuserrel [14] .

Nem tett jót a köztük lévő viszonynak, hogy Mahler több alkalommal nyilatkozta, miszerint nem kellene mindent – köztük a Wagner-operákat is – magyarul énekelni. Elutasította a „bábeli” előadásokat is, ahol minden szólista azon a nyelven énekelt, amelyiken legjobban tudta a darabot. Néhány újságíró, kritikus ezt a magyar nyelv elleni támadásnak tartotta. Máhler 1888-as szerződésében vállalta az operák magyar nyelvű előadását valamint azt is, hogy ő is megtanul magyarul[15] .

A magyar nyelvű előadást a Szabályrendelet általános intézkedések 3. §-ában ki is mondja[16]

A „bábeli” előadásokat a korabeli lapok kifogásolták és gúnyolták[17], elutasításukat senki sem kifogásolta.

Zichy intendánsi kinevezése után Mahler hatáskörét megnyirbálta, támadta műsorválasztását, és beleszólt művészeti kérdésekbe is, Zichy azzal a feltétellel vállalta el az intendánsi tisztséget, hogy megkapja azokat a jogokat, amiket korábbi elődjei gyakoroltak[18], s amelyekről Benitzky lemondott. Ehhez gróf Szapáry Gyula belügyminiszter hozzájárult[19]. Az új Szabályrendelet, amely 1891 február 1-én lépett hatályba, nagyon tartósnak bizonyult, mert jelentéktelen változtatásokkal egészen a II. Világháborúig érvényben maradt[20].
végül már belügyminiszteri felfüggesztéssel fenyegette. Nem Zichy, hanem a belügyminiszter fenyegette meg fegyelmi elbocsátással Mahlert.[21][22]
De 25 000 forintot ígért, ha Mahler lemond, ami 1891. március 14-én megtörtént, hiszen már zsebében volt az új szerződés. Zichy közvetített Mahler és a belügyminiszter között, aki egyáltalán nem akart Mahlernek végkielégítést adni. Ennek eredményeképp Mahler 10 évre szóló szerződésének idő előtti felbontásáért 20000 Forint végkielégítést +5000 Forint nyugdíjjárulék visszafizetést kapott[23] .
Nyilatkozatban búcsúzott munkatársaitól és a budapesti közönségtől, mert az Operaházból kitiltották. Nem tiltották ki. Zichy ahhoz nem járult hozzá, hogy Mahler búcsúelőadást tartson az operaházban. Az úságok viszont szóról szóra leközölték búcsúlevelét, amely így sokkal több embert ért el, mindha annak tartalmát az operaház szinpadán elmondta volna[24].

Az Operaház tagjai ajándékkal búcsúztak Mahlertől[25].

A lemondását követő első előadáson rendőröknek kellett rendet teremteni, mert a nézők kiabálva Mahlert követelték vissza.“ Nem stimmel. Március 14-én és 15-én a VIORA ballet került előadásra és semmi rendbontás nem történt[26] . Carr szerint egy Lohengrin előadásán tört ki a botrány. A március 4-i Lohengrinen két kórustag betegségre hivatkozva nem énekelt, az orvosi igazolást Mahler nem fogadta el és felelősségre vonta őket. Ennek során vita keletkezett, ami elfajult[27] . A március 16-i Lohengrin során a karmesterként visszatért Erkel Sándort ovációval fogadók és a Mahler pártiak között valóban konfliktusra került sor[28] , de semmilyen rendőrségi beavatkozásról nem írtak a lapok.

Viszont 1891 szeptember 16-án valóban volt egy botrányos Lohengrin előadás, amire Carr leírása ráillik, mert a rendőrségnek kellett rendet teremtenie; de ez Párizsban törént és se Zichyhez, se Mahlerhez nem volt köze[29] .

A 20. század végéről találtam néhány újságcikket, amelyek

  • elsősorban az események megváltoztatott sorrendje, s így az ok / okozati viszony felfordítása miatt - összhangba hozhatók a szócikk tartalmával, de mivel forrásukat nem nevezik meg, nem teszik hitelesebbé sem azt, sem saját magukat. (Az belátható, hogy forráskutatás / -elemzés egy napilap rövid cikkéhez még a mai digitális világban is feleslegesen nagy idő- és energiapazarlás volna.)
  • Másik nagy hibájuk, hogy a történelmi személyről szentképet készítenek illetve vaskosan retusálnak - ez jellemző a népszerűsítő életrajzi regényekre is -;
  • továbbá, hogy a történtek óta eltelt idő (évek / évtizedek / évszázadok) fejleményeinek utólagos ismeretében (esetünkben Mahler poszthumusz glóriájának visszfényében) mondanak utókorbeli sablonszövegekkel teli itéletet az akkori eseményekről és szereplőkről[30] [31] [32] [33] [34] . Az 1880-as évek Mahlerje nem azonos a 20.század végi Mahler imázzsal. Művei, amikért az utókor becsben tartja, jóval Budapest után keletkeztek.

Az Arcanumból még hiányoznak a korabeli német nyelvű újságok mint pl. Pester Lloyd, Neues Pester Journal. Úgyszintén hiányoznak a Zenelap 1887, 1888 és 1889-es évjáratai. A pontos tényfeltáráshoz szükségesek lennének az Operaház illetve a Belügyminisztérium irattárából az 1887 és 1891 között keletkezett idevágó dokumentumok – de ezek a II Világháborúban az Országos Levéltár leégésekor kevés kivétellel megsemmisültek.– Farafince vita 2020. december 30., 15:43 (CET)Válasz

@Farafince: amennyire a forrásokhoz való hozzáférhetőség engedte, átnéztem őket, illetve elolvastam a módosításaidat. A vitalapomon már utaltam rá, és most ismét kihangsúlyozom, hogy a tények feltárása, az elsődleges források értelmezése Wikipédia-szerkesztőként nem a te dolgod. Ha tévesek is azok a források, amelyek arról szólnak, hogy Mahlert Zichy üldözte el, nem hívhatod ezt legendának önkényesen, és nem állíthatsz szembe elsődleges forrásokat, néhány korabeli újágcikket zenetörténészi munkákkal a saját értelmezésed szerint. Ezzel még véletlenül sem azt szeretném mondani, hogy nem a te véleményed áll közelebb az igazsághoz, de valószínűleg sokkal összetettebb ez a folyamat, minthogy néhány újságcikk és levél alapján egyszerűen megbélyegezzük a másik álláspontot a cikk szövegében. Ennél még az is jobb, ha nem írunk róla, de legalábbis nem így. – Regasterios vita 2021. február 21., 11:41 (CET)Válasz

Köszönöm, hogy időt szántál problémámra, főképp annak elegáns megoldására. ("Weniger ist mehr" - mondják mifelénk.) Nem tudom eléggé dijazni magamat, hogy hozzád fordultam tanácsért; mert a tények tények maradtak, az új szöveg senkit nem fog irritálni vagy provokálni. Ami a "zenetörténészi munkákat" illeti: azok, amelyekben olyasmi áll, hogy "S miközben egy főúri dilettánsban keresik a megváltót, készek kitessékelni az országból Mahlert, a zene igazi felkent apostolát." [Németh 1984, 130 o.], vagy Beniczky politikai lejáratását illetöen "A háttérben állítólag az intendatúrára pályázó Zichy intrikált" [Tallián 1984, 83 o.]; nem tekinthetők se tudományosnak se történészinek. Alan Walker Liszt-biogáfiájához, Simonyi Károly A fizika kultúrtörténetéhez (ez az én Bibliám) vagy Pukánszkyné A Nemzeti Szinház százéves történetéhez képest Zérók. (Az összehasonlítást Chopin 1831 dec.12-i Wojciechowskinak írt leveléből kölcsönöztem, ahol ő ugyanezt mondta Hillerről, Lisztről és Herzről, miután hallotta Kalkbrennert zongorázni...) Farafince vita 2021. február 21., 14:35 (CET)Válasz
Két kérdésem van (ha még szánnál rám pár percet): 1/régi helyesírású idézetekkel mi a teendő? (Kijavítottad 11:17-kor a Mahler levél avval-ját azzal-ra.) Tudományos munkákban, valamint a német, angol, francia wikikben ilyen javítás nincs megengedve. A német és francia szerkesztők azt javasolták, hogy az idézet elején HTML kommentárban figyelmeztessem a javítani szándékozó szerkesztőt a régies helyesírásra. A németek még azt is megkivánták, hogy ezen túlmenően minden egyes elavulást HTML-beli sic!-ekkel + magyarázattal is jelöljem. (Egy idézetemet tele is siccelték, hogy lássam, hogy kell csinálni.) Az angolok viszont rezzenés nélkül türték Bradford-idézetemet: "So I'm jest gonter show you what I kin do... and what I can't... 'Cause efn I up and tells you I can't do nothin' ..., you liable to think I'm tryin' to Jim Crow you."
2/az angol, német. francia wikikben a formátum paraméterben jelölik, hogy egy web-es hozzáférés ingyenes-e, vagy regisztrálni és/vagy fizetni kell. Én ezt átvettem, s pl. az Arcanumos hivatkozásoknál mindenhol fizetős-t írtam. Mi az elvárás a magyar Wikiben? Köszi. Farafince vita 2021. február 21., 17:09 (CET)Válasz

@Farafince: az első észrevételed jogos, nem vettem észre, hogy idézetről van szó, ezért javítottam. Ami a második észrevételt illeti, tudtommal nincs kialakult gyakorlat nálunk erre. Megbeszélés tárgya lehet a kocsmafalon. Én gyakorlati hasznát nem látom, de fel lehet hozni mellette érveket. – Regasterios vita 2021. február 21., 17:26 (CET)Válasz

Próbaképpen odaraktam egy figyelmeztetést az avval-idézet elejére. Szerinted eléggé figyelemfelhívó? (Normál olvasáskor nem látni, csak forrásszerkesztéskor.) Ha igen, akkor add rá áldásodat (s ezentúl következetesen használni fogom); ha nem, vond vissza. A 2. pontot illetően: inkább hagyjuk és én nem teszem ezt a megkülönböztetést a jövőben. Köszi. Farafince vita 2021. február 21., 18:35 (CET)Válasz

@Farafince: szerintem szükségtelen, én voltam csak figyelmetlen. De persze ha ott van, az sem zavar senkit. – Regasterios vita 2021. február 21., 19:47 (CET)Válasz

Már többen nem vették észre, ill. csak utólag vették észre, hogy régi írásmódról van szó; s ez nekik felesleges túlmunkát okozott. Szerintem egyáltalán nem voltak figyelmetlenek, épp ellenkezőleg. Úgyhogy használni fogom. Persze ez sem bombabiztos módszer, mert vizuális szerkesztés esetén a figyelmeztetés nem látszik. Farafince vita 2021. február 22., 10:36 (CET)– Farafince vita 2021. február 22., 15:00 (CET)Válasz

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Carr, Jonathan: Mahler - A Biography (angol nyelven). Overlook Press, 1998. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  2. Dr Diósy, Béla: Egy öreg kritikus emlékeiböl. Pesti Hírlap, 1927. július 16. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  3. (1888. január 11.) „Az intendáns fölmentése” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. „A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, gróf Keglevich Istvánt a magyar nemzeti színház és operaház intendánsi állásától saját kérelmére fölmentvén, Beniczky Ferenc államtitkárnak a két színház közvetlen vezetésével — államtitkári teendőinek épségben tartása mellett — kormánybiztosi minőségben való megbízását jóváhagyólag tudomásul vettem. Kelt Bécsben, 1888. évi január hó 5-én. Ferencz József, s. k.”  Beniczky eleinte kormánybiztosként, késöbb intendánsként írja alá beadványait
  4. Hubay, Jenő (1934. október 28.). „Gondolatok operaházunk ötvenéves jubileuma után”. Pesti Napló, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  5. (1888. október 11.) „Bemutatás az operaházban (Mahler bemutatkozó beszéde)” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Először is köszönetet mond a kormánybiztosnak a beléje helyzeti bizalomért és ígéri, hogy legjobb tehetsége szerint igyekezni fog a várakozásnak megfelelni. Ezután a művészeti személyzethez fordulva, sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy ezúttal még német nyelven kénytelen hozzájuk szólni; de reményli, hogy mához egy évre, vagy talán valamivel később már anyanyelvükön fog velük érintkezhetni. Ő már nagyobbára ismeri a tagokat, mert hosszabb idő ófa figyelemmel kíséri működésüket és örömmel konstatálja, hogy oly sok kitűnő anyagot talált itt, a menynyiről álmodni sem mert. A kiket hallott, mind olyanok, hogy Németországban bárhol megállnák helyöket. Programmot egyelőre nem ad. Programmja mindössze e három szóból áll: Munka, munka és munka. Igéri, hogy ebben jó példával fog előljárni. De minden munka fűlött (sic!) egy csillag kell, hogy világítson és e csillag legyen a művészi eszmény.” 
  6. Dr Várady, Miklós (1925. február 24.). „Amikor Mahler szanálta az Operát (Beniczky 1891 Február 1-i búcsúbeszéde)” (fizetös). Világ, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Azt hiszem, hogy a magamra vállalt ígéretet, a pénzügyi rendezést, beváltottam, feladatom másik részét, a művészi szempontot illetőleg, pedig az igazgatónak engedtem át a tért".” 
  7. Wellmann, Nóra (1989. december 1.). „Ismeretlen Mahler levelek az Operaházban” (fizetös). Muzsika, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Excellenciás Uram! Ezennel tisztelettel bejelentem, hogy kénytelen vagyok élni azon szerződésben biztosított jogommal, hogy szerződésemet ez év szeptember elsejével felbonthatom. Egyben kijelentem, hogy amennyiben a belügyminiszter úr őexcellenciája az Excellenciás Uramnak benyújtott folyamodványnak helyt ad, kész vagyok felmondásomat visszavonni. Excellenciás Uram alázatos szolgája Gustav Mahler igazgató” 
  8. (1890. október 13.) „Változás az intendánsi állásban” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Képviselői körökben mind határozottabban lép föl a hir, hogy Beniczky Ferenc intendáns az 1891. évi államköltségvetés letárgyalása után megválik jelenlegi állásától és Pestmegye főispánjává fog kineveztetni. Utódául az intendánsi állásban Radvánszky Géza bárót, a kiváló műveltségű főurat emlegetik, a ki azonban — hir szerint — az intendánsság elvállalásához bizonyos föltételeket köt, a melyek hivatva lennének sikeres működését, különösen pedig az opera művészi vezetésére való befolyását biztosítani. Másfelől szóba került mint intendánsjelölt Rakovszky Géza országgyűlési képviselő is, a kit független állása és magas műveltsége, valamint zenei képzettsége főleg az opera szempontjából qualifikálnának az intendánsi állásra.” 
  9. (1890. november 8.) „A képviselőház ülése – Bejelentések” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „ö császári és apostoli királyi felsége f. évi október hó 16-án kelt legfelső elhatározásával Beniczky Ferenc v.b.t. tanácsost, a budapesti magyar nemzeti színház és operaház intendánsi állásától való felmentése mellett Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye és Kecskemét város főispánjává kinevezni méltóztatott.” 
  10. (1890. október 29.) „Az új intendáns” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Biztos forrásból nyert értesülés szerint az intendánsi kérdés megoldottnak tekinthető. Miután a Radvánszky Géza báróval folytatott tárgyalások a báró vonakodása miatt eredményre nem vezettek, a kormány Zichy Géza grófhoz fordult, a ki bizonyos föltételek alatt kész az intendánsi állás elvállalására. Kinevezése azonban csak újév után várható s addig Beniczky Ferenc tovább vezeti a nemzeti színház és az opera ügyeit.” 
  11. (1890. november 5.) „Mahler Gusztáv visszalépése” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  (Hibáinak részletes listájával: brutális bánásmód, kaotikus program, bár 34.000 Frt megtakarítás de művészi deficit)
  12. Pukánszkiyné Kádár, Jolán (1938). „A nemzeti szinház százéves története II kötet”, Budapest, 633-635. o, Kiadó: Magyar Történelmi Társulat.  
  13. (1891. február 2.) „Új intendáns” (fizetös). Zenelap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  14. Kasringer, Rita (1989. november 1.). „Gustav Mahler emléke(k) Budapesten” (fizetös). Muzsika, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  15. (1888. október 2.) „Az opera új igazgatója” (fizetös). Budapesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  16. (1891. február 20.) „A m.kir. operaház szabályrendelete” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „az operában az előadások nyelve a magyar és a törekvéseknek a magyar egy- nyelvüségre kell irányulnia” 
  17. (1888. október 14.) „Opera - (Bemutatás)” (fizetös). Borsszem Jankó, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 31.) „Magyarország polyglott állam lévén, az eddigi öt nyelvű előadások helyébe a nyolcz nyelvű előadások lépnek. Könnyíti e feladatot az a körülmény, hogy azon a színpadon, melyen még az olasz szó is németnek, a tallián is tótnak, a cseh is angolnak, a franczia beszéd is nagykőrösi abrakropogtató magyarságnak hangzik, helye van a volapüknek is, amelyet nyolczadikul szántam a mi zengő Bábelünkbe.” 
  18. (1891. március 15.) „Mahler G. szerződése felbontva” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  19. (1891. február 20.) „A m.kir. operaház szabályrendelete” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „§20: „Az intendáns ... a mennyiben az intézet érdekében szükségesnek látná, a művészeti igazgató javaslata körén kívül — saját felelősségére — szerződéseket köthet". §40:"A művészeti igazgatónak a jelen szabályrendeletben és a színházi törvényekben felsorolt egyes vagy összes jogait a megfelelő okokból és ezek alapján előállott szükség esetén az intendáns saját felelősségére személyesen gyakorolhatja").... Ezen „20. és 40. §-ok intézkedéseitől eltekintve, a művészeti igazgató hatásköre a régebbi maradt.” A gyakori sajtóbotrányok miatt a Szabályrendelet a 155. §-sal bővült: „A m. kir. operaház és a nemzeti színház beléletét, házi ügyeit sem szóval, sem Írásban, vagy épen nyomtatásban a nyilvánosság elé vinni nem szabad. E tilalom megszegése esetén fegyelmi eljárásnak s ez alapon 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbírságnak, esetleg — súlyosabb vétség esetén — elbocsátásnak van helye.” 
  20. Pukánszkiyné Kádár, Jolán (1938). „A nemzeti szinház százéves története II kötet”, Budapest, 362. o, Kiadó: Magyar Történelmi Társulat.  
  21. (1891. február 20.) „Mahler Gusztáv lemondása” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „mielőtt még Zichy Géza gróf az intendánsi állást elfoglalta," Mahler "beadta a minisztériumhoz állásáról való lemondását oly feltétellel, ha 40,000 forint végkielégítést adnak neki.” 
  22. (1891. március 16.) „Jött, ment. (Az eltávolított operaigazgatóról)” (fizetös). Fövárosi Lapok, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  23. (1891. március 28.) „Mahler végkielégítése” (fizetös). Zenelap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  24. (1891. március 15.) „[1]” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Mai nappal visszaléptem a magyar kir. opera művezetői igazgató állásától s visszaruháztam az eddig reám bízott tisztet föllebbvalóim kezébe. Sajnos, nem adatott meg nekem az alkalom, hogy azon helyről, a melyen közel három évig iparkodtam és dolgoztam, elbúcsúzzam Budapest főváros közönségétől, mely törekvéseimet oly annyira előzékenyen méltányolta és a kir. opera személyzetétől, mely híven és buzgón állt oldalam mellett. Megteszem tehát ezen az uton, egybekötve mélyen érzett hálámmal a fővárosi sajtó iránt azon sokoldalú támogatásért és elismerésért, melylyel működésem a sajtónál találkozott. Távozom helyemről azon tudatban, hogy híven és becsületesen tettem meg kötelességemet és azon őszinte óhajjal, hogy a magyar királyi opera virágozzék és gyarapodjék. Tisztelettel Budapest, 1891. március 14. Mahler Gusztáv.”” 
  25. Dr Várady, Miklós (1925. február 24.). „Amikor Mahler szanálta az Operát” (fizetös). Világ, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Apponyi Albert gróf, Michalovich Ödön, Wahrmann Mór, Singer Zsigmond az operai habitüék között gyűjtést indítottak és egy arany vezénylő pálcát, továbbá a következő feliratú ezüstvázát küldöttek utána: ’A zseniális művésznek, Mahler Gusztávnak, budapesti tisztelői.’” 
  26. (1891. március 28.) „Viora előadás” (fizetös). Zenelap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  27. (1891. március 10.) „Szinház, zene, képzomüvészet (Ney krízis)” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.)  
  28. (1891. március 17.) „Szinház, zene, képzomüvészet (Magyar kir. opera)” (fizetös). Pesti Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „opera.) Már napközben beszélték a városban, hogy este az operaszínházban tüntetés lesz, még pádig kettős irányban.” 
  29. (1891. október 1.) „Külföld - Végre valahára” (fizetös). Zenelap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „A demonstracziókból csak az tűnt ki, hogy a csőcselék lármáz s azok kiket betoborzottak a közeli vidékről és kiknek fogalmunk sincs Wagner zene- költöi dalművéről „Lohengrin“-ről. A franczia kormány, a legnagyobb erélylyel és erővel megóvta saját méltóságát és tekintélyét azáltal, hogy az operaház körül összegyűlt tüntetőkkel szemben röviden bánt el.” 
  30. Karpath, Ludwig (1934. június 24.). „Hogyan túrták ki Mahler Gusztávot a budapesti Operaházból?” (fizetös). Pesti Napló, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „„A zenegróf, aki a magyar főnemességhez tartozott, azt hitte magáról, hogy alkalmas az Opera személyes vezetésére és ezért nagy buzgalommal fogott hozzá, hogy az alájarendelt igazgató életét elkeserítse... Az erőszak politikáját követte, melyhez Mahler egyáltalán nem szokott hozzá. Az Opera egy ősi alapszabályát akarta megváltoztatni gróf Zichy: megnyirbálta az igazgató jogait és önhatalmúlag kiterjesztette kötelességeit.”” A cikk tele van tárgyi és időbeli tévedésekkel (vagy inkább csúsztatásokkal).
  31. Rajk, András (1985. július 8.). „Gustav Mahlerröl” (fizetös). Magyar Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „A Fővárosi Lapok kilencvennégy éve ezt az arcátlan címet adta a Mahler távozását közlő tudósításnak: ’Jött—ment’. Azt nem közölte, hogy a máig sajnálatos távozás „a legzichybb Zichy- hez” (a korabeli „Hét” gróf Zichy Géza dilettáns intendánst dicsőítette így) hasonló, valódi jöttmentek aknamunkája miatt következett be.”  A felháborodott újságíró nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni, hogy a cikk címe nem Jött-ment = Jöttment = Senkiházi, hanem Jött, ment, ami egész mást jelent, s így a jöttmenten eszmefuttat az 1950-es évek stílusában.
  32. Pardi, Anna (1994. február 8.). „Mahler és a Sajtó” (fizetös). Új Magyarország, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „A Pesti Hírlap sokszor támadta. Idegen szellemiséget terjesztőnek tartotta. Valóságos sajtó- hadjárat indult ellene, Erkel Sándor és baráti köre Mahler-ellenes egységfrontot alakított. "…"Pesten mind forróbb lett lába alatt a talaj. Névtelen leveleket kapott, gyújtogatási kísérlet történt ellene, egyszer még tüntetést is rendezett tíz-tizenöt kávéházi fiatal Abzug Mahler kiáltásokat intonálva. Az érzékeny dirigens nem bírta idegekkel helyzete ellehetetlenülését. A parlamenthez folyamodott panaszaival. Szerződést bontott, de megfelelő végkielégítést, huszonötezer forintot követelt. A magas összeget megkapva egyik fő ellensége, gróf Zichy Géza, frissen kinevezett intendáns állítólag a haját tépte” 
  33. Németh, Amadé (1995. szeptember 1.). „A magyar királyi operaház Gustav Mahler igazgatása alatt” (fizetös). Operaélet, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „„A nagyvilág talán naggyá tett engem is, de én ezt a kis magyar világot szerettem volna nagyvilággá varázsolni.””  A Gustav Mahler életének krónikája című könyv írójának cikke tele van tárgyi és időbeli tévedésekkel. Mahler távozásához kapcsolt záró idézete sem szerepel Mahler búcsúnyilatkozatában.
  34. Sinkovics, Ferenc (2014. szeptember 8.). „Mahler Titánja anno nem volt sikeres” (fizetös). Magyar Hírlap, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „1891-ben gróf Zichy Géza lett az Operaház főintendánsa, akit sok minden mellett nacionalizmusáról és antiszemita beállítottságáról ismert az akkori közvélemény. Röviden szólva nem jöttek ki a cseh-osztrák származású, ám zsidó vallású Mahlerrel, s ebben a szakmai viták játszották a főszerepet”  Hogy a Titán szimfónia 1889 november 20-i budapesti ősbemutatója sikertelenségének mi köze van az 1891. február 1-gyel operaházi intendánsként beiktatott Zichy állítólagos antiszemitizmusához, az rejtély.

Commons hangfelvétel[szerkesztés]

Be kéne tenni az infobox alá, vagy minél előbb elég jól láthat helyre Commons hangfelvételeket is, mert már vannak, és biztosan meg is maradnak (nyilván a yt-hivatkozások bármikor eltűnhetnek), a 2. szimfi például full megvan, de rengeteg fájl: Commons:Category:Audio_files_of_music_by_Gustav_Mahler SZERVÁC Attila vita 2023. február 16., 14:52 (CET)Válasz

A híres postakürtszóló[szerkesztés]

Symphony No.3 Posthorn Solo - Gustav Mahler a youtube-on is meghallgatható a 3-as szimfóniából. voltvanlesz2001:4C4C:1558:6200:885B:A26:89C3:69B9 (vita) 2023. október 20., 10:48 (CEST)Válasz