Viktor Ambarcumjan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viktor Ambarcumjan
Վիկտոր Համբարձումյան դրոշմանիշ.jpg
Született
1908. szeptember 18.
Tbiliszi
Elhunyt
1996. augusztus 12. (87 évesen)
Jereván
Születési neve Վիկտոր Համազասպի Համբարձումյան
Foglalkozása fizikus
csillagász
asztrofizikus
tudós
politikus
Kitüntetései Lenin-rend
Szocialista Munka Hőse
Októberi Forradalom érdemrend

Viktor Ambarcumjan weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Ambarcumjan témájú médiaállományokat.

Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan (Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18.Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.[1] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának - így az MTA-nak is - tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961-1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce Medált is megkapta.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ambarcumjan a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.[1] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Ambarcumjan témájú médiaállományokat.