Vicki Baum
Vicki Baum | |
Született | 1888. január 24.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8][9][10] |
Elhunyt | 1960. augusztus 29. (72 évesen)[1][2][3][4][5] Hollywood[11][8][10] |
Állampolgársága | |
Házastársa | |
Foglalkozása |
|
Halál oka | leukémia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicki Baum témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hedwig Baum, ismert írói nevén Vicki Baum (1888. január 24. – 1960. augusztus 29.) osztrák író, forgatókönyvíró. Legismertebb műve az 1924-ben megjelent Menschen im Hotel (magyarul Grand Hotel címmel jelent meg). 1932-ben film, 1989-ben musical készült belőle.
Életútja, tanulmányai
[szerkesztés]Zsidó családban született. Édesanyja, Mathilde Donath mentális betegséggel küzdött, és korán elhunyt mellrákban.[13][14] Édesapja „zsarnokoskodó, hipochonder” banki tisztviselő volt, akit 1942-ben Újvidéken öltek meg magyar katonák.[14] Művészpályafutása hárfásként indult, a Bécsi Konzervatóriumban tanult.[14] Később újságíróként dolgozott a Berliner Illustrirte Zeitungnál.[15]
Első házasságát 1906-ban kötötte, Max Prels osztrák újságíróhoz ment férjhez, aki bevezette a bécsi kulturális életbe.[16] Első novellái férje neve alatt jelentek meg.[14] A házasság nem volt hosszú életű, 1910-ben elváltak, 1916-ban Baum újra férjhez ment, Richard Lert karmesterhez.[16] Két fiuk született, Wolfgang (*1917) és Peter (*1921).[14]
Az 1920-as években kezdett bokszolni a török Sabri Mahir berlini edzőtermében, ahol rajta kívül még ketten-hárman voltak csak nők, köztük Marlene Dietrich és Carola Neher.[17]
Írói pályafutása
[szerkesztés]Már tinédzserként is írt, de csak első gyermeke születése után lett hivatásos író. Első könyve Frühe Schatten: Die Geschichte einer Kindheit („Korai árnyékok: Egy gyermekkor története”) 1919-ben jelent meg. Ezt követően szinte minden évben jelent meg munkája, összesen több mint 50 könyvet írt, ezek egy részét megfilmesítették Hollywoodban. Első kereskedelmi sikerét a Stud. chem. Helene Willfüer (magyar címén Helén doktorkisasszony) jelentette, melyet több mint 100 000 példányban adtak el.[14] Baumot az egyik első modern bestseller írónak tartják, a Neue Sachlichkeit (új tárgyiasság) egyik képviselőjének.[18] Főhősei gyakran viharos időkben élő erős, független nők.[14]
Baum leghíresebb regénye az 1929-ben megjelent Menschen im Hotel, melyet magyarul Grand Hotel címmel adtak ki. Ezzel jött létre a hotelregények műfaja.[14] Még ugyanebben az évben színpadra vitték Berlinben, Max Reinhardt rendezésében.[14] 1932-ben amerikai film készült a regényből, Grand Hotel címmel, Irving Thalberg producer 13 000 dollárért vette meg a jogokat.[19] Az írónő az Egyesült Államokba emigrált, ahol Hollywoodban forgatókönyvíróként dolgozott mintegy tíz évig, kisebb-nagyobb sikerrel.[14] 1935-ben a Harmadik Birodalom betiltotta az amorálisnak bélyegzett munkáit.[14] Baum 1938-ban amerikai állampolgár lett.[16]
Baum 1935-ben Mexikóban, Kínában, Egyiptomban és Balin is járt.[16] Balin megismerkedett Walter Spies festővel, akinek történelmi és kulturális tudására alapozva megírta a Liebe und Tod auf Bali című regényét 1937-ben,[20] mely magyarul Szerelem és halál Báli szigetén jelent meg 1939-ben. A könyv egy családról szól, amely 1906-ban a Balin történt mészárlás áldozatává vált, amikor az utolsó független bali királyság is elvesztette a hollandok elleni harcot.[20]
Baum jó hírneve a második világháború után hanyatlásnak indult.[14] Leukémiában hunyt el Hollywoodban, 1962-ben. Emlékiratai It Was All Quite Different címmel 1964-ben jelentek meg.[14]
Emlékezete
[szerkesztés]1999-ben teret neveztek el róla Bécsben, Vicki-Baum-Platz néven a Wiedner Hauptstraße és a Waaggasse sarkán.[21]
2009-óta utca viseli a nevét Berlinben.[22]
Művei
[szerkesztés]- 1919 Frühe Schatten: Die Geschichte einer Kindheit
- 1920 Der Eingang zur Bühne
- 1921 Die Tänze der Ina Raffay
- 1922 Die anderen Tage
- 1923 Die Welt ohne Sünde
- 1924 Ulle der Zwerg
- 1926 Tanzpause
- 1927 Hell in Frauensee
- 1927 Feme
- 1928 Stud. chem. Helene Willfüer
- 1929 Menschen im Hotel
- 1930 Zwischenfall in Lohwinkel
- 1930 Miniaturen
- 1931 Pariser Platz 13
- 1932 Leben ohne Geheimnis
- 1935 Das große Einmaleins / Rendezvous in Paris
- 1936 Die Karriere der Doris Hart
- 1937 Liebe und Tod auf Bali
- 1937 Hotel Shanghai
- 1937 Der große Ausverkauf
- 1939 Die große Pause
- 1940 Es begann an Bord
- 1941 Der Weihnachtskarpfen
- 1941 Marion lebt
- 1943 Kautschuk / Cahuchu, Strom der Tränen
- 1943 Hotel Berlin/ Hier stand ein Hotel
- 1946 Verpfändetes Leben
- 1947 Schicksalsflug
- 1949 Clarinda
- 1951 Vor Rehen wird gewarnt
- 1953 The Mustard Seed
- 1953 Kristall im Lehm
- 1956 Flut und Flamme
- 1957 Die goldenen Schuhe
- 1962 Es war alles ganz anders (It Was All Quite Different)
- Magyarul megjelent
- Hotel Sanghai. Athenaeum; fordította: Szalay Gyula
- Grand Hotel. Athenaeum; fordította: Ottlik Pálma
- Helén doktorkisasszony. Athenaeum, 1935; fordította: Bródy Lili
- Keddtől szombatig. Athenaeum; fordította: Pálmai Jenő
- Tavaszi vásár. Athenaeum; fordította: Szabó Sándor
- Tisztítótűz. Athenaeum; fordította: Déry Tibor
- Az utolsó tánc. Athenaeum, 1934; fordította: Lányi Viktor
- Szerelem és halál Báli szigetén. Athenaeum; fordította: Pálmai Jenő
- Dorisz Hart karrierje. Athenaeum; fordította: Bányász György
Filmográfia
[szerkesztés]- Feme, rendezte: Richard Oswald (Németország, 1927, regény: Feme)
- Die drei Frauen von Urban Hell, rendezte: Jaap Speyer (Németország, 1928, regény: Hell in Frauensee)
- Stud. chem. Helene Willfüer, rendezte: Fred Sauer (Németország, 1930, regény: Stud. chem. Helene Willfüer)
- Grand Hotel, rendezte: Edmund Goulding (1932, regény: Grand Hotel)
- Lac aux dames, rendezte: Marc Allégret (Franciaország, 1934, regény: Hell in Frauensee)
- Helene, rendezte: Jean Benoît-Lévy (France, 1936, regény: Stud. chem. Helene Willfüer)
- Egy pesti éjszaka, rendezte: Henri Decoin (Franciaország, 1938, novella: Between 6 and 6)
- Halálos játék, rendezte: Anthony Mann (1945, novella: Big Shot)
- Hotel Berlin, rendezte: Peter Godfrey (1945, regény: Hotel Berlin)
- Hétvége a Waldorfban, rendezte: Robert Z. Leonard (1945, regény: Grand Hotel)
- A Woman's Secret, rendezte: Nicholas Ray (1949, regény: Mortgage on Life)
- La Belle que voilà, rendezte: Jean-Paul Le Chanois (France, 1950, regény: Die Karriere der Doris Hart)
- Üvegkastély, rendezte: René Clément (France, 1950, regény: Das große Einmaleins)
- L'aiguille rouge, rendezte: Emil-Edwin Reinert (Franciaország, 1951, novella: Das Joch)
- Verträumte Tage, rendezte: Emil-Edwin Reinert (Nyugat-Németország, 1951, novella: Das Joch)
- Futures vedettes, rendezte: Marc Allégret (Franciaország, 1955, regény: Der Eingang zur Bühne)
- Studentin Helene Willfüer, rendezte: Rudolf Jugert (Nyugat-Németország, 1956, regény: Stud. chem. Helene Willfüer)
- Liebe, rendezte: Horst Hächler (Nyugat-Németország, 1956, regény: Vor Rehen wird gewarnt)
- Menschen im Hotel, rendezte: Gottfried Reinhardt (Nyugat-Németország, 1959, regény: Grand Hotel)
- Randevú Párizsban, rendezte: Gabi Kubach (Franciaország/Nyugat-Németország, 1982, regény: Das große Einmaleins)
- Die goldenen Schuhe, rendezte: Dietrich Haugk (Nyugat*Németország, 1983, televíziós minisorozat, regény: Die goldenen Schuhe)
- Hell in Frauensee, rendezte: Wolfgang Panzer (Nyugat-Németország, 1983, tévéfilm, regény: Hell in Frauensee)
- Shanghai 1937, rendezte: Peter Patzak (televíziós minisorozat, Németország, 1997, regény: Hotel Shanghai)
Forgatókönyvíróként
[szerkesztés]- 1934: I Give My Love (rendezte: Karl Freund)
- 1935: The Night Is Young (rendezte: Dudley Murphy)
- 1938: A nagy keringő (nem jelölték) (rendezte: Dudley Murphy)
- 1940: Dance, Girl, Dance (rendezte: Dorothy Arzner)
- 1942: Powder Town (rendezte: Rowland V. Lee)
- 1942: Girl Trouble (rendezte: Harold D. Schuster)
- 1945: Behind City Lights (rendezte: John English)
- 1947: Honeymoon (rendezte: William Keighley)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Handbuch der österreichischen Kinder- und Jugendbuchautorinnen, 96-102, Baum, Vicki
- ↑ a b Verbrannt, verboten, vergessen, 18-20, Baum, Vicky
- ↑ Lexikon deutschsprachiger Schriftstellerinnen im Exil 1933 bis 1945, 32-36, 1
- ↑ a b Anna Gadzinski: KALLIOPE Austria (német nyelven). Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma, 2015. szeptember 2.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ a b Vicki Baum 1888-1960. Deutsches Historisches Museum. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ It was All Quite Different: The Memoirs of Vicki Baum. Funk & Wagnalls (1964)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Vicki Baum. Jewish Women's Archive Encyclopedia. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
- ↑ Vicki Baum, 1888-1960 (angol nyelven). scholarsarchive.byu.edu . (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ a b c d Vicki Baum 1888-1960 (német nyelven). Deutsches Historisches Museum. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Gammel, Irene: Lacing up the Gloves: Women, Boxing and Modernity pp. 3,6. Ryerson University
- ↑ Lynda J. King. 'Best-sellers by Design: Vicki Baum and the House of Ullstein. Wayne State University Press (1988). ISBN 0-8143-2000-7
- ↑ Chandler, Charlotte. Not the Girl Next Door: Joan Crawford, A Personal Biography. New York: Simon & Schuster, 100. o. (2008). ISBN 1-4165-4751-7
- ↑ a b Rubinstein, Raechelle & Conner, Linda H.. Staying Local in the Global Village: Bali in the Twentieth Century. University of Hawaii Press, 57, 59, 84. o. (1999). ISBN 9780824821173
- ↑ Vicki-Baum-Platz (német nyelven). Vienna History Wiki. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
- ↑ Vicki-Baum-Straße (német nyelven). KAUPERTS. (Hozzáférés: 2022. november 30.)