Vatai László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vatai László
Született 1914. július 18.
Poroszló
Elhunyt 1993. augusztus 3. (79 évesen)
Toronto
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus

Vatai László (Poroszló, 1914. július 18.Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa.

Élete[szerkesztés]

1914-ben született Poroszlón. Egerben érettségizett, majd a Sárospataki Református Kollégiumban tanult tovább. 1936 és 1938 között Észak-Írországban, illetve az Egyesült Államokban folytatott egyetemi tanulmányokat. 1942-ben doktorált filozófiából a kolozsvári egyetemen, majd az irodalom filozófiája tárgykörében egyetemei magántanári habilitációra tett szert (1943). A Soli Deo Gloria Református Diákszövetség főtitkárává választották (1936-1940). Budapesten 1942-47 között egyetemek lelkipásztoraként is működött. A Közgazdasági fakultáson filozófiát tanított. A háború közben az ellenállási mozgalmakban való részvétele miatt megjárta a nyilasok, utána a Kisgazdapártban való politizálása miatt a kommunisták börtöneit; az FKGP képviselője volt 1945 és 1947 között.

1947 januárjában a Magyar Közösség ellen indított koncepciós eljárás keretében letartóztatták és a Mistéth-perben hat és fél évi börtönre ítélték. Még januárban felfüggesztették párttagságát, országgyűlési mandátumát pedig február 4-ei hatállyal semmisítették meg. 1947 szeptemberében feltételes szabadlábra helyezték. Novemberben elmenekült az országból. 1950-ben telepedett le Amerikában, ahol Buffalóban és Detroitban, majd a detroittal szomszédos, kanadai Windsorban, majd ismét Detroitban és végül Torontóban működött lelkipásztorként, de a Szabad Európa Rádió is több száz igehirdetését közvetítette. Egyetlen gyermeke, Ferenc már Kanadában született, 1948-ban.

Munkássága[szerkesztés]

Irodalomfilozófusi munkásságából elsősorban Dosztojevszkij: A szubjektív életérzés filozófiája c. értekezése és Adyval kapcsolatos gondolatai számítanak jelentősnek. Filozófusként az egzisztencializmus protestáns irányzatához sorolják.

Nagy hatással volt Kodolányi János magyar íróra (ld. Zárt tárgyalás – Vatai pedig a Kelet Népében írt Csoda és realizmus c. értekezésében foglalkozik Kodolányi történelmi regényeivel is [1]). Emigránsként is a népi írók mozgalmához közel álló Látóhatár, ill. Új látóhatár c. folyóiratok köréhez tartozott.

Források[szerkesztés]

  • Borbándi Gyula (szerk.): Nyugati magyar esszéírók antológiája, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, 1986. (MEK)
  • A Magyar Irodalom Története c. kiadvány életrajza: (MEK)
  • Életrajza az 1945-1947-es országgyűlési almanachban, Budapest, 1999

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]