Vas(II)-hidroxid
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Vas(II)-hidroxid | |||
 Vas(II)-hidroxid | |||
| IUPAC-név | Vas(II)-hidroxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 18624-44-7 | ||
| PubChem | 10129897 | ||
| ChemSpider | 8305416 | ||
| |||
| UNII | 7JIM5W32UU | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Fe(OH)2 | ||
| Moláris tömeg | 89,86 g/mol | ||
| Megjelenés | zöld színű szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 3,4 g/cm³[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,00015 g/100 ml (20 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| EU Index | Nincs listázva | ||
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Vas(II)-oxid Vas(III)-hidroxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A vas(II)-hidroxid egy vegyület, ami akkor jön létre, amikor vas(II)-ionok egy vas(II)-szulfáthoz hasonló vegyületből hidroxidionokkal reagálnak. Maga a vas(II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki. Ha az oldat nincs oxigénmentesítve és a vas oxidálódott, akkor a csapadék színe a vas(III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik, kristályrácsában a vas(II)-ionok könnyen helyettesítődnek vas(III)-ionokkal, melyek a folyamatos oxidáció hatására keletkeznek. Oxigén jelenlétében a szín gyorsan változik. A zöld rozsda erős redukálószer és egy réteges dupla hidroxid (LDH) képes anionok abszorbálására a felszínén hordozott pozitív elektromos töltések jelenléte miatt. A zöld rozsda mineralogikai formája egy nemrég felfedezett fogerit. A zöld rozsda összes formája az ideális vas(II)-hidroxid vegyülettel nem keveredik, mivel szerkezetük bonyolultabb és változékonyabb. A vas(II)-hidroxid ötvözet természetes hasonmása egy nagyon ritka ásvány, az amakinit, (Fe,Mg)(OH)2.
A vas(II)-hidroxid alig oldható (1,43·10−3 g/l). A vas(II)-szulfát és hidroxidionok reakciójából így csapódik ki(egy oldható vegyületből, amiben hidroxidion van):
- FeSO4 + 2 OH− → Fe(OH)2 + SO42−
Könnyen alakul más reakciók nemkívánatos melléktermékeként is, például a sziderit szintézise közben, egy vas-karbonát(FeCO3), ha a kristálynövekedés feltételei alig szabályozott (reagens-koncentrációk, összeadás mértéke, összeadás sorrendje, pH, pCO2, T, érlelési idő, ...).
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398