Valkai András
Valkai András | |
Született | 1540 Magyarvalkó[1] |
Elhunyt | 1586 (45-46 évesen)[1] |
Állampolgársága | erdélyi |
Foglalkozása | krónikaíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Valkai András (1540–1587) krónikaíró Erdélyben; kalotaszegi, magyarvalkói származású; Báthory István híve volt. Életéről keveset tudunk, művei azonban jelentőségre tettek szert.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Valkai_csal%C3%A1d_egykori_birtoka_Magyarvalk%C3%B3n.jpg/300px-Valkai_csal%C3%A1d_egykori_birtoka_Magyarvalk%C3%B3n.jpg)
Életrajza
Ősei már a 15. században is Kalotaszeg ismert családjai közé tartoztak. Apja, István birtokos nemes, anyja Szentpáli Borbála, a feltételezések szerint a vízaknai királybíró családjából származott. Valkai András 1568-ban kötött házasságot Kecseti Zsófiával, és két fiuk született, Boldizsár és Zsigmond.
A kolozsvári unitárius főiskolai tanulmányait követően a gyulafehérvári fejedelmi kancellária írnoka volt, Csáki Mihálynak, János Zsigmond erdélyi fejedelem nevelőjének keze alatt.
A törvénykezési időszakban a fejedelmi székhelyen lévő irodájában tartózkodott, ahol országgyűlési végzések, diplomáciai, hadi és pénzügyi megbízatások, adománylevelek írásával foglalkozott. Báthory István erdélyi fejedelem 1586-ban bekövetkezett haláláig a fejedelem ítélőszékének ülnöke.
Történeti históriái maradtak fenn. Bánk bán című történeti históriájának sikeres ősbemutatója Magyarbikalon és a kolozsvári Magyar Színházban volt 1980-ban Naszódi Irén bikali műkedvelő csoportja által, zenét írt hozzá Vermesy Péter.[2]
Művei
- Cronica, avagy szép historiás Enec, Miképpen Hariadenus, Tengeri toluay, Barbarossa, és Bassaua löt, És miképpen ez által Sulimann Császár à Tengert, soc födleket, varakat, és városokat, Es meg vötte Tunetum Királyi birodalmat, Midőn az országbeliec egyenetlenségből veszédnénec egymással. Kolozsvár, 1573.
- Bánk bán históriája – teljes címe: Az Nagysagos Bank Bannak Historia, mikepen az András Király felesége, az Bank Ban iambor hytes feleseget az eczeuel meg szeplösittete: S-miképpen Bank ban az ő iambor hytesenek meg szeplosytteteseért az Kiralne aszszont le vagta. Debrecen, 1574. (megjelent még Kolozsvárott, Heltai Gáspár Cancionaléjában). Újabb kiadásai: Debrecen, 1580., Kolozsvár, 1580.)
- A magyar királyok eredetéről – teljes címe: Genealogia historia Regum Hungariae ab Adam Protoplasta ad Serenissimum usque Johannem Secundum Regem, etc. Az Az Magyar Királyoknac eredetekről és nemzetségekről való szép Historia, Az első Adamtol fogua, az Felséges masodic Janos Kiralyig: Mellyet az ő hazaihoz, és Feidelméhez való hiuséggel Magyar versekbe szerzet Walkay Andras. Kolozsvár, 1576.
Jegyzetek
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Szőcs István: Ős-Bánk bán bemutató Bikalon. Igazság, 1980. május 21.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Kelemen Miklós: Akik előttünk jártak (Unitárius élet 2003. július-augusztus)
- A Magyar Irodalom Története I.(Akadémia Kiadó, Budapest 1964)
További információk
- http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b152/ch06s03s01.html
- https://web.archive.org/web/20100413122839/http://magyarvalko.mlap.hu/