Vad rénszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vad rénszarvas
Kifejlett bika
Kifejlett bika
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Rangiferini
Nem: Rangifer
Faj: R. tarandus
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: R. t. tarandus
Tudományos név
Rangifer tarandus tarandus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cervus tarandus tarandus Linnaeus, 1758
  • Rangifer tarandus domesticus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vad rénszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vad rénszarvas témájú kategóriát.

A vad rénszarvas (Rangifer tarandus tarandus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik eurázsiai alfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A vad rénszarvas előfordulási területe a Skandináv-félsziget nyugati része, főleg Norvégia. Állományának a legnagyobb része, körülbelül 30-50 ezer állat eme ország középső és déli részein, azaz a Sør-Trøndelag, Nord-Trøndelag és Észak-Hedmark megyékben található meg. Egy kisebb, 6-7 ezer fős állománya a Hardangervidda fennsíkon él.

A genetikai vizsgálatok szerint az északibb és a délibb állományok meglehet, hogy nem tartoznak ugyanabba az alfajba. A Dovrefjell-hegységi állatok genetikailag közelebb állnak az egykoron Bering-földhídon élt rénszarvassal, mint a délebbi norvégiaiakkal, melyek közelebbi rokonságot mutatnak a Dél-Európában élt jégkorszaki rénszarvasokkal. Az is meglehet, hogy eme rénszarvasok a keletebben élő finn erdei rénszarvasból (Rangifer tarandus fennicus) fejlődtek ki.

A vad rénszarvas a háziasított rénszarvas őse; manapság a házi változatból Norvégiában 1,2 millió egyed létezik. Ez a félháziállat úgy a számiknak, mint a norvégoknak fontos táplálékforrás és hagyományőrző tartozék.

Megjelenése[szerkesztés]

A közepes és nagyméretű rénszarvasok közé tartozik. A suta körülbelül 40-100 kilogrammos, míg a bika 70-150 kilogramm közötti. Mindkét nemnek van agancsa, de csak a bika verekszik vele. A nyári szőrzete általában világosbarna, fehér tükörrel, de egyes változatainak feketék a lábaik és krémes-fehér a nyakuk. A téli bundája teljesen krémes-fehér, vagy egyeseknél piszkos-sárga vállal és háti résszel.

Életmódja[szerkesztés]

E rénszarvas tápláléka is, mint akármelyik másik alfajé, főleg zuzmókból és perjefélékből tevődik össze. A nyíltabb térségeket részesíti előnyben. A fiatal példányokra eurázsiai hiúzok és rozsomákok vadásznak, míg a felnőttet leterítheti az európai barna medve és a szürke farkas.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mountain reindeer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]