Vörös tinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös tinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Boletaceae
Nemzetség: Suillellus
Tudományos név
Suillellus queletii
(Schulzer) Vizzini, Simonini & Gelardi (2014)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös tinóru témájú médiaállományokat és Vörös tinóru témájú kategóriát.

A vörös tinóru (Suillellus queletii) a tinórufélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben élő, nyersen mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A vörös tinóru kalapja 5-20 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen majdnem laposan kiterül. Színe fakó narancssárgás, tégla- vagy narancsvörös, olajbarnás. Felszíne fiatalon finoman bársonyos, idősen csupasz.

Húsa vastag; színe sárgás, a tönk tövében sötétvörös; sérülésre gyorsan kékül. Szaga nem jellegzetes, íze kissé savanykás.

Termőrétege csöves. A pórusok szűkek. A csövek színe fiatalon sárga, később zöldessárgák; a nyílások narancsvörösek, vérvörösek. Nyomásra, sérülésre kékül.

Tönkje 10-15 cm magas és 2-3 cm vastag. Alakja hengeres vagy orsószerű. Színe felül sárga, a töve felé egyre intenzívebben vörös árnyalatú; alja sötétvörös. Felszíne finoman, vörösen pontozott, esetenként sima.

Spórapora olívbarna. Spórája ellipszis vagy majdnem orsó alakú, sima, mérete 9-14 x 4,5-7 µm

Hasonló fajok[szerkesztés]

A mérgező sátántinóru, a csak alaposan megfőzve ehető változékony tinóru és az ehető piros tinóru hasonlít hozzá.

A vörös tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
nyersen mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos, inkább délen fordul elő. Magyarországon helyenként gyakori.

Meszes talajú lomberdőkben él, többnyire tölgy, ritkábban gyertyán, bükk, gesztenye alatt. Júniustól októberig terem.

Nyersen mérgező, alaposan megfőzve-sütve ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]