Vízipipa kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A vízipipa (más néven vízipipa ásvány vagy vízipipa kavics) 2010-ben készült el először. Illetve nem is készült, csak ilyenkor kezdték el először a tiszta, porózus ásványt ízesíteni és vízipipa kerámiába helyezni, dohány helyettesítőként.

A története[szerkesztés]

A vízipipa ásvány, lényegében véve a szükség szülötte volt. Ahogy terjedt az elektromos cigaretta és fokozódott a dohányzás visszaszorítása, úgy a vízipipát, mint dohányzási formát is érintette ezt. Szükség lett egy alternatívára, mely alkalmas a vízipipa használatára, miközben nem dohány alapanyagú. Kellett egy hordozó anyag. Vannak úgynevezett aromás herbálok, de ezek gyenge minőségűek és nem is tudtak elterjedni, másrészt a jogszabályok dohánytermékként kezelik őket. A megoldáshoz szükség volt egy olyan anyagra, mely hőre nem érzékeny, nem bomlik el, jelentős arányban képes nedvesség (melasz) felszívására. Több geológiai ásvány is bírt ezen tulajdonságokkal, így kerültek képbe a különféle ásványok.

Alapanyaguk[szerkesztés]

Alapanyagnak viszonylag kis sűrűségű, porózus ásványt használnak, hiszen ezen kis lukak szívják magukba az aromás melaszt. Hő hatására pedig ezekből a pórusokból jön elő az ízes gőz. Az alapanyagot vagy bányásszák vagy gyárban állítják elő. Mindig tisztítják és hővel kezelik, hogy száraz és tiszta legyen, az ízesítés előtt.

Ízesítésük[szerkesztés]

A vízipipa ásványok aromái nem hagyományos, boltokban kapható aroma anyagokat tartalmaznak. Kizárólag élelmiszer-biztonságilag bevizsgált, élelmiszerekhez is használható íz anyagokat használnak fel. A vízipipa kő újraízesítéséhez is ilyen készítmény szükséges, melyek kaphatóak az ásványok mellett.

Alkalmazásuk[szerkesztés]

A vízipipa ásványok számára kis mértékben nagyobb vízipipa kerámia szükséges, továbbá hosszabb ideig kell hagyni felmelegedni a kerámiát a benne lévő nedves, aromás ásvánnyal. Csak akkor képesek kellően erős ízt biztosítani, ha elérik a megfelelő hőmérsékletet. Tanácsos a vízipipákhoz járó hőtartó sapka vagy szélfogó használata. Továbbá érdemes phunnel vagy vortex típusú kerámiát használni, hogy meggátoljuk az ásványokból felszabaduló aromás melasz lefolyását.

Ásvány kontra dohány[szerkesztés]

Előnyei a dohánnyal szemben:

  • Nincs nikotin tartalma
  • 0% kátrány tartalom
  • Nem történik dohány égése, szenesedése és nincs füst, csak pára
  • Azonos mennyiség jelentősebb kedvezőbb áron elérhető
  • Nincs korhatárhoz szabva a vásárlása
  • Többször lehet újrahasználni, újraízesíteni
  • Egyszerűbb a kerámiába töltése
  • Nem szédülhet be tőle az ember
  • Tisztább ízek érhetőek el

Hátrányai a dohánnyal szemben:

  • Hosszabb idő míg felmelegszik
  • Picivel rövidebb ideig képes bírni
  • Dohányosoknak hiányozhat a nikotin

Hivatalos álláspont[szerkesztés]

A dohányzásnak hivatalos definíciója: (1)dohánytermék (2)füstképződéssel járó (3)elégetése. A vízipipa kő/ásvány ezen definíció egyetlen kritériumának sem felel meg, ezért semmilyen szempontból sem számít dohányzásnak A jövedéki törvény 96. $ (1) bekezdés f) pontja, továbbá a jövedéki törvény 96. $ (3) bekezdés határozza meg a finomra vágott fogyasztási dohány fogalmát (ebbe tartoznak a vízipipa dohányok is) . A vízipipa kő, ásvány csupán dohányzást imitáló/helyettesítő terméknek minősül, és nem dohányterméknek így nem jövedéki adóköteles, arra sem a jövedéki, sem a nemdohányzók védelmében hozott törvények nem vonatkoznak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Commons:Category:Hookahs
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízipipa kő témájú médiaállományokat.