Uz Bence (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Uz Bence szócikkből átirányítva)
Uz Bence
1938-as magyar film

„A nyelvvizsga olyan valami, ahol megbuktatják a magyar embert, hogy aztán ne kapjon állást!"
„A nyelvvizsga olyan valami, ahol megbuktatják a magyar embert, hogy aztán ne kapjon állást!"
RendezőCsepreghy Jenő
AlapműNyirő József azonos című regénye
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróOrbók Attila
DramaturgOrbók Attila
FőszerepbenJávor Pál
Bordy Bella
Szilassy László
ZenePongrácz István
OperatőrEiben István
Gyártás
GyártóHunnia Filmgyár
Mester Film Kft.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő73 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Hunnia Filmgyár
BemutatóMagyarország 1938. november 18.
Eredeti magyar adóMTV1, m1
MTV2, m2
Duna TV
Filmmúzeum
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Uz Bence témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Uz Bence 1938-as fekete-fehér magyar romantikus film Jávor Pál, Bordy Bella és Szilassy László főszereplésével. A film Nyirő József, erdélyi magyar író, katolikus pap azonos című regényéből készült adaptáció.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Bagyoni László egy kis székely faluban újságszerkesztésbe kezd. Ionescu, egy helybeli román, aki nem mellesleg a jegyző lányának Leticiának a vőlegénye feljelenti Bagyonit. Nemcsak azért teszi ezt, mert gyűlöli a magyarokat, hanem azért is, mert féltékeny rá Leticia miatt. Van is miért féltékenynek lennie. Amint feljelentette Bagyonit a lány figyelmezteti a férfit, így nem sikerült elkapniuk. Bagyoni a hegyekbe menekült barátjához, Uz Bencéhez, aki menedéket nyújt neki, amíg a hatóságok elfeledkeznek róla. Bence egyedül él egy kunyhóban medvéjével, Kántor úrral, akit kutya helyett tart, hiszen a medvetartásért nem kell adózni. Itt, a havasokban találkozik a helybeli öregekkel is, akik ellátják néhány jó tanáccsal és létbölcselettel.

Bence munkát akar vállalni a faluban. Útkaparó szeretne lenni, hogy a fizetéséből elvehesse a régi szerelmét, Emer Julist. Ehhez azonban nyelvvizsgát kell tennie román nyelvből a községházán, a jegyző, az inspektor és Ionescu előtt. Ő azonban, mivel „nem akar hencegni" román nyelvtudásával, hol magyarul, hol németül felel. Habár tökéletesen beszéli a román nyelvet, nemigen akarja elfogadni, hogy csak így kaphat munkát. Ezért el is buktatják a vizsgán, mire ő visszamegy a hegyekbe, és más pénzkereseti forrás után néz. Megegyezik egy örmény kereskedővel, hogy gyönyörű fákat szerez neki az erdőből. A szebb fák gyökerét és törzsét úgy alakítja, hogy azok a következő viharnál kidőljenek, és az örmény megszerezhesse őket. Ötezer lej előleget is kapott a munkáért, amit a „takarékjába", egy odúba helyez. Még aznap este vihar támad, és villám csap a „takarékjába", így a pénze megsemmisül. Bence nem adja fel, a vad vadászatból remél bevételt, hiszen az erdőben vadászók csak azután ejthetnek el vadat, miután fizettek neki, hiszen neki „személyes ismerőse minden állat" és csak azokat lehet lelőni, amelyiket ő erre megkéri. A vadászatra érkezők között ott van Ionescu és Leticia is. A furfangos székely legény a társaságnak Bagyonit, mint az öccsét mutatja be. Amíg Bence odakint egyezkedik a vendégekkel, addig odabent Bagyoni és Leticia egymásra találnak.

Most, hogy elég pénzt gyűjtött, Bence lemegy a faluba, hogy megkérje Julis kezét, és végre valahára feleségül vegye. Szerelme házához érve nagy csalódás éri: javában zajlik Julis és a helyi asztalos lakodalma. Mivel Bence hosszú ideje nem jelentkezett, a lány bánatában elfogadta az asztalos ajánlatát, és megesküdtek. Bence pénzét és ajándékát eldobva visszaballag Kántor úrral a havasokba. Oda, ahol mindig menedéket talál a bánat, a szerelmi csalódás és a pénztelenség elől is. Legközelebb akkor hall Julisról, amikor megszületik a kisfia, akit Bencének keresztelnek. Első megdöbbenését szomorúság váltja fel, amikor azt is közlik vele, hogy a család elszegényedett: a férj halálos beteg és már legalább egy éve nincs munkája. Bence elkeseredésében küld nekik egy zsák búzát, szalonnát és kolbászt, persze úgy, hogy a lány ne tudja meg a segítségnyújtó kilétét. Sajnos ez a férj egészségén nem segített, és hamarosan száraz betegségben meghal.

Julis az urát csak hitelbe tudja eltemettetni, a költségekért két hónapig kell szolgálnia. Erre az időre a kisfiát Bencére bízza, aki e mellett dolgozik is, hogy besegítsen Julisnak, és átvállalja a temetés költségeinek felét, hogy Julisnak csak egy hónapot kelljen dolgoznia a kettő helyett. Az egy hónap letelte után Julis visszaviszi a gyermekét a faluba, Bence azonban még nem megy velük. Talán majd valamikor később...

A film számtalan helyen mutatja be a székely ember furfangosságát, és az élethez, a nagyvilághoz való hozzáállását. Az első kettőt elsősorban Uz Bencén keresztül, például amikor a Bagyonit elfogni akaró jegyzőt és csendőrt leitatja, amikor medvevadászatot imitál a vadásszal, vagy amikor Mózsit, akinek háromszáz lejjel tartozik elkergeti otthonától és farkas képében. Az utóbbit, tehát a székelyek világnézetét a 104 éves Marci bácsi szájából ismerhetjük meg, aki nagyon bölcsen megállapítja: „Az embernek is vannak gyökerei, csak nem látszanak!". És ezek azok a gyökerek, amik visszahúzzák az embert a szülőföldjére. Tanúi lehettünk Bagyoni szemlélete megváltozásának, aki eddig a hegyekben élők leköltözését szorgalmazta, ezután a néhány hónap után viszont a havasok rabjává vált.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Uz Bence. Film.

További információk[szerkesztés]