Tony Gaze
Tony Gaze | |
Életrajzi adatai | |
Teljes neve | Frederick Anthony Owen Gaze |
Született | 1920. február 3. Prahran, Ausztrália |
Elhunyt | 2013. július 29. (93 évesen) Geelong, Ausztrália |
Nemzetisége | ausztrál |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1952 |
Csapata | privát HWM |
Nagydíjak száma | 4 (3 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 0 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
Első nagydíj | 1952-es belga nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1952-es olasz nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tony Gaze témájú médiaállományokat. |
Frederick Anthony Owen Gaze (Prahran, 1920. február 3. – Geelong, 2013. július 29.) ausztrál II. világháborús vadászpilóta és autóversenyző. Ausztrália első Formula–1-es pilótája.
Pályafutása
[szerkesztés]Vadászpilótaként
[szerkesztés]A második világháború kitörésekor cambridge-i tanuló volt, s nem sokkal később csatlakozott a brit légierőhöz. Első bevetésére 1941 márciusában került sor a Csatorna környékén a 610. rajhoz vele együtt csatlakozó testvére még abban a hónapban meghalt egy bevetésen. Egy ideig pilótainstruktorként is szolgált, majd a harctérre visszatérve egy ízben le is lőtték a gépét, de sikerült kényszerleszállást végrehajtania, és megmenekülni az ellenséges területről. Gaze-t többször is kitüntették, összesen 12,5 győzelmet szerzett a háború során, és ő volt az első ausztrál, aki beülhetett a Gloster Meteorba, az első brit sugárhajtású vadászgépbe.
A Formula–1-ben
[szerkesztés]1952-ben egy HWM volánja mögött rajthoz állt a belga nagydíjon, ezzel ő lett a kontinensnyi ország első Formula-1-es pilótája, aki világbajnoki futamon rajthoz állhatott.[1] Nagy sikereket nem ért el a gyenge autóval, spái debütálásán 16. lett az időmérőn a 22 indulóból, a futamon pedig utolsó célba érőként 6 kör hátránnyal intették le. Még három hétvégén vett részt abban az évben, de célba nem tudott érni többet.
A Formula–1 után
[szerkesztés]Gaze később nem próbálkozott a világbajnoksággal, de így is több említésre méltó mozzanatot kiemelhetünk karrierjéből. Az 1956-os Le Mans-i 24 órás versenyen is részt vett Richard Stooppal, de kiestek. Részt vett a goodwoodi versenypálya létrehozásában, alapító tagja volt a többek közt az ifjú Jack Brabhamet is foglalkoztató rövid életű ausztrál versenyistállónak, a Kangaroo Stable-nek, s a repüléstől sem szakadt el teljesen, 1960-ban például részt vett a vitorlázók világbajnokságán.[2]
2006-ban magas állami kitüntetést kapott a motorsport terén végzett tevékenységéért, majd 2013 nyarán, 93 esztendős korában hunyt el a Victoria állambeli Geelongban, ahol iskolaéveit töltötte.
Eredményei
[szerkesztés]Teljes Formula–1-es eredménysorozata
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | Modell | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1952 | Tony Gaze | HWM | Alta Straight-4 | SUI |
500 |
BEL 15 |
FRA |
GBR Ki |
GER Ki |
NED |
ITA ni |
NC | 0 |
Le Mans-i 24 órás autóverseny
[szerkesztés]Év | Csapat | Autó | Csapattárs | Helyezés |
---|---|---|---|---|
1956 | UK Automobiles Frazer Nash Ltd. | Frazer Nash Sebring | Richard Stoop | Kiesett |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Monte Carlo Rally Ford Zephyr Wins on Shell”, The Sydney Morning Herald , 1953. július 1., 7. oldal [1]
- ↑ „Retro – Ausztrál ász a levegőben és a pályán”, 2016. február 3. (Hozzáférés: 2016. február 3.)