The Continuing Story of Bungalow Bill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
The Beatles
The Continuing Story of Bungalow Bill
Megjelent1968. november 22.
Felvételek1968. október 8., EMI, London
Stílusfolk-rock
Nyelvangol
Hossz3:18
KiadóApple Records
SzerzőJohn Lennon, Paul McCartney
ProducerGeorge Martin
A(z) The Beatles album dalai
Wild Honey Pie
(5)		The Continuing Story of Bungalow Bill
(6)		While My Guitar Gently Weeps
(7)
Sablon • Wikidata • Segítség

A The Continuing Story of Bungalow Bill John Lennon dala (Lennon–McCartney szerzeményként jelölték meg), amelyet az angol The Beatles rockegyüttes adott ki 1968-as The Beatles (vagy más néven Fehér Album) dupla nagylemezén. A dalt 1968. október 8-án vették fel az EMI Studiosban, és ugyanazon a napon elkészült (beleértve az összes hanghatást is). Az együttes a Lennon által komponált I'm So Tired című dalt is ugyanezen a napon rögzítette.[1] Lennon mellett a dalban Yoko Ono is énekel, és így ez az egyetlen olyan dal, amelyet az együttes rögzített, de más énekel rajta.[2]

Szerkezete[szerkesztés]

A dal egy fiatal amerikai, Richard A. Cooke III, becenevén Rik tetteit gúnyolja ki, aki meglátogatta anyját, Nancy Cooke de Herrerát Maharisi Mahes jógi risikési ásramjában a Beatles ott-tartózkodása idején. A nő úgy vélte, mind ő, mind fia baráti kapcsolatokat ápolt a Beatle-kkel, kivéve Lennont, aki Cooke de Herrera szerint ugyan „zseni” volt, de távolságtartó, és megvetette a vagyonos nőt, valamint úrigyerek főiskolás fiát. A Nancyról szóló Beyond Gurus című életrajzi könyv szerint a dal akkor keletkezett, amikor többedmagukkal elefántháton elhagyták a tábort, hogy tigrisre vadásszanak (amit indiai vezetőjük régi hagyományként tüntetett fel). Az elefántokat megtámadta egy tigris, Rik pedig lelőtte. Rik eleinte büszke volt gyors reakciójára, és egy fényképen is pózolt a tetemmel, később azonban összezavarta az élmény és soha többé nem vadászott. Anyja szerint minden jelenlévő felismerte Rik fellépésének szükségességét, egyedül Lennon reakciója volt lenéző és gúnyos, amikor megkérdezte Riktől: "De nem gondolod ezt kissé életellenesnek?" A dallal Lennon Rik hősködését és szűklátókörűségét gúnyolta ki.[3]

Lennon később egy Playboy-interjúban elmesélte saját változatát a történetről, ami szerint: "A Bungalow Bill egy pasasról szól Maharisi meditációs táborából, aki rövid időre elhagyta a tábort, hogy tigrisekre lövöldözzön, és eközben rátalált Istenre. Volt ugye korábban az a Jungle Jim nevű figura, őt gyúrtam össze Buffalo Bill. Volt a dalban némi gyermeteg társadalombírálat is, egy kis humorral fűszerezve."[4][5] Mia Farrow, aki szintén az ásramban volt ebben az időszakban, alátámasztotta Lennon történetét saját önéletrajzában: "Ekkor egy önhitt, középkorú amerikai nő érkezett a fiával, egy Bill nevű nyájas fiatalemberrel együtt, akik egy halomnyi poggyászt vittek át a Maharisi melletti új privát bungalójukba. Az emberek menekültek ettől a jövevénytől, és senki sem bánta meg, amikor rövid idő után elhagyta a helyet, hogy tigrisvadászatra menjen, és nem tudta, hogy jelenlétük egy új Beatles-dalt ihletett, a „Bungalow Bill-t”.

Zenei szerkezete[szerkesztés]

A dal egy flamenco gitármondattal kezdődik, amelyet Chris Thomas stúdiómérnök előre felvett ritmusok és frázisok szokásos Mellotron adatbankjából játszott le. Nem ismert, hogyan választották ki a mintát.[6] A szólóban a fríg mód mind a hét hangja megtalálható, köztük egy spanyol hangzású ♭II, egy természetes hetedik a harmonikus moll skálából és egy blues hangzású ♭5.[7] Néhány újrakiadott CD-n ez a szóló zárja az előző számot, a Wild Honey Pie dalt. A nyitó gitárszólót egy C-dúr kórus követi, a V (G a "Bungalow"-on) és az iv (Fm a "What do you") között váltakozva.[7] Az alábbiakban egy viszonylag kisebb zenei híd kezdődik Am-mel (a „He got out”), majd ♭VI-re (F az „elephant”-on) és ♭VII-re (G a „gun”-ra) vált. Lennon ezután egy V-t (E az "all-american" sornál) ♭VII-t (G a "bullet-headed" sornál), i-t (Am a "Saxon-mother's") és ♭VI-t (Fm a "son"-on) használ, hogy visszatérjen a C-dúr kulcs.[7] Az együttes mind a négy tagja, Ringo akkori felesége, Maureen és Yoko Ono énekelnek. A Mellotron ismét megjelenik a sorok alatt, amelyeket Lennon játszik mandolin mintákkal, és az utójáték alatt, amelyet Thomas játszik harsona mintákkal. Lennon elsődleges énekelt a felvételen. Mint a Lennon vagy Paul McCartney által írt Beatles-dalok többsége, ez is Lennon–McCartney szerzeményként tekinthető.

Öröksége[szerkesztés]

A fejek forradalma című könyvében Ian MacDonald úgy írja le a dalt, mint „banális, lábdobogtató dalocskát”.[8]

Az album megjelenésének 50. évfordulójával egy időben Jacob Stolworthy, a The Independent munkatársa a The Continuing Story of Bungalow Bill-t a 24. helyre sorolta a White Album 30 számának rangsorában. Egyetértett Lennon kijelentésével, miszerint a dal „egy kicsit szórakoztató”, és „annak ellenére, hogy korán érkezett, a „Bungalow Bill” hangszínváltó furcsaság szeleteként marad az elmében."[9]

Közreműködött[szerkesztés]

Ian MacDonald szerint:[8]

Feldolgozások[szerkesztés]

Phish[10]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Continuing Story of Bungalow Bill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Bánosi–Tihanyi. Beatles zenei kalauz, 20–21. o. (1999) 
  2. ↑ Marsi József. Beatles kódex, 113. o. (2015) 
  3. ↑ Cabrera, Enrique: Only Some Northern Songs in The Beatles. "Only Some Northern Songs in The Beatles", 2009. november 10. [2021. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 3.)
  4. ↑ Sheff, David: All We Are Saying: The Last Major Interview with John Lennon and Yoko Ono. 2000. 199. o. ISBN 978-0-312-25464-3  
  5. ↑ The Beatles. Antológia., 284. o. (2001) 
  6. ↑ The Continuing Story Of Bungalow Bill (brit angol nyelven). The Beatles Bible, 2008. március 16. (Hozzáférés: 2023. július 3.)
  7. ↑ a b c Alan W. Pollack's Notes on "The Continuing Story Of Bungalow Bill". www.icce.rug.nl. (Hozzáférés: 2023. július 3.)
  8. ↑ a b Ian MacDonald. A fejek forradalma, 395–396. o. (2015) 
  9. ↑ The Beatles' White Album tracks – ranked (angol nyelven). The Independent, 2022. május 30. (Hozzáférés: 2023. július 3.)
  10. ↑ „Phish - Live Phish, Vol. 13: 10/31/94, Glens Falls Civic Center, Glens Falls, NY Album Reviews, Songs & More | AllMusic” (angol nyelven).  

Források[szerkesztés]

Angol nyelvű[szerkesztés]

Magyar nyelvű[szerkesztés]

  • Bánosi György – Tihanyi Ernő: Beatles zenei kalauz. Az együttzenélés és a szólóévek. 1958–1999. Budapest: Anno Kiadó, 1999. ISBN 963-853-895-3
  • Ian Macdonald: A fejek forradalma. A Beatles és a hatvanas évek. (ford. Révbíró Tibor) Budapest: Helikon Kiadó, 2015. ISBN 978-963-227-468-3
  • Marsi József: Beatles Kódex – A Beatles együttes teljes életművének enciklopédiája, (bővített kiadás) Könyvműhely, Budapest, 2022. ISBN 978-615-01-5036-9
  • The Beatles. Antológia; szerk. Brian Roylance et al., ford. Árokszállásy Zoltán, Béresi Csilla; Kossuth, Budapest, 2001. ISBN 963-09-4258-5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Allan W. Pollack megjegyzései a The Continiuing Sotry of Bungalow Bill dalhoz

Weboldal Richie A. Cooke-ról, aki a dalhoz adta az ihletet

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=The_Continuing_Story_of_Bungalow_Bill&oldid=26414851”