Ugrás a tartalomhoz

Tereh Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tereh Géza
Született1889. szeptember 20.
Szatmárnémeti
Elhunyt1969. március 10. (79 évesen)
Szatmárnémeti
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatankönyvíró,
pedagógus,
költő,
esztéta
SablonWikidataSegítség

Tereh Géza (Szatmárnémeti, 1889. szeptember 20. – Szatmárnémeti, 1969. március 10.) matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanár, erdélyi magyar tankönyvíró, esztéta, költő; vívó, a szatmári vívósport megalapozója.

Életútja

[szerkesztés]

Tereh Lajos (1854–1895) szíjgyártó kisiparos és Munkácsi Erzsébet (1858–1929) gyermekeként született.

Szülővárosában a Református Főgimnáziumban érettségizett 1907-ben, a kolozsvári I. Ferenc József Tudományegyetem Matematika–Ter­mészettudományi Karán 1911-ben szerzett tanári diplomát, majd 1914-ben felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet is. Tanított Budapesten, majd 1913-tól nyugdíjba vonulásáig (1957) Szatmárnémetiben, a felső kereskedelmi iskolában és a líceumban. Közben 1940–44 között a szatmári magyar tankerületi főigazgatóság középiskolai szakelőadója.

1914 decemberében kapott behívót, vonult be és került a frontra, a 12. honvéd gyalogezrednél szolgált hadnagyként. Az 1915-ös przemyśli harcok során orosz hadifogságba került,[1] ahonnan csak 1918-ban szabadult. Az I. világháború végén főhadnagyként szerelt le.

Képzőművészeti kritikái, főként a nagybányaiakról (Ziffer Sándor, Erdős I. Pál, Olejnik Janka, Krizsánné Csíkos Antónia, Kmetty János, Thormáné Kiss Margit) 1922-től a Szamos hasábjain jelentek meg, társadalmi témájú cikkeit a Revü közölte. Tagja volt az Erdélyi és Bánsági Újságíró Szervezetnek. Az 1940-es években publicistaként elhallgatott, csak negyedszázados megszakítással, 1967-ben közölte a Korunkban Modern művészetekről tárgyilagosan című tanulmányát, az Előrében pedig 1969-ben a szatmárnémeti vívás fénykorának történetét felelevenítő írását. Kéziratban maradt a szatmárnémeti vívás történetét és fejlődését bemutató nagyobb tanulmánya.

Számos román nyelvű középiskolai matematika (algebra) tankönyv jelent meg közreműködésével a kereskedelmi iskolák számára:[2]

  • Teoria asigurărilor (V. Suciuval, Szatmár, 1926)
  • Aritmetică comercială. I–II. (társszerzők V. Suciu és D. Burariu, Szatmár, 1927)
  • Algebra practică… (társszerzők V. Suciu és D. Burariu, Szatmár, 1930)
  • Practică comercială (társszerzők V. Suciu és D. Burariu, Szatmár, 1930)
  • Algebră practică (társszerzők V. Suciu és D. Burariu, Szatmár, 1938)
  • Aritmetică raţională (társszerző V. Suciu, Szatmár, 1938)
  • Algebră financiară. Cl. VII. (társszerző V. Suciu, Szatmár, 1938)
  • Algebră financiară. Cl. VIII. (társszerző V. Suciu, Szatmár, 1938)

A középiskolai tanulók matematikai lapjának (Micul Matematician, Szatmárnémeti, 1936) egyik szerkesztője.

Önálló verskötete Közelebb Hozzád! (Nagyvárad, 1931) címmel jelent meg; több költeménnyel szerepelt az Istenes énekek (Nagyvárad, 1939) című, Berde Mária szerkesztette antológiában. Irodalmi hagyatékában egy kéziratos verskötet és kötetnyi német, francia és angol versfordítás maradt fenn.

Kitüntetései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
Tereh Géza tanár úr minden ellenszolgáltatás nélkül foglalkozott velem. Erre a nemes lelkű tanáremberre, mint első vívómesteremre, csak hálával tudok visszagondolni... Amellett, hogy a kardvívás technikai elemeit lebilincselően látványosan oktatta, kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezett, és nagyon jó emberismerő volt... Vívásmódszere az olasz vívóiskola tanítását követte, de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az 1900-as évek elején, ő maga is Magyarország egyik leghíresebb vívómesterétől, az olasz Italo Santellitől tanulta meg a vívás „magasiskoláját”.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hír az orosz hadifogságból (Szamos, 1915)
  2. a tankönyv megjelenésének feltételeként minden esetben egy-egy román társszerzõvel – V. Suciu, D. Buraiu” Bóra László: Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben, Közgazdász Fórum, 2001/1
  3. A M. k. Honvédség és csendőrség névkönyve (1917)
  4. Kitüntetett hősök (Szatmári Hírlap, 1915)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A. Ciortea: Teoria asigurărilor. Arad, 1926. Societatea de Mâine 1927. január 31.
  • Muzsnay Árpád: Elődök. Tanügyi Újság, 1972/25.
  • Bura László: Tereh Géza (1889–1969). In: Satu Mare – stu­dii şi comunicări. IX–X. 1992–93
  • Bura László: Tereh Géza emlékezete. Szatmári Friss Újság, 1993. december 10.