Tavaszi pimpó
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.JPG)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Potentilla neumanniana Rchb. | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Potentilla tabernaemontani Asch. (nom. illeg.) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tavaszi pimpó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi pimpó témájú médiaállományokat és Tavaszi pimpó témájú kategóriát. |
A tavaszi pimpó (Potentilla neumanniana) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, mely egész Közép-Európában gyakori. első virágzása márciustól és májusig tart, de másodvirágozni is szokott augusztustól szeptemberig.
Jellemzői[szerkesztés]
A tavaszi pimpó (Potentilla neumanniana) 5-15 cm-re megnövő, lágy szárú évelő növény. Kúszó gyöktörzzsel rendelkezik. Rövidszárú és levélnyelű, melyek göndör, pelyhes, akár mirigyes szőrrel borítottak is lehetnek. A homoki pimpótól eltérően öt-hét levélkéből állnak tojás alakú, egyszerű szőrökkel borított levelei, tenyeresen osztott elhelyezkedéssel, fűrészes csúcsban végződve. Több heverő szárat növeszt, meddőhajtásai megnyúltak és meggyökerezők, termőhajtásai a végükön felegyenesedők. A pimpó fajok között csak a tavaszi pimpó levelein nincsenek csillagszőrök, csak egyszerű szőrök borítják a leveleit.
Tőleveleinek hónaljából ered termőszára, mely néhány kocsányos virágot hordoz. Virágában az 5 sárga sziromlevél az 5 zöld csészelevéllel és az 5 elálló mellékcsészelevéllel váltakozik. Porzók veszi körül apró termőinek csoportját, magházai egymagvú aszmagokká érnek. Márciustól májusig virágzik sárga virágtakarót képezve, másodvirágozni is szokott nyár végétől őszig.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
A növény Európában honos, észak Spanyolországtól nyugat Fehéroroszországig, Olaszországtól közép Norvégiáig sok helyen megtalálható. Az Alpokban 1650 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálták.[1]
Magyarországon jelenlegi adatok alapján nem él, feltételezik, hogy korábban a Kőszegi-hegységben volt állománya, de ma már nem találták meg a növényeket. Feltételezik, hogy a Mirigyes pimpó (Potentilla pusilla) a tavaszi és a homoki pimpó állandósult hibridje. Ez a "faj" ritka Magyarországon és csak a nyugati határ közelében él (Kőszegi-hegység, Dráva-mente, Zalaegerszeg).[2][3]
A száraz élőhelyeket kedveli, száraz gyepek, hegyi rétek növénye.
Képek[szerkesztés]
.jpg)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frühlings-Fingerkraut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Erhard Dörr, Wolfgang Lippert: Flora des Allgäus und seiner Umgebung. Band 2, IHW, Eching 2004, ISBN 3-930167-61-1, S. 71.
- ↑ Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
- ↑ Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
Források[szerkesztés]
- Henning Haeupler, Thomas Muer: Bildatlas der Farn- und Blütenpflanzen Deutschlands (= Die Farn- und Blütenpflanzen Deutschlands. Band 2). Herausgegeben vom Bundesamt für Naturschutz. Ulmer, Stuttgart 2000, ISBN 3-8001-3364-4.
- Wolfgang Adler, Karl Oswald, Raimund Fischer: Exkursionsflora von Österreich. Hrsg.: Manfred A. Fischer. Ulmer, Stuttgart/Wien 1994, ISBN 3-8001-3461-6.
- August Binz, Christian Heitz: Schul- und Exkursionsflora für die Schweiz, Schwabe & Co. AG, Basel, 1986, ISBN 3-7965-0832-4
- Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora, Ulmer Verlag, Stuttgart, 1990, ISBN 3-8001-3454-3
- Christian August Friedrich Garcke: Illustrierte Flora, 1972, Verlag Paul Parey, ISBN 3-489-68034-0
