Tanárky Árpád
| Tanárky Árpád | |
| Született | 1863. szeptember 6. Nagykőrös |
| Elhunyt | 1945. április 17. (81 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Tanárky Gedeon |
| Foglalkozása | orvos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanárky Árpád (Nagykőrös, 1863. szeptember 6.[3] – Budapest, Ferencváros, 1945. április 17.)[4] orvosdoktor, kórházi igazgató-főorvos.
Élete[szerkesztés]
Tanárky Gedeon és Báthori Mária fia. 1887-ben szerezte orvosi oklevelét a budapesti egyetemen, ezt követően az orvostudományi egyetem klinikáin és Párizsban végzett orvosi gyakorlatot. 1892. március 31-től 1928-ig a szekszárdi Ferenc közkórház igazgató főorvosa volt, a sebészeti, szülészeti és elmeosztályt vezette. 1895-ben megépíttette a sebészeti, a nőgyógyászati és a belgyógyászati osztályt, valamint a villanyvilágítást is bevezettette. Neki volt köszönhető, hogy a kórházban a korábbi 150 beteg helyett 1926-ra már 500 beteg kaphatott elhelyezést, hogy mintaszerű sebészeti osztály működött az intézményben, valamint hogy a kornak megfelelő modern eszközökkel szerelték fel a kórházat. 1897 és 1920 között vezette a Bábaképző Intézetet is. 1921-ben egészségügyi főtanácsosi címet kapott. Nyugalomba vonulása alkalmából, 1926. december 3-án bankettet tartottak a tiszteletére. 1927-ben az Orvosszövetség főtitkárává választották és a hivatalos lapját is szerkesztette. Rendszeres résztvevője volt a sebészeti kongresszusoknak és nagygyűléseknek.
Munkái[szerkesztés]
- Az orvosi mentés kézikönyve. Bpest, 1891 (többekkel)
- A szegzárdi közkórház Évkönyve. Szekszárd, 1896 (Fénynyom. képekkel és rajztáblázatokkal)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Nagykőrösi református anyakönyvek, 1863. évi keresztelések, 445. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1433/1945. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárának repertóriuma
- Magyar Életrajzi Index
- Tolnamegyei Ujság, 1926. december 11., 2. old.
- Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989) 182. old.
- Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010) Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában. 476. old.
További információk[szerkesztés]
- Tolnamegyei fejek. Tolnavármegye tíz évvel Trianon után. Szerk. Hirn László. Magyar Vármegyék és Városok Társadalmi Emlékalbuma Kiadóvállalat, Budapest, 1930