Vita:Poznań

„A város nevének eredete” főfejezetben írottak megfelelnek a valóságnak (= a név etimológiáját nem ismerjük), csak roppant dilettánsan van megfogalmazva: „Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.”

• Nem azért nehéz etimológiát adni, mert régi, hanem mert nem találni hozzá szócsaládot, analógiát stb.
• Ha vannak elméletek, azok nem lehetnek legendák, ha legendák, akkor nem elméletek.
• „Hiteles” okiratból a legritkábban derül ki egy etimológia, különösen, ha régi a név.

Ami a „a név eredetével kapcsolatos legendák és teóriák”-at illeti, hát ez bizony tömény hülyeségnek lehetne minősíteni, ha rosszindulatúak vagyunk, semmiféle alapja nincs ezeknek, ez pont olyan, mint Karthagó-t a magyar Kardhágó-ból magyarázni. Szerintem a legenda se jó szó rá (a teória meg semmiképpen), inkább nevezném ezeket mendemondáknak, amiknek semmiféle nyelvi alapjuk nincs túl azon, hogy a nyelv segítségével, a nyelvről gondolkodva lettek kreálva. Ezek a naiv magyarázatok az emberiséget mindig is jelemezték, az ún. népi nyelvészet számára izgalmas alapanyagot szolgáltatnak (és ha nem egyes okoskodók találják ki, hanem az ott lakók v. a lengyelek is így tudják, akkor befolyásolhatja a névhez fűződő asszociációikat), de ennél nem több, ami itt van. Ajánlanám hangsúlyozni, hogy ezek a mendemondák nem igazak, nem nyelvészeti magyarázatok, és emiatt kihagynám a szövegből a „legkézenfekvőbb az a magyarázat”, „még kézenfekvőbb”, „Nem kizárt a magyar eredet”-féle szövegrészeket, amelyek azt sugallják, hogy ebben a részben nem csupán a mese szintjén izgalmas kitalációk vannak, hanem akár tudományos magyarázat is. -- ktam 2007. március 31., 22:35 (CEST)

a név eredetével kapcsolatos legendák és teóriák

• 1. A legkézenfekvőbb az a magyarázat, hogy a POZNA = MEGISMER , POZNAĆ = MEGISMERNI szótól ered. Csakhogy ezek mai lengyel szavak! Viszont a város még akkor alakult, amikor még az egységes ószláv nyelv volt itt is az anyanyelv!
• 2. A név örmény eredete még kézenfekvőbb! Miért? Több ókori örmény forrás azt mutatja, hogy az ószlávok az egyik ókori örmény állam — Urartu idején Örményország területén éltek! Ez pedig jelentős nyelvi ráhatást is feltételez! Más sumér néphez hasonlóan, az ókori örmények nem ismerték, nem alkalmazták a halálbüntetést! A legsúlyosabb büntetés a száműzetés volt. Kollektív zendülés esetén csoportos száműzetés. A favágó, mészégető, szénégető, bognár, kerékgyártó és más, az erdővel összefüggő mesterséget űző ószlávok valamikor az időszámításunk első évezredének első felében valószínűleg fellázadtak az örmény hatalom ellen és száműzték őket. Ilyenkor hivatalos kísérők (katonák) jó messzire viszik a száműzötteket. Például mai Lengyelország területére, még közelebb: a későbbi Poznań közelébe! A legenda szerint ugyanis a három ószláv ősatya, a Lech, a Cseh és a Rusz (ezek is örmény nevek!!!) itt vált el, az oroszok atyja, a Rusz visszament keletre, a Cseh pedig délre ment. De nézzük a Poznań szó örmény jelentését. Örményül a POZ (ԲՈԶ) = SZÜRKE, vagy TÉKOZLÓ, KICSAPONGÓ, FESLETT, LÉDER a NAN (ՆԱՆ) pedig ANYA. Tehát a POZNAN (a lágyjel az „n“ betűre a szó végén csak később került!) = SZÜRKE ANYA, KICSAPONGÓ ANYA, TÉKOZLÓ ANYA, LÉDER ANYA, FESLETT ANYA! Ezek a jelentések annyira élethűek, hogy nehéz lenne megkérdőjelezni őket!
• 3.Nem kizárt a magyar eredet sem! Hiszen a magyar Judit hercegnő népes udvartartásával ott élt! Akkor, amikor a város kialakult! És a magyarember szeret gúnyneveket adni másoknak! Aztán valaki PÓZNA - a PÓZNÁN gúnynevéből lett a városnév!

(Cikkből kivágva, mivel nincs forrása + User:Ktam véleménye miatt) --Hkoala ^vita 2007. március 31., 22:35 (CEST)

Marhaságok ellen

Kedves Hkoala! A "Poznań" címszó alatt a lengyel Wikipediában most a következő áll (ezen alapul a magyar címszó is):

Poznań jako ośrodek życia politycznego jest jednym z pierwszych polskich miast odnotowanych na kartach historii. Są to, w związku z tym, że w owych czasach język łaciński był językiem używanym przez wykształconą część społeczeństwa, zapisy w formie zlatynizowanej. Pierwszy znany zapis znajduje się w w kronice Thietmara pod rokiem 970 w formie episcopus Posnaniensis. W tej samej kronice pod rokiem 1005 zaś znajdujemy określenie ab urbe Posnani. Jako nominativus Poznań pojawia się w 1236 jako Posnania i 1247 jako Poznania. Poza nimi można odnaleźć też zapisy z 1146 i 1244 w formie in Poznan, które pozwalają na wysnucie wniosku, że nazwa Poznań nie zmieniła się na przestrzeni dziejów.

Obecnie językoznawcy zgadzają się, że nazwa Poznań wywodzi się od imienia Poznan. Utworzono poprzez dodanie do imienia Poznana przyrostka -j, który jeszcze w czasach przedpiśmiennych zlał się z poprzedzającą go literą n zmiękczając ją do współczesnego ń.

O ile wyjaśnienie nazwy nie nastręcza naukowcom problemu to samo imię Poznan nie jest do końca jasne. Żródła historyczne nie dostarczają informacji o osobie, której imieniem nazwano gród nad Wartą. Nie jest też pewne, czy to słowiańskie imię wywodzące się od czasownika "poznać" należy do tzw. grupy imion imiesłowowych, takich jak Miłowan czy Biegan, czy też powstało jako skrócenie imienia dwuczłonowego np. Poznamir[1]

[1] Zofia i Karol Zierhofferowie, Nazwy miast Wielkopolski, Poznań 1987, Wydawnictwo Poznańskie ISBN 83-210-0680-9

Ez magyar fordításban a következőképen hangzik:

Poznań mint a politikai élet központja az egyik első lengyel város, melyet a történelmi források megemlítenek. Az akkori időkben a latin nyelv volt a társadalom tanult részének elfogadott nyelve, ezért a neveket latinosították. Az első ismert irásos emlék Thietmar kódexében említi a 970-es év eseményeiben, az episcopus Posnaniensist (=poznani püspök). Ugyanebben a krónikában az 1005-ös évnél található az ab urbe Posnani. Nominatívusként az 1236 évnél említi a Posnania-t és 1247-nél Poznania-t. Ezen kívül feljegyzések vannak 1146-ból és 1244-ből Poznan alakban, amiből levonható a következtetés, hogy a történelem folyamán nem változott a név.

Jelenleg a nyelvészek véleménye megegyezik arról, hogy a Poznań városnév a Poznan személynévből ered. A Poznan névhez hozzátették a -j végződést, (lenygelül Poznany-nak ejtik) ami az írás használata előtt lágyította az előző mássalhangzót, így alakult ki a mai ń.

Amennyire az etimológia a tudósoknak nem okozott problémát, annyira nem tisztázott magának a Poznan személynévnek az eredete. A történelmi források nem említenek semmiféle személyt, aki után nevezték volna el a Warta menti várost. Az sem biztos, hogy a név eredeztethető a "poznać" (megismer) igéből, mint a hasonlóképpen képzett Miłowan vagy Biegan név, vagy egy kéttagú szó, például Poznamir rövidítéséből származik.

Még annyit tennék magam hozzá, hogy a keleti szlávoknál igen sok személynév jelentésű városnév van, a legtöbbnél ismert is a névadó törzsfő, herceg, vagy más vezető: Przemysł, Lvov, Stanisław, Jarosław, de még talin Konin és Berlin is. Amit meg az örményekről és a sumérokról írtak nálunk, az baromság. Ha akarjátok, tegyetek bele a fentiekből valamit, de szerintem nem érdemes ezt a kérdést túllihegni. Üdv:--Kaboldy 2007. április 1., 09:12 (CEST)

Az örményes bejegyzésről Karinthy jut eszembe: "Azt álmodtam, hogy két macska voltam és egymással játszottam"--Kaboldy 2007. április 1., 09:14 (CEST)

Hogy a mik sumérek már megint? Najó, most nem írom le, amit gondolok, helyette hoztam egy Weöres-idézetet:

„a hettita a hettita,

különös nép a hettita,

azt hiszi minden hettita

mindenkiről hogy hettita”

(Weöres Sándor: Le journal)